Első fecske, vagy rés a pajzson? - török pályaterv a Magyar Zene Házára

Miközben - úgy tudjuk - a "hatos élbolyt" már kiválasztották a Múzeum Liget II. fordulójába való továbbjutásra, az első fordulóból egy darab tervlapot sem láttunk. Eddig! Egy török építészirodának a Magyar Zene Házára beadott pályamunkája publikálásra került egy nemzetközi építészeti blogon. 

Az ankarai székhelyű Ziya İmren Architects építésziroda a Liget Budapest tervpályázat keretében a Magyar Zene Házára adott be pályamunkát. Legalábbis a jórészt Törökországba tervező építészeknek ezt a tervét a tette közzé tegnap az archdaily.com az alábbi, a műleírásból idézgető szöveggel.

Az építészeti megközelítés Liszt és Bartók úttörő komponálási módszerein alapult. „A tematikus inspirációt elsősorban a szimfonikus művek klasszikus felépítésének átírása jelentette egy összművészeti alkotásba.” - írják. A helyszín a budapesti Városliget, egy közpark, természeti környezet, amelyet fák határoznak meg, és amely így az építészeti szerkesztésre is hatással volt. Az épület csatlakozik a leendő múzeumi negyed fő gyalogostengelyéhez, amely a Fotómúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum által dominált térségtől húzódik az új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum épületéig. Ez a tengely a parkon túl a városszövethez is kapcsolódik.

A látogatókat publikus, fél-publikus és zárt terek sorozata vezeti a belső csarnokba, amely a fő elosztó-zónája a leendő épületnek. Az építészek szerint „ezt a kiállítóterek funkcionális elemei veszik körbe, és közeli kapcsolatban van a félig nyitott előadások, performanszok befogadására kitalált térrel, amely a telek bal felső sarkában helyezkedik el. A kapcsolat a struktúra és az itt álló nyárfák között szintén poétikus, ugyanis az épület kiterjedését ezek helyzetének figyelembevételével határoztuk meg. A fák olyanok mint egy finom tüll kendő, amelyek hol takarják, hol láttatják az építészeti tereket és tömegeket.”

„Budapest atmoszférája a belső térben is megjelenik a természetes fény segítségével, amely a tömegeken keresztül megtalálja útját a terekbe. A meghatározó térbeli hangsúlyokat úgy terveztük meg, hogy egy jól tagolt belső teret hozzunk létre úgy, hogy a tér minden meghatározó eleme észlelhető legyen minden érzékkel. Szagolhatod, érintheted, láthatod az emberalkotta erdőt, és érezheted a zene szellemiségét. Ez épület a magyar zene burkává, fészkévé, otthonává válik ez által.”

A legfőbb építőanyag „a rétegelt fa, amellyel természetes hatású belsőt hoztunk létre, azzal a céllal, hogy előhozzuk az szerves kapcsolatot az ember teremtette erdő és a létező nyárfák között. A zöld építőanyagokat teljesen megújuló forrásokból szerezzük be, melyet a legkisebb energiafelhasználással lehet előállítani. Természetes szigetelő tulajdonságai másrészről szintén energiatakarékos megoldást jelentenek az épület használata közben is.”

„Az inspirációkra való hivatkozás egyetlen erős érvvel alátámasztható: a természetet bele akartunk vinni az építészeti megoldásba, és úgy szervezni azt, hogy igazodjon a fennálló fákhoz, amivel megőrizhető a Városliget természetes hangulata. A parknak ez a fajta romantikus természetessége, és a Mezőgazdasági Múzeum épületének ritmusosan váltakozó magassága voltak a fő ihletadók saját épületünk megformálásakor.”

Szöveg és képek: archdaily.com
Fordítás: Kelecsényi Kristóf