Egyelőre feltételesen, de kiírták a közbeszerzést a József Attila színház bővítésére
A Váci úti teátrum főépületét eredetileg művelődési háznak szánták az ´50-es években, a hátsó színpadi részt az öltözőkkel, irodaszárnnyal együtt a ´60-as évek végén építették hozzá. Az elképzelések szerint jelentős mértékű "bővítés és rekonstrukció" várhat a színházra, a tervek már elkészültek.
Ugyan egyelőre még csak feltételesen, de kiírták a közbeszerzést a budapesti József Attila színház bővítésére, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Az engedélyes és kiviteli tervek készítőit: az ArchiNEST Építész és Mérnökiroda Kft.-t, az Art´O-Dom Első Otthonépítő Kft.-t és a Színház-Terv Kft.-t még egy korábbi, 2021. tavaszi eljárás során választották ki. Az erről szóló hirdetményben akkor azt írták a tervezési programról, hogy a színpad zsinórpadlását megemelik, kiépítik a jobb és baloldali oldalszínpadot. A felújítás a nézőteret is érinti, itt a burkolatokat, a karzatot és a páholyokat korszerűsítik, várható továbbá a színház kiszolgáló területeinek megújulása, akadálymentesítése is (lift kialakítása, irodák, öltözőblokkok, próbatermek átalakítása). Fontos eleme a munkálatoknak egy új, reprezentatív közösségi tér kiépítése a színház kollégái számára, illetve a teljes színháztechnika (színpadgépészet, elektroakusztika és hatásvilágítás) megújítása a jelenkori követelményeknek megfelelően. A kivitelezés mintegy kétezer négyzetmétert érint, a tervezett átalakításokkal a színház alapterülete ezer négyzetméterrel lesz nagyobb.
A József Attila színház Váci úti épülete eredetileg művelődési háznak készült. 1953. december 14-én Déryné Színpad néven operettszínházként kezdett működni, mely 1955 őszétől a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza lett, immár a jelenlegi nevét viselve, majd 1956 óta önálló színház. Felújítása és bővítése már jó ideje napirenden van: még közel húsz éve, 2005-ben tervpályázatot írtak ki rá, melynek eredményhirdetéséről tudósított lapunk, illetve több pályaművet is közöltünk (az első díjat a Mérték Építészeti Stúdió Kft. nyerte, a másodikat a Kis Péter Építészműterme Kft., a harmadikat a Széll és Urbanek Építésziroda), e tervek azonban nem jutottak el a megvalósításig. A 2012 és 2017 közötti időszakban történtek ugyan felújítások a színházban, ám a teátrum honlapja szerint a jövőben várható "legnagyszabásúbb kihívás" az épület bővítése, teljes technikai felszereltségének modernizálása, további játszó-és próbahelyek létrehozása, tehát "a színházépület 21. századivá varázslása" lesz.
A részletekkel, tervekkel kapcsolatban kerestük a színházat és az ArchiNEST építészirodát is - utóbbi részéről Vincze Krisztián felelős építésztervező válaszolt, összefoglalva az előzményeket és a tervezési program főbb elemeit. Mint írta, a színház főépülete az 1950-es években épült, a hátsó színpadi részt az öltözőkkel, irodaszárnnyal együtt 1968-69-ben építették hozzá a már meglévő épülethez, ekkor a zsinórpadlást könnyűszerkezetes megoldással minimális mértékben megemelték. A legutolsó nagyobb építkezés 1986-ban történt, de akkor is csak lényegében a nézőtéri kiszolgáló területeket építették át, illetve újították fel. Nemcsák Károly igazgatása alatt a színház épülete önerőből és a Fővárosi Önkormányzat támogatásával több apró lépcsőben újult meg: elkészült a tetőfelületek hő- és vízszigetelése, megújult az előcsarnok, a homlokzatok hőszigetelést kaptak, a régi egyesített szárnyú nyílászárókat kicserélték, a nézőtér és a színpad felújításának költsége azonban önerőből nem fért bele a felújítások sorába.
"Mivel a színház eredetileg művelődési háznak épült, ezért maga a színház kialakítása is rengeteg kompromisszummal valósult meg, amit az évek alatti felújítások sem oldottak meg. Csak a legszélsőségesebb példát említve: a zsinórpadlást úgy alakították ki, hogy az íves vasbeton tartók közül kivésték a gerendarácsot, de a tartók bent maradtak. Így a beépített felső színpadgépészetet átvágja két darab nagyméretű gerenda, ami erősen bekorlátozza annak használhatóságát", részletezte Vincze Krisztián, aki arra is kitért, hogy az intézmény kérésére végül a kormány a beruházáselőkészítő alapból megfinanszírozta az engedélyes és kiviteli tervek elkészítését, amelyek tavaly év elején elkészültek, ezután került sor a megvalósításhoz szükséges közbeszerzés kiírására.
"A tervezői koncepció egyrészt a meglévő adottságok és főleg a hiányosságokból, másrészt a színház életében bekövetkező változások eredményezte helyzetből kristályosodtak ki. Ugyanis a színház, szakmai munkáját segítendő, sok új munkatársat alkalmazott, aminek meg is lett az eredménye. Majdnem az összes előadásukat teltházzal játsszák, viszont az egyébként is szűkös tereket a színház kinőtte. Ezért egyrészt meg kellett oldani a modern szcenikai berendezések befogadására alkalmas színpadi zónák átalakítását, másrészt kényelmes munkahelyet kellett teremteni a megnövekedett dolgozói létszámnak", vázolta fel az építész.
A terveket illetően ezt írta: "A színpad mindkét oldalára oldalszínpadot terveztünk. A korábbi ´csonka´ zsinórpadlást a színpadtéren keresztülmenő két vasbeton gerendával együtt elbontottuk. A zsinórpadlás magasságát megemeltük, a munkakarzatokat teljesen újragondoltuk, ennek eredményeként beépíthetővé vált a kor igényeit kielégítő színpadgépészet. Ezzel együtt a mára már elavult hatásvilágítás- és hatáshang-rendszereket is újraterveztük.
Az irodai szárnyat átalakítottuk és két szint emeletráépítéssel bővítettük. Itt alakítottuk ki a dolgozók számára a megfelelő munkahelyeket, a színészek pihenésére szolgáló társalgót. A színpadtorony és az irodai blokk között átriumot alakítottunk ki. A nézőteret is felújítottuk, itt minimális korrekciókra volt lehetőségünk, de belsőépítészetileg és akusztikailag a teljes nézőtér megújul. Természtesen az épületgépészeti és elektromos rendszereket is újragomboltuk. A meglévő távfűtést megtartottuk, de az épület szellőzését, hűtését energiatakarékos rendszerekre (hővisszanyerős szellőzők, VRV rendszerek) cseréltük. Az elektromos kapacitást bővítettük.
A meglévő stúdiószínpaddal sok probléma volt. Egyrészt a szerkezeti kialakítása, másrészt a geometriai paraméterei is sok kívánni valót hagytak maguk után, ezért azt megszüntettük, helyette kiszolgáló területeket alakítottunk ki. A színház mellé új stúdiószínpadot terveztünk. Megoldottuk a teljes épület akadálymentesítését, a színház környezetét is rendeztük, a stúdiószínpad tetejére zöldtetőt, szoborparkot terveztünk."
A színház igénye volt, hogy a kivitelezés ütemezetten valósuljon meg a színház részleges működése mellett, ennek érdekében "nem szokványos megoldásokat" alkalmaztak. "Egyrészt törekedtünk a szerkezetek előregyárthatóságára, aminek következtében a helyszíni (monolit) építési munka nagyban csökkenthető. Másrészt a két oldalsó bővítést úgy terveztük, hogy a színháztól függetlenül megépíthető legyen. A két bővített tömegre, a színház meglévő kubusa fölött az új zsinórpadlás ráépíthető, ezek a területek bezárhatók, elvégezhető a gépészet telepítése. Amikor a színházi évadnak vége, akkor erről az átkötő szerkezetről visszabontható a meglévő zsinórpadlás, kiszerelhető a meglévő színpadgépészet. Az átkötő szerkezetről az alatta elbontott területek helyére az új kubust felűről lefelé építjük vissza."
Vincze Krisztián tájékoztatása szerint a kialakításról tervezői ütemezési tervet készítettek, amit a kivitelezőknek felül kell vizsgálniuk. A megvalósulás pontos dátuma egyelőre nem ismert.
