Elhunyt Orbán Ottó

Életének hatvanhetedik évében elhunyt Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista.

Életének hatvanhetedik évében elhunyt Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista. Kétszer is megkapta a József Attila-díjat (1973,1985), Graves-díjas 1974-ben, 1986-ban a Déry Tibor-, 1987-ben a Radnóti Miklós-díjjal, 1990-ben a Soros Alapítvány Weöres Sándor-díjával tüntették ki, 1992-ben Kossuth-díjban részesült. 1981-től a Kortárs, 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Évtizedeken át tartó súlyos betegsége ellenére töretlenül dolgozott. Legújabb verseskönyve a könyvhétre, immár posztumusz műként jelenik meg.



Orbán Ottó

HALLOD-E TE SÖTÉT ÁRNYÉK
változat egy csángó népdalra

Lászlóffy Aladárnak

Hallod-e, te sötét árnyék, ember vagy-e vagy csak árnykép.
Nem vagyok én sötét árnyék, sem ember, sem puszta árnykép,
Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok,
Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok.

Ha te vagy az ég kabátja, én vagyok az, aki váltja.
Én vagyok az, aki vakon bámulok ki az ablakon.
Hívlak, Isten, nyújtsd a karod, mikor szemem eltakarod.
Hívlak, ha vagy, nyújtsd a karod, legyen úgy, ahogy akarod.

Nyisd meg nekem a dombtetőt, a dombtetőn a temetőt.
A dombtetőn a temetőt, adj odáig menni erőt.
Hadd készítsek ott heverőt, hadd feküdjem le a sárba.
Hadd feküdjem le a sárba, ahogy kulcs talál a zárba.

Búcsúznék már, de nem könnyű, szakad szememből a könnyű.
Ősz szakállal mennydörögve gyöngyöt szór az ég a rögre.
Szakad az eső a földre, fehér szemfedővel föd be.
Szakad az eső a földre, belemosódom a ködbe.


a HALLOD-E TE SÖTÉT ÁRNYÉK, Új versek, 1995-96 c. kötetből, Magvető, Budapest, 1996