Épülettervek/Hallgatói terv

Élménytár + Pécsi Állatkert fogadóépülete

2009.01.26. 11:32

Minden olyan anyagból és céllal készült, hogy az megérinthető, kipróbálható, próbára tehető legyen, hiszen elsősorban gyerekek, fiatalok számára készült.
Gaál Sarolta diplomamunkája

Alapgondolatok
A régóta felújításra váró Pécsi Állatkert épületei és karámjai már nem vonzzák annyira az idelátogatókat. Családok azért vannak még szép számmal, akik úgy gondolják, hogy a gyerekek ebben a korban kell, hogy megismerjék a környezetüket és az élővilágot, valamint játékok során megtanulják ezek védelmét. Innen jött az a gondolat, hogy ezt az ismerkedést-felfedezést-tanulást méltóbb környezetben tehessék meg a gyerekek és velük együtt a szülők is.

Tekintettel arra, hogy rossz időben kevesebb látogató van (az emberek nemigen mozdulnak ki esőben vagy hidegben), egy fedett, időjárástól szinte független „élménytárat” szerettem volna létrehozni.

Mivel a park maga szabadtéri, és az állatok is ott érzik jól magukat, nem az állatkertet akartam tető alá hozni, hanem témájában ahhoz kapcsolódó, mégis különálló tereket kialakítani.

 

 

 

Napjainkban egyre aktuálisabb téma a környezetvédelem, az üvegházhatás, az újrahasznosítás és új természeti energiaforrások felfedezése. Az új szemléletet elsősorban a gyerekeknek kell elsajátítani, amire a játékok és foglalkozások során észrevétlenül nyílik mód.

Egy „kakaóálló” vidám környezetet akartam teremteni a gyerekeknek, ahol mindent szabad: kipróbálni, felmászni, nyomkodni, bebújni, építeni, vizsgálni, összemaszatolni, megkóstolni, bekukucskálni és közben tanulni. Emellett a szülőknek/családoknak is hangulatos közösségi tereket kell kialakítani piknikezésre, játékra, napozásra, beszélgetésre.

A pihenést, kikapcsolódást a városból való kiszakadást jelenti. A látogatók többféle módon és irányból érkezhetnek; autóval, busszal, biciklivel, gyalog vagy akár kisvasúttal a Vidámpark felől. A fedett parkolóban letehetik a járműveket és onnantól élvezhetik a zöld Mecsek nyújtotta élményeket. Összefüggő nagy területre volt szükség, ahol nemcsak az épület kap helyet, hanem rendezett park várja azokat, akik a szabadban akarják tölteni az idejüket.

Egy központi helyet kerestem, amit az emberek már jól ismernek, útba esik,  frekventált helyen van, és emellett az Állatkert jó adottságait is ki lehet használni. A választott helyszín a Mecsekben található számos turistaútvonal kereszteződésében fekszik, így a túrázóknak is pihenőhelyül szolgál.

 

 

 

Adottságokra épülő program
A már meglévő kisvasút vonalát követve egy sétány vezet az állatkert mellett a főbejárat felé. Erre az ösvényre illeszkedve húzódik az épület tömege a vasútállomástól szintén a bejárat felé. A kisvasút szerepe a Vidámpark és az Állatkert összekapcsolása, így adta magát az az ötlet, hogy a tömeg  mintegy a sétány folytatásaként alakuljon házzá; a benne lévő funkciók pedig megadták az irányokat és a különböző bejáratok helyét, attól függően, ki mivel és honnan érkezik, és mit merre szeretne tovább csinálni.

A régi ösvény megmaradt a maga természetes vonalában. Ez az út és az Állatkert fogja közre és adja meg a kontúrját a háznak, itt-ott becsatlakozva, ezáltal újabb ki- és bejáratokat kialakítva, még szellősebbé és sokrétűbbé téve az épületet.

 

 

 

Az épület, mint tömeg
Az épület, mint tömeg egy egyszerű hasáb, ami a szintvonalakra merőlegesen ráül illetve belemetsz a domboldalba; így a jelentős méretű tömeg egyre fogyó falként jelenik csak meg a talajon, míg végül teljesen el nem tűnik és a sétány részévé nem válik. Ez azért kellett, mert a funkciók helyigénye igen nagy, de maga az Állatkert és a környező házak is kicsi, szabadon álló egységekből állnak, tehát alkalmazkodóbb, szolidabb megoldásra volt szükség. Bár a tömeg még így is nagyobb, mint a környezetében lévő épületeké, de mégsem egy monstrum magasodik az erdő fölé a hegyoldalra, hanem a fák és a föld jótékony takarásában itt-ott felbukkanó épületrészek válnak láthatóvá. Az épület tömbszerűségét oldja, hogy a vízszintes és függőleges közlekedési irányok felszabdalják és légiesebbé teszik.  Így az épület jó értelemben vett „átjáróházzá” alakul, ami minden irányból és módon megközelíthető, mind a  funkciótól, szándéktól és a közlekedési eszköztől függően.

A fedett és nyitott terek váltakozása és a különböző bevilágítási módszerek is izgalmasabbá teszik a befoglaló formát. Kisebb nagyobb rések, kiemelkedések és váltakozó felületek adják meg az épület struktúráját.

A kávézó az épületen kívül kapott helyet (ezzel is nyitottabbá/többrétűvé téve a funkciókat a túrázók és kirándulók számára), egy majdnem különálló tömegként, de az anyag és a forma elárulja, hogy mégis az épület része, akár egy szekrényből kihúzott fiók, ami azonos anyagból készült, mint maga a bútor, aminek a része, mégis külön mozgatható és funkcionáló egység.

A homlokzatburkolat színe, anyaga és textúrája egyfajta mimikriként viselkedik (a mimikri az állatok rejtőszíne, amivel minél inkább beleolvadnak környezetükbe, védelmet biztosítva így a rájuk vadászó állatok ellen).  

Az üvegburkolat áttetszősége légiességet kölcsönöz a szerkezetnek és a tömegnek, a zöld szín és a tükröződés pedig hozzájárul ahhoz, hogy a test minél jobban beleolvadjon a zöld fák közé. A terep lejtéséből adódóan kialakult egy szint magas „lábazati” rész, amely helyet ad a fedett parkolónak. A tetején lévő kiteresedés a piazza, vagyis az a fedetlen fogadó tér, ahol az idelátogatók gyülekezhetnek, megpihenhetnek. Ez az épület előtere is egyben.

 

 

 

Az épület anyagai
A „Please Touch!” élménytár elnevezés önmagában hordozza a jelentést, hogy itt minden olyan anyagból és céllal készült, hogy az megérinthető, kipróbálható, próbára tehető legyen. Elsősorban gyerekek, fiatalok számára készült, akik az új élmények során nem a környezetükre figyelnek leginkább, ezért egy igazi „kakaó-álló” belsőtér kialakítása volt a cél. Az épületen belül mindenütt öntött padló van, ami elég strapabíró, könnyen tisztítható és higiénikus. A falak szintén mosható, tisztítható felületek, az üvegek pedig magas kopásállóságúak, tisztíthatók, cserélhetőek.

A téma egyik fő alapgondolata a környezettudatosság, fenntarthatóság, környezetvédelem és az újrahasznosítás, ezért rendkívül fontos volt, hogy ahol lehetséges, maga az épület is környezetbarát, újrahasznosított anyagokból épüljön. Korszerű technológiák ma már biztosítják ezek felhasználását.

Az egyik leglátványosabban megjelenő környezetbarát anyag a homlokzatburkolat, amely 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült lapokból áll. Ez egy enyhén transzparens, de nem víztiszta, zöldes árnyalatú (színezhető) igen kemény üvegtábla, amely speciális rögzítőelemekkel van fixálva a vasbeton falakra. Halvány transzparenssége könnyedebbé, finomabbá teszi a struktúráját, halványzöld színe pedig segíti a tömeg környezetbe olvadását, idomulva a zöld növényzethez. Ez a burkolat jelenik meg az épület teljes hosszában, a lift dobozán és a kávézón is.

A kávézó épülete ugyan különálló, de anyagában, formájában láthatóan a főépülethez tartozó egység. Az önállóságot egyrészt az indokolja, hogy aki csak turistaként, kirándulóként érkezik ide megpihenni, annak ne kelljen bemenni feltétlenül az épületbe, másrészt így a két épület által közrefogott tér sokkal védettebbé válik.

 

 

 

Ez a kis kubus egy galériás, jól átlátható helyiség, két oldalt szinte teljesen felnyitható toló üvegajtókkal. Mindkét oldalán keresztben kifutó fapallós terasz van, ami azt az érzetet kelti, mintha az egész rész egy nagy, a közepén fedett terasz lenne. A baloldali szárny ráül a vízre.

A kávézóban asztalok, a déli végében kiszolgáló pult van, melegítőkonyhával és mosogatóval. Egy szinttel lejjebb, a garázsszinten kaptak helyet a mosdók és a raktár, az árufeltöltés szintén innen oldható meg. A garázsból egyszer fel lehet jutni a kávézóba, és két különböző lépcsőn vagy liften a fogadótérre, illetve csatlakozni lehet az épület mellett végigfutó ösvényre.

Épületszerkezetek
Mint már említettem, fontos szerep jutott az újrahasznosított, környezetbarát építőanyagoknak. Ezért is választottam a Bubble Deck födémrendszert.

A BubbleDeck® födémrendszer olyan két irányban terhelhető lyukacsos födém, melyben a terhelést nem vivő beton helyét műanyag golyók foglalják el. Az ugyanakkora vastagságú monolit vasbeton födémhez viszonyítva a BubbleDeck technológiával megvalósított födém súlya 35%-kal kisebb, mégis ugyanazzal a szilárdsággal rendelkezik. Áthidalóképessége mindkét irányban a födémvastagság 40-szerese, míg a túlnyúlás a födém vastagságának tízszerese. A Bubbledeck rendszerű födém vasbetét hálókkal egybeszerelt műanyag labdákat tartalmaz.

Gaál Sarolta
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
Építésztervező művész szak