Egyetemi mestertervek Biatorbágyra

A Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara és Biatorbágy Város Önkormányzata megegyeztek, hogy a 2016. év őszi szemeszterben a hallgatók féléves mestertervüket Biatorbágy területére készítik el - a kiállított terveket február 23-ig lehet megtekinteni a biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központban. 

Helyszín: Juhász Ferenc Művelődési Központ (Biatorbágy, Baross Gábor utca 1.)

Időpont: 2017. február 2-23.

Biatorbágyot a közvélemény elsősorban az 1931-ben felrobbantott viaduktról azonosítja be, pedig a város évezredek óta lakott területén a települési és természeti területek összefonódásával rendkívül izgalmas környezet jött létre. Bia és Torbágy, a két ősi település egyesülésével létrejött város egyik sajátossága, hogy a város jelenlegi központja, a két egykor önálló falu között alakult ki. Mindkét történelmi falunak megvan a saját központja, így a városközpont egy kicsit perifériának számít „mindkét faluban”. Pedig a város integrált fejlesztésének fő stratégiai területei közé tartozik a településközpont városiasabb kialakítása is. A jelenlegi városközpont az egykori vasúti területen alakult ki, ugyanis az 1970-es években a vasutat új nyomvonalra építették és a két falu között maradt vasútállomás és vasúti területek az önkormányzat tulajdonába kerültek. 

A városközpont legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek meg azok a funkciók, amelyek a város népességét a központba vonzzák és ott tartsák. Városias gyalogos forgalom alig van a központban, de a számára szükséges felületek sincsenek meg.  Építészeti szempontból rendkívül heterogén a központ karaktere, kimagasló építészeti színvonalat mutató épülete nincs, hiányzik az építészeti hangsúly. Szükséges a város fő nevezetessége, a Viadukt (kettős völgyhíd) integrálása (funkcionális összekapcsolása) a városközponttal.

A város vonzerejét – az agglomerációs elhelyezkedés mellett – főként a természeti adottságok képezik, a változatos táj (hegyek, völgyek, patakok) gyakorlatilag a lakott területek közé ékelődik. Főként a város délkeleti határában igazi geológia különlegességként jelennek meg a sziklafalak, a Madár-szirt és a Nyakas-kő, amelyekről csodálatos panoráma nyílik Biatorbágyon túl, Etyek irányába és a Pilis helyei felé.

A város déli oldalán rendkívül nagy, csaknem a település belterületével megegyező kiterjedésű „volt zártkerti terület”, un. kertség található. A területen több, kőből épített pince és présház található és itt működött az Országház-kőbánya is, ahol a parlament épületének köveit bányászták. E területet keletről az Iharos hegycsúcs határolja, amely légvédelmi rakétabázisként működött. Az elbontott bunkerek maradványai még ma is láthatók. 

Az Iharos csúcsán egy kiránduló pontot lehet létrehozni, amely városunkból és a környező településekről gyalog vagy kerékpáron is megközelíthető és egy dél-Buda környéki turisztikai központtá válhat. A természetközeli területek közül helyzetével, fekvésével kiemelkedik a Madár-forrás és a Némó-tó, amely a település lakóterületei közé ékelődik. A vízfelület városi tóként történő használata célszerű lenne, mivel a Biai-tó a közönség elől elzárt. Ráadásul a városközponti közelség lehetővé teszi egy „mezítlábas” városi park kiépítését is.

Talán a rendkívüli adottságoknak is köszönhető, hogy a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara és Biatorbágy Város Önkormányzata között megállapodás jött létre, miszerint a 2016. év őszi szemeszterén a hallgatók féléves mestertervüket Biatorbágy területére készítették el. A mester-hallgatók kiscsoportokban foglalkoztak a város egyes területeivel, amelyekről plakátokon ábrázolva ismertették javaslataikat. Több mint harminc plakát készült, amelyeket kiállításon mutatunk be a város lakóinak. A tervezés eredményének jelentősége, hogy a helyi lakosság képet kaphat arról, hogy a jövő város- és környezettervezői milyennek vizionálják Biatorbágyot.

A kiállítás megnyitásának napján 2017. február 2-án 17.00 órakor, Tarjáni István polgármester köszöntője és Dr. Fekete Albert dékán megnyitója után szakmai beszélgetést folytattak a terveket készítő hallgatók, az egyetemi oktatók és Biatorbágyon élő építész, tájépítész kollégák.

Terveket készítő hallgatók: Bálint Krisztina, Fábián Zsófia, Sövény Kata, Vouszka Zsófia, Heincz Bettina, Nagy Fanni, Schulze Lilla, Német Ani, Beregi Eszter, Hódos Katina, Tótfalusi Emese, Kovács Dóra, Iváncsics Vera, Barcsik Szabira, Iványi Kinga, Vida Sára, Major Ivett, Koós Nóra, Olasz Mátyás, Fentősi Eszter, Vidacs Borbála, Tóth Bettina, Albert Dorina, Karloczai Rebeka

Szakmai hozzászólók: Szabadics Anita, Tótpál Judit, Szabóné Pányi Zsuzsanna, Rumi Imre

Tervezést irányító oktatók: Dr. Herczeg Ágnes, Dr. Almási Balázs, Dr. Illyés Zsuzsa, Mikházi Zsuzsa, Dr. Szilvácsku Zsolt