Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza
A február 4-i bejáráson Baán László miniszteri biztos, Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, valamint Batta András, a szakmai munkacsoport vezetője mutatták be az építkezést a sajtónak. Az Építészfórum számára Réthey-Prikkel Tamás készített fotókat a helyszínen.
A bejáráson a sajtó munkatársai a földalatti ideiglenes, illetve állandó kiállítási termet, a földszintről ide vezető, csigavonalú lépcsősort, a készülő tetőszerkezetet, valamint a majdani földszinti koncerttermet tekinthették meg. Utóbbi különlegessége az lesz, hogy üvegfal veszi körbe, a színpad hátterét pedig a Városliget növényei, illetve a Vajdahunyad vára adja (szükség esetén viszont a helyiség függönyözhető is).
A Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto tervei alapján, a magyar partner M-Teampannon közreműködésével épül. A tervezés valódi kihívását jelenti a jellegzetes formájú, áttört fémtetőzet, amelynek minden eleme tavaszra kerül a helyére. Mint megtudtuk, a japán tervező gyakran látogat Budapestre, és az építkezés minden döntésében szerepet vállal; legközelebb a padló anyagának kiválasztását fogja személyesen kontrollálni.
Az épület másik sajátosságát a hatalmas üvegfelületek jelentik, amelyek a legfrissebb döntések szerint vágás nélküli, tehát tíz méternél is hosszabb üvegtáblákból állnak majd. Ezeknek nem csak a szállítása, de a kivitelezése sem mindennapi kihívás. A helyszínre tavasszal érkező üvegtáblákat német technológia alapján az orosházi üveggyárban kivitelezik, és némelyikük eléri majd a 11 méteres magasságot is.
Az épület műszaki megoldásai ugyancsak rendhagyóak. A fővárossal 2019-ben kötött megállapodás értelmében részben a Műjégpálya hűtőberendezését veszik igénybe, részben pedig 120 geotermikus talajszonda szolgáltatja majd a működtetéshez szükséges energiát. Ezeket a szomszédos Nagyrét talajába süllyesztik, amelyet ezt követően nyár elejére adnak vissza a nagyközönségnek.
A sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa kiemelte: a Zene Háza annyiban is példamutató, hogy szakmai programján már évek óta dolgoznak a felkért szakemberek. A tervek szerint az állandó kiállítás a zene fejlődésének történetét mutatja be, atmoszférikus installációkon keresztül vezetve a látogatót. Bár a sajtóban alapvetően a magyar zenei kultúra intézményeként definiálják, az Építészfórum kérdésére Batta András elmondta: a szakmai program alapját a világzene, illetve a „népi gyökerű zene” ihletése jelenti majd – azaz az intézmény a világ népeinek zenéjét mutatja be. Az időszaki kiállítások viszont elsősorban a könnyűzenére fókuszálnak, illetve utazó tárlatokat is tervez befogadni az intézmény.
A Magyar Zene Háza mellett 2020-ban a Néprajzi Múzeum szerkezetépítési munkálatai, illetve a gépészeti szerelések is elkészülnek – fejtette ki az Építészfórumnak Gyorgyevics Benedek. A két intézmény a belsőépítészeti munkálatokat, illetve a kiállítások installálását követően várhatóan 2021 második felében nyitja meg kapuit; a Magyar Zene Házában először az állandó, majd valamivel később az időszaki kiállítás is látogathatóvá válik. A Liget Budapest építkezéseiben a soron következő átadás a Dózsa György úti mélygarázsé, amely 2020. szeptember elsejével használatba vehető lesz. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba jelenleg a beköltözés zajlik, ez várhatóan még körülbelül egy évet vesz igénybe. Az épület használatba vétele azonban ütemezett; a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet már 2020 nyarán beköltözik. A park rehabilitációja a játszótéren és környékén sportpályákkal, két kilométeres futókörrel, illetve a nagyobb korosztálynak szóló attrakciókkal folytatódik.
Fényképek: Réthey-Prikkel Tamás
