„Együtt kell élni az épülettel, a vele történő változásokkal”

A gyengeáramú rendszereket tervező, telepítő és karbantartó SMARTme Kft. ügyvezetőjével és egyben a tervezési üzletág vezetőjével, Móró Tiborral beszélgettünk a különböző épülettípusokra jellemző tervezési specifikumokról. 

A SMARTme Kft. több mint tíz éve alakult két kisebb vagyonvédelmi vállalkozás összeolvadásával. A cég tevékenysége a tervezéstől a kivitelezésen át a karbantartásig fedi le a vagyonvédelmi portfóliót. Gyengeáramú rendszereket terveznek, telepítenek és karbantartanak, mondhatni mindenfajta gyengeáramú részterülettel foglalkoznak – ide tartoznak többek között a tűzjelző rendszer, videórendszer, strukturált hálózat, kaputelefon, sturktúrált hálózatok IT rendszerek, beléptetőrendszerek, hangosítórendszer. Bár a piac meglehetősen telített, versenyelőnyünk a komplexitást tekintik, illetve azt, hogy rendkívül erős mérnöki gárdával dolgoznak. A cég ügyvezetőjével és a tervezési üzletág vezetőjével, Móró Tiborral beszélgettünk.

- Milyen tervezési specifikumokról beszélhetünk a különböző épülettípusokat – például iroda, közüzemi épület, ipari-kereskedelmi épületek, társasházak, magánlakások – illetően?

- A cégünk egyik bázisa a tűzjelzőjelzőrendszerek és a tűzvédelem kettőse. A hazai szabályozás nagyon sok esetben követeli meg és írja elő a beépített tűzjelző rendszer meglétét egy adott épületben, amelynek tervezését és kivitelezését, lévén, hogy a tűzjelző rendszerek ebben a szegmensben főként életvédelmi jellegű rendszerek, rendkívül megfontoltan, kellő alapossággal, körültekintően kell elvégezni. Ez a fajta kötelem leginkább a közüzemek, középületek, irodaházak, ipari csarnokok, raktárak esetében jellemző, méretükből és funkcionalitásukból adódóan. Ebbe a széles spektrumba tartozhat még pl. a hő- és füstelvezető rendszer, IP-s videórendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző, strukturált hálózat, és ma már egyre jobban alapelvárásként a WiFi rendszer kiépítése is. Ami a magánházakat illeti, főként a klasszikus vagyonvédelem, riasztórendszer (akár videórendszerrel kiegészítve) a meghatározó, és ide tartoznak még a kényelmi funkcióból adódó otthonautomatika-rendszerek is.



Összességében elmondható, hogy a magánszférában és a közületben való tevékenykedés műszakilag is picit mást-mást kíván. Az irodaépületek rendszerei többszáz végpontot – különböző szenzorokat, aktorokat stb. – jelenthetnek, míg egy családi házas környezetben már a 15-20 végpont is komoly mennyiségnek számít akár (bár természetesen vannak nagyobb, komolyabb házak is, ahol akár 100-150 végpont is lehet).

- A gyengeáramú tervezés, a tűzvédelmi tervezés szervesen kapcsolódik az építészeti és más szakági tervezéshez is. Miként lehet ezt hatékonyan összehangolni, milyen kihívások vannak benne?

- Amikor egy épület „terveződik", akkor általában az építésztervező vagy egy generáltervező fogja össze annak minden szegmensét. A tűzvédelmi tervező (aki tulajdonképpen altervezőként van jelen) feladata, hogy az épület tűzvédelmi szempontból biztonságos legyen. Az egyéb szakágakhoz csatlakozik a gyengeáramú tervező is, aki a kész statikai váz és a belső elrendezés adottságaival harmonizálva tervezi az épületbe az érintett rendszereket. A közös munka akkor működhet hatékonyan, ha a kommunikáció is jól működik: fontos, hogy mindenki egyetértsen, egy tervrajz fölött dolgozzon, a tervezők elfogadják egymás véleményét, legyenek kompromisszumkészek, és minden tekintetben igyekezzenek megfelelni a megbízó igényeinek. A legegyszerűbb, ha nullából kell egy teljesen új épületet létrehozni, hiszen így csak a papír (és az építtető pénztárcája) szab határt a fantáziának, a meglévő épületek rekonstrukciója azonban külön kihívást jelent: ebben az esetben a már adottságokat kell maximálisan figyelembe venni, azokat felhasználni, kihasználni, ide kell betervezni mindent úgy, hogy közben egy mondjuk úgy – egy téglát se kelljen elmozdítani.

- A tavaly tavasszal kezdődő koronavírus-járvány hozott-e bármilyen változást a tervezési munkában, akár irodaházak vagy egészségügyi intézmények esetében? Kialakultak-e a korábbi évektől eltérő trendek?

- Ahogy mi azt tapasztaltuk, a bezárások kapcsán valamelyest felértékelődött a biztonságtechnika, a vagyonvédelem, a távfelügyelet és általában a felügyeleti rendszerek szerepe. Volt egy felfutása a hőkameráknak is, amelyek beléptetéskor a testhőmérsékletet mérik emberi kontaktus szükségessége nélkül, néhány hónap után ez azonban lecsengett.



- A SMARTme az okosotthonok, intelligens megoldások piacán is jelen van. Mennyire hangsúlyos ez a cég portfóliójában?

- A Fibaro okosotthon-rendszer kereskedelmével foglalkozunk, ennek vagyunk a hazai, kiemeltnek mondható disztribútora. Ez a rendszer alapvetően családi házas környezetben, kisebb lakóparkokban működik jól, de ott is inkább egy-egy lakásra vonatkoztatva, önálló központtal, aktorokkal, szenzorokkal – fontos kiemelni, hogy alapvetően a FIBARO rendszer maga, nem egy a klasszikus műszaki nyelvben ismert épületautomatikai rendszer, nem arra találták ki, hogy képes legyen ellátni egy komolyabb méretű épület komplex automatizálását. A FIBARO rendszer szerepe az, hogy kényelmi funkciókat - világításvezérlést, mozgásokhoz tartozó interakciók elindítását biztosítsa, egyszerűbb fűtési programokat, redőnyvezérlést kezeljen le. Nagy előnye a rendszernek, hogy vezeték nélküli kialakítással működik, ebből adódóan egy már meglévő épületben is könnyen, gyorsan telepíthető, ellentétben a kábeles rendszerekkel.

És bár a hazai felhasználóktól – megint csak a tapasztalataink szerint - gyakran érkezik ilyen kérdés, kérés, komolyabb épületgépészeti vezérlésre (például egy 600 m2-es házban való komplett hűtés-fűtésszabályozásra) ez a rendszer nem alkalmas, illetve az üzembiztonsága messze elmarad egy kifejezetten ilyen jellegű speciálisan erre a területre fejlesztett szabályzótól. 

- Melyek azok a referenciáik, amelyek meghatározónak számítanak, és amelyekre különösen büszkék?

- Mint komolyabb, nagyobb rendszert, pl. az iratarchiválással foglalkozó Iron Mountain Magyarország Kft.-t említeném, több raktárcsarnokukban is építettünk tűzjelzőt, videórendszert, behatolásjelzőt, nagyjából 35-40 ezer négyzetméteren. Jelentős munkánk volt korábban a KÖKI Bevásárlóközpontban az IP-s videórendszer kialakítása, ami egy 230-240 kamerából álló hálózat, kiszolgálása pedig egy komoly, strukturált hálózati alapot és akítveszköz rendszert is igényelt. Komolyabb fejlesztési munkánk volt a gödöllői HUMAN BioPlazma Kft. (gyógyszeripari vállalat) tűzjelző rendszerének komplett felújítása, egy szinte lehetetlennek tűnő rövid határidő mellett. Több kórházi referenciánk is van, az Országos Onkológiai Intézetben számos projekttel vagyunk jelen a vagyonvédelem minden szegletét lefedve. Természetesen egyéb más, kisebb vagyonvédelmi rendszer kiépítésében is részt vettünk és veszünk folyamatában. Minden rendszer egy picit más, mint a többi, így valójában mindegyik új kihívást jelent.



Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egy-egy rendszernek a megalkotását követően a fenntartása talán még komolyabb feladat – az Országos Onkológiai Intézet erre jó példa, amely kiemelt, centrális kórházként eleve komoly forgalmat bonyolít le, és mivel folyamatosan fejlesztik, mindig adódik olyan átalakítási munka, amit az általunk korábban kialakított rendszerekkel le kell követni a tervekben, majd kivitelezésben egyaránt. Lényegében együtt kell élni az épülettel, a vele történő változásokkal, legyen szó akár egy kisebb, pár tíz vagy száz négyzetméteres átalakításról is.