Az előterjesztés szerint a városligeti építési szabályzat tartalmát a kormány által meghatározott program, illetve annak alapján a részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt Európa jelenleg legnagyobb múzeumfejlesztési beruházásának a tervét tartalmazza. Célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése, más kapcsolódó programelemekkel együtt. A szabályzat egyik alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé, a közpark teljes rehabilitációjával együtt.
Az új múzeumi épületek helyének kiválasztásánál elsődleges szempont volt a zöldfelület védelme. Az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum építési helyét a Petőfi Csarnok helyén, a Városligeti fasort az Erzsébet királyné útjával összekötő tengely mentén jelölik ki. A Magyar Zene Háza a volt HUNGEXPO épületek bontásával felszabaduló területre kerülhet. A volt Felvonulási tér burkolt felületén kapna helyet az Új Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum. Részlegesen újjáépülhet a Közlekedési Múzeum, amely 3000 négyzetméterrel bővülhet, a jelenlegi szervizút és parkoló helyén, a térszín alatt. A tervezett létesítmények mellett a városligeti park teljes megújítására is sor kerül. A környezetalakítási javaslat fontos része a Városligeti tó teljes rekonstrukciója, a vízmeder rendbetétele a felújított korcsolyapályához kapcsolódva, valamint a park területén lévő sportpályák, játszóterek felújítása is része a programnak.
A Szépművészetit és az Magyar Nemzeti Galériát vezető Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a közgyűlés előtt felszólalva azt mondta: túlzás azt állítani, hogy a Liget Budapest projekt terveiről ne lehetett volna tudni, kevés kulturális beruházás van ilyen régóta a napirenden, hiszen a kormány már 3 éve döntött a múzeumnegyed létrehozásáról. Azóta számtalan egyeztetést folytattak, civilekkel és szakmai szervezetekkel is. Ez a terv jó, nem teszi tönkre a ligetet - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a Városligetben egyedülálló városrészszövet jött létre amiatt, hogy a különleges városi parkban egyenértékűként van jelen a zöldövezeti kikapcsolódás és a kulturális-szórakoztató intézmények. A szabályozási terv révén "igenis nőni fog a park zöldterülete", a jelenlegi 60-ról 65%-ra.
Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes, a javaslat előterjesztője a vitában hangsúlyozta, hogy fejlesztik a Városligetet, teljes növényrekonstrukciót fognak végrehajtani, megmarad a közparki funkció. Emlékeztetett rá, hogy a szabályozási tervről lefolytatott partnerségi egyeztetés során több száz véleményt kaptak építészektől, vcivilektől, kamaráktól, ezek nagy részét pedig beépítették a tervezetbe.
Tarlós István főpolgármester a vitában úgy fogalmazott: egy ekkora beruházásnál nagyon nehéz olyan döntéseket hozni, amelyekkel mindenki egyetért. "Nem neheztelek azokra, akik ellenzik, de hogy ettől tönkremenne a Liget, az idétlen és túlzó állítás, politikai performanszot nem érdemes csinálni belőle" - jegyezte meg.
forrás: budapest.hu