Az eredeti, 1864-ben megnyitott pálmaházat Max Nohl és Joseph Felten kölni építészek öntöttvas oszlopokkal és rengeteg üvegfelülettel tervezték meg, amely bár a londoni Kristálypalota és a párizsi Jardin d'Hiver hatását mutatja, arab, mór és reneszánsz elemeket is felhasználtak a rendkívül elegáns architektúra kialakítása során. Az épület a nagy kiterjedésű, szimmetrikus elrendezésű Flora park közepén kapott helyet, és a 19. század folyamán számos kiállításnak adott otthont. 1912 és 1914 között a parkot kibővítették egy botanikus kerttel, amely így 1920-ra már 28 hold kiterjedésű területté nőtt.
A második világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület és a park is. Az ’50-es években csak lényegesen leegyszerűsített formában és csupán részben sikerült visszaállítani, az íves üvegtető helyére egy cserépfedésű nyeregtető került. A ’70-es évek végén újították fel teljesen, 1980-ban védetté nyilvánították, majd 1995-ben kibővítették egy kisebb rendezvényteremmel, valamint egy büfével. Köln városa 2011-ben kezdte meg a park és az épület teljes körű rekonstrukcióját, amelynek költségére 36 millió Euro összeget irányoztak elő. A tervezői megbízást a stuttgarti K+H építésziroda nyerte el, a homlokzattervezésben az FFT Bohner szaktervező iroda vett részt.
A heterogén bővítményeket elbontották és egyetlen letisztult formájú, új épületrészt terveztek, ahol Schüco FW 50+ alumínium függönyfalrendszert alkalmaztak a homlokzatok kialakítására. Használati szempontból a legnagyobb változást az alagsor kiépítése jelentette, amely a parkolóból könnyen megközelíthető új főbejáratnak adott helyet. Az előcsarnok az épület teljes magasságában összenyitott. A 20 m belmagasságú térben elhelyezett üveglifteken keresztül közelíthető meg a díszterem és számos kisebb rendezvényterem is, így biztosítva az akadálymentes közlekedést.
Az eredeti öntöttvas oszlopok és a nagyméretű, íves kialakítású ablakok visszaadják a belső terek egykori elegáns, tágas és fénnyel teli megjelenését, ugyanakkor a mai épületfizikai és biztonsági követelményeknek megfelelő megoldást is nyújtanak az új anyagok használatával. A második világháborúban megsemmisült homlokzati részek rekonstruálásához az 1864-ben készült fotográfiákat használták fel. A homlokzatok megtervezésénél kiemelt szempont volt az eredeti stílushoz illeszkedő, de kiváló hőszigetelő képességű nyílászárók kialakítása. A 2 m x 6 m felületű íves ablakok gyártásához Jansen Janisol hőhídmentes acél profilokat használtak. A Janisol, Janisol Primo és Janisol Arte rendszerek lehetővé tették a hatalmas szerkezetek megvalósítását filigrán bordákkal és keretekkel. A tetőszinten található sűrűn díszített rózsaablakok újraélesztése során az íves acélprofilok mellett a hőszigetelő üvegezésen elhelyezett grafikai megoldások adják vissza az eredeti formavilág cizellált részleteit.
A felújítási munkálatok 2014-ben fejeződtek be, amikor kettős évfordulót ünnepelt az intézmény: az épület 150., míg a botanikus kert 100. évfordulója alkalmából 2014 júniusában újra megnyílt és azóta változatos rendezvények számára nyújt helyszínt.
Adatok:
Építtető: Köln Város Önkormányzata, Hochbauamt
Építész: K+H Architekten, Stuttgart
Homlokzati szaktervezés: FFT Bohner, Fichtenberg
Nyílászáró gyártók: Trauschke Brandschutz GmbH, Zörbig és WB-Metall-Design GmbH, Lissendorf/Eifel
Felhasznált profilrendszerek:
- új főbejárat: Schüco FW 50+ függönyfalrendszer
- ajtók: Janisol acél ajtórendszer és Janisol Primo rendszer fix üvegezéssel
- íves ablakok: Janisol Primo acél ablakrendszer Janisol Arte osztóprofilokkal
- új épület: Schüco FW 50+ függönyfalrendszer
Tornóczky Mónika
Alukönigstahl Kft.