Elbontják az egykori Balassi Intézetet, akár 32 méteres ház is kerülhet a helyére
Akár 32 méteres párkánymagasságú új épületet is felhúzhat az egykori Balassi Intézet helyére az új tulajdonos – ez egy tízemeletes panelház magasságának felel meg. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) megerősítette lapunknak a szándékot a Pázmándi Margit által tervezett, 35 évvel ezelőtt átadott épületegyüttes bontására, bár konkrétumokkal a továbbiakat illetően még nem tudtak szolgálni. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítették.
A Gellérthegy nyugati lankáján, a Somlói úton álló Balassi Intézet messze látszó, közismert épülete a fővárosnak. Népszerűnek aligha nevezhetnénk, hiszen erre sem egyértelműen eltúlzott méretei, sem eredeti funkciója nem predesztinálják: az 1985-re elkészült tömb eredetileg a Munkásőrség országos parancsnokságának és tisztképzőjének központjaként szolgált.
A nyilvánvalóan eltúlzott programot azonban a tervező, Pázmándi Margit az elvárható eszközökkel próbálta optimalizálni: a központi irodaház négyzetes, belső átriumos alaprajza a lehető legalacsonyabb beépítést teszi lehetővé, a szomszédos tisztképzőt pedig teraszos, visszalépcsőzött tömeggel alakította ki. A tervező érzékenységét demonstrálja az épület posztmodern hatást mutató alaprajzi- és tömegelrendezése, valamint a homlokzati panelek váltogatásával kialakított, sajátos ritmika. Mindez a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi egyik főművévé teszi az épületegyüttest.
Pázmándi Margit (1930-1995) 1952-ben diplomázott a Műegyetemen, majd kilenc évig a KÖZTI-ben, ezt követően pedig az ÁÉTI-ben dolgozott. „Nagyon jó volt nekem szakmailag az ÁÉTI-ben, csak politikailag igen nehéz környezetben kellett dolgozni, mert ott főleg HM- és MSZMP-munkák voltak. De én annyira le voltam terhelve munkákkal, hogy nem vettem észre ezt az őrült kemény és bigott környezetet. Most visszagondolva magam is meglepődök, hogy bírtam ki, de szép munkáim voltak" – nyilatkozta 1993 márciusában. Kétszer kapott Ybl-díjat: 1965-ben a balatonfüredi Hotel Annabella tervezéséért, 1986-ban pedig életművéért tüntették ki. Fontos munkái közé tartozik a budai Ifjúsági Park, a Kertészeti Kutatóintézet nagytétényi épülete, a Kútvölgyi Kórház bővítése, a balatonfüredi Szívkórház új pavilonjai, az egykori XIII. kerületi pártház vagy a Magyar Rádió és Televízió csónakháza Szentendre-Papszigeten. Férjével, Virág Csabával számos pályázaton indultak együtt sikerrel, de közös kiállításokat is szerveztek, a hetvenes-nyolcvanas évek építészeti közéletének meghatározó alakjaiként.
A rendszerváltást követően a főépület irodaházként szolgált, a legutóbbi évekig (a Külügyminisztériumba való beolvasztásáig) a külföldi magyar intézeteket fenntartó Balassi Intézet működött itt. Az egykori tisztképző kollégiumba, a főépület szomszédságában, 2001-ben költözött be a Mathias Corvinus Collegium, azóta is itt működnek. A 2020. évi XXVI. törvény értelmében térítés nélkül az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítvány kapta meg az egykori Balassi Intézet ingatlanait (Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16.).
A Tombor Balázs és Tombor András által létrehozott Tihanyi Alapítvány neveléssel, oktatással, tehetséggondozással foglalkozik, ennek első számú intézménye az MCC, amelynek programjaiban jelenleg közel kétezer fiatal vesz részt. Ezt a számot a jövőben jelentősen növelni szeretnék. (Bár a tulajdonjuttatásról szóló 2020. évi XXVI. törvényben együtt szerepelnek, a Mathias Corvinus Collegiumnak a névrokonságon túl nincs köze a Budapesti Corvinus Egyetemhez, illetve az annak új fenntartójaként létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz – az egykori Közgáz csak 2003-ban, két évvel az MCC alapítása vette fel jelenlegi nevét.)
Az MCC a közeljövőben kiszélesítendő, a Kárpát-medence egészére kiterjedő képzési, oktatási, tehetséggondozási programok centrumának szánja a Gellért-hegyi ingatlant. „A Somlói úti helyszínen jelentős beruházást szeretnénk végrehajtani, amelynek célja egy, a mostani épületegyüttesnél korszerűbb, esztétikusabb, ökológiai szempontokat is figyelembe vevő, tájba illeszkedő központi épület létrehozása" – válaszolta az Építészfórum kérdéseire az MCC Kommunikációs Igazgatósága. „A konkrét beépítettség kérdése egyelőre nincs napirenden, de célunk, hogy az épített és a természeti környezetet a jelenleginél kevésbé terhelő épületben tanulhassanak diákjaink. Elképzeléseink szerint az új centrum legkorábban 2025-re készülhet el, a megvalósítást várhatóan tervpályázat előzi majd meg."
Ennél több konkrétum hiányában a tervezett beruházás paramétereiről és lehetőségeiről egyelőre csak a 370/2020. (VII. 30.) kormányrendelet alapján tájékozódhatunk. Ez alapján az ingatlan teljes területe építési helynek minősül, a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértékét 65, a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékét 70%-ban maximalizálták, míg a zöldfelület legkisebb mértéke 20%-ot érhet el. A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 4 m2/m2.
Az épületmagasság és a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke 32 méter – ez megközelítőleg egy tízemeletes panelház (vagy egy hat-hétemeletes modern irodaház) magasságának felel meg. Az új épületegyüttes legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 35 métert.
A kormányrendelet értelmében építészeti-műszaki tervpályázati eljárást és településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Ez azt is jelenti, hogy a környékbeli lakosok, illetve az I. kerület a tulajdonos jóindulatában bízhatnak, ha arra lennének kíváncsiak, mit terveznek a területen.
Akármi is legyen az, a tervekre a vagyonkezelői alapítvánnyá alakuló Tihanyi Alapítvány a nagyértékű ingatlan mellett jelentős állami támogatást is kapott hozzá: a 2020. évi XXVI. törvény értelmében a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját, a velük járó tulajdonjoggal és szavazati joggal együtt.
