Élni a fában

A faépítészet egyre inkább elterjed, a legtöbben úgy tartják, ez a jövő útja. Bár hamarosan már felhőkarcolók is épülnek fából, Magyarországon egyelőre csak kevesen alkalmazzák. Turányi Bence nagy sikert arató lakóháza is ilyen, ezúttal a Fotográfus Házához is használt CLT technológiáról beszélgettünk a Jaf Holz munkatársával, Ritterwald Zoltánnal.

Mi a CLT-lemez, és mire jó?

Egy rétegragasztott fapanel. Fűrészelt, szilárdságilag osztályozott deszkákból készül, amelyeket szálirányban elforgatva ragasztanak össze. A CLT (cross laminated timber), -lemezben tulajdonképpen az a legjobb, hogy a fa valamennyi pozitív tulajdonságát egyszerre hordozza magában, és így tökéletesen alkalmas a házépítésre.

Honnan származik a technológia?

Mint általában a fával kapcsolatos építészeti megoldások, ez is a skandináv országokból ered, de Ausztriában több tízezer ilyen épület van. Ott és Magyarországon is inkább BBS néven ismerik, bár nálunk egyelőre még kuriózumnak számít, mert itthon nincsen olyan kultúrája a faépítészetnek, mint az említett országokban.

Miért jobb ez, mint a beton?

Mert sokkal természetesebb. Jobb élni egy faépületben, mint egy betonházban. Egyszerűen hangzik, de mégis igaz, hogy a fának melegebb a tapintása, míg a beton mindig hideg marad. Ráadásul a fa műszaki tulajdonságai is jobbak a betonnál, például az átégési biztonsága. Ráadásul nem sokkal drágább a betonnál, nagyjából húsz százalékos felárral kell számolni az alapanyagnál. Ami szintén nagy előnye a technológiának, hogy nem jár azzal az elképesztő mennyiségű kosszal, mint egy hagyományos építkezés. A betonalap elkészítése után már nincs malter, cement, téglapor és sitt sem. Amellett, hogy zöld technológiáról beszélünk, az igazi nagy előny a gyorsaság. Egy normál ház felépítése legjobb esetben is hónapokig tart, a CLT-vel pedig szerkezetkészre készen van két hét alatt.

Mennyire elterjedt a CLT ma Magyarországon?

Évek múlva fog beérni a munkánk gyümölcse, hiszen csupán egy-két éve kezdtük el a CLT-t forgalmazni Magyarországon. Elsősorban az építészek részéről van szükség némi nyitottságra, mert itthon félnek a könnyűszerkezetes épületektől. Ez egy régi berögződés. A faépítészetet még a tűzvédelmi előírások is nehezítik. Magyarországon a tűzoltóság kizárólag úgy tekint a fára, mint éghető anyagra, és mindenféle mesterséges anyag használatát írja elő a fára, amely teljesen szükségtelen. Vannak azért pozitív tendenciák is, ilyen például a Hello Wood is, akik bátran használják a fát. Ez a jövő útja, mert a fa megújuló energiaforrás, és az embereknek arra is egyre inkább szükségük van, hogy jó környezetben, ne pedig leszigetelt műanyagban éljenek.

Horváth András