Eko Atlanic: luxus vagy követendő példa?

Afrika Hong Kongja, a kontinens gazdasági központja kíván lenni a dinamikusan fejlődő, de közben hatalmas szegénységgel küzdő Nigéria óceánpartján épülő Eko Atlantic. Annak ellenére, hogy a kritikusok fényűzésnek tartják a tervet, fenntarthatóságával és szervezettségével jó példaként szolgálhat. Bán Dávid írása.

Mióta Nigéria átvette Dél-Afrikától a vezető szerepet, a kontinens gazdasági nagyhatalmává, egyben a világ 20. legerősebb gazdaságává vált. A brit gyarmaturalomból 1960-ban felszabadult, majd polgárháborúval, katonai diktatúrával sújtott ország többször újraélesztett demokratikus rendszere mára valamelyest stabilizálódott, gazdagsága főleg az olajon alapszik.

Az ország legnagyobb városa, a bő 15 milliós Lagos mellett, az Atlanti-óceán partján szeretnék létrehozni a kontinens új pénzügyi központját. Több évnyi előkészítés után, a tengertől elnyert, illetve a meglévő Victoria-sziget bevonásával létrejött 900 hektáros területen 2013-ban rakták le az AR+H Architects és az MZ Architects tervei alapján épülő Eko Atlantic alapjait. A befektető South Energyx Nigeria Ltd. tervei szerint jövőre adják át a terület első épületeit, amely 250 000 embernek ad majd otthont. 

A lakókon túl várhatóan további 150 000 embernek adhat munkahelyet a környezettudatos szemléletű „World Class” város. Ez teljesen zárt rendszerű energiaellátó és szennyvízfeldolgozó rendszert épít ki, függetlenedve az országban amúgy uralkodó fosszilis energiaforrásoktól. A város újonnan épített, különlegesen tervezett és a független dán DHI vízügyi minősítő intézete által tesztelt partszakasza segítene az óceán keltette partmenti erózió megállításában is. Ezzel nem csak az új városnak, hanem Lagos kikötőjének és az óceáni viharok által rendszeresen megrongálódó partmenti autópályáknak is védelmet nyújtana.

A rendezési terv persze hatalmas léptékben gondolkozik: a város központi tengelyét a New York-i Ötödik sugárút méreteit reprodukáló főút alkotja, körülötte impozáns toronyházakkal. Első ütemben a város 48 kilométeres, zárt úthálózata épült ki, amelynek felügyelete és irányítása – akárcsak az energiaellátás és a csatornázás – magánkézbe kerül, így független az ország kaotikus infrastruktúrájától.

A dicséretek mellett az új szupervárost számos kritika éri fényűzése miatt, ráadásul nem ad megfelelő választ a gyors szaporulat, az elhanyagolt vidéki infrastruktúra és az ezáltal kialakult nagyfokú szegénység (az ország lakosságának bő kétharmada él napi 1 dollárból vagy annál kevesebből) kihívásaira. A tervezők szerint az Eco Atlantic Nigéria válasza lehetne a klímaváltozásra, ám az ország többi területének rossz minőségű infrastruktúrája és energiaellátása komoly környezeti károkat okoz. A kiemelt projekt megvalósulása a befektető magas elvárásai és komoly nemzetközi standardok szerint, illetve a legnagyobb szintű átláthatóság mellett zajlana, ami a korrupcióról híres országban egyfajta jó mintát is mutatna.

Mindemellett az Eko Atlantic megkapta a Clinton Alapítvány Global Initiative, a világ problémáira megoldást nyújtó kiemelkedő projekteknek járó tanúsítványát. Hasonló, luxusnak mondott projektekkel egyébként több afrikai ország is kísérletezik Ghánától Kenyáig, de ezek a városok egyelőre a fényűzést és nem a fenntarthatóságot hirdetik.

Bán Dávid