Eltépé
Ahogy a dizőzök csókolják a mikrofont - Virág Csaba-show, panelfilm, kerekasztal az 1+1 Urban Lounge panel-estjén a KÉK-ben.
Virág Csaba jutalomjátékával indult az 1+1 Urban Lounge sorozat legutóbbi, Panel – létkérdés a tizediken címmel tartott összejövetele a KÉK-ben. Kedélyes anekdotázgatás keretében első kézből hallhatott a közönség a panelházak tervezéséről és építéséről, persze csak az obligátnak tekinthető mentegetőzés után: Virág Csaba is „belegabalyodott” a panelbe, illetve valahogy „ráakaszkdodott” a dolog a Lakótervnél, pedig ő igyekezett távoltartani magát - tudtuk meg.
A Havanna, a Kispesti és a szolnoki Széchenyi lakótelep tervezője – miközben megígérte, hogy a jobb hallhatóság kedvéért ő is úgy fogja „csókolni a mikrofont, ahogy a dizőzök” – a paneles építkezések kapcsán a magasháztémát is útba ejtette, természetesen. Merthogy a nálunk gyártott panelekből csak tízemeleteseket lehetett építeni, ezért olyan „borzalmas” látvány most a Gellért-hegyről a „levágott várossziluett”, amit szerinte magasházakkal kellene korrigálni.
Mint mondta, a lakótelepek tervezésére szóló megbízások egy oldalas szöveg formájában érkeztek a Minisztériumból, mindössze a beépítendő telek helyrajzi számának és az elvárt lakásszámnak a megadására szorítkozva – minden további paramétert az építészek belátására bíztak.
Így a Havanna lakótelep esetében Virág Csaba a környező városszövet folytatását képzelte el, a kialakuló két utcát Kondor Béláról és Csontváry Kosztka Tivadarról szándékozva elnevezni. Utóbbi gondolatot az éppen aktuális kubai Világifjúsági Találkozó mosta el, mert az elvtársak ennek apropóján ejtették meg a névadást.
Azután „pechjére” megnyert egy panelfejlesztési pályázatot az általa „N-H System” (Nappali, Háló) névre keresztelt rendszerrel, aminek a fejlesztését minisztériumi támogatás híján két év múlva feladta (egy tanítványa ezen a nyomon továbbhaladva a Káposztásmegyeri lakótelep építésénél alkalmazott rendszert tervezte meg).
Menet közben Makovecz Imre is előkerült („agyagból bármilyen formát meg lehet építeni, szerencse, hogy Makovecz még nem hallott róla”), aki Virágnak tanítványa volt, azóta már „nem is köszön”, de „zseni, csak igen sok kárt okozott az országnak. Mármint az építészetével. Mármint a követői.”
Nagyjából ez volt, illetve megtudtuk még, hogy a Szovjetunióban kifalazták azokat az épületrészeket, amikhez nem volt megfelelő panel, és hogy a panelházak az egyszeri szilvásváradi kocsis rakoncátlankodó lovakra tett megjegyzésével is illethetők: „ez ilyen, oszt ilyen”.
Keserue Zsolt vetítette le a Trafóban, A másik város kiállításon bemutatott panel-film folytatását, benne a civil kreativitás és környezetfilozófia különböző példáival. A film kis léptékben vizsgálódik, a lakásokból és lakóikból, nem pedig az épületekből kiindulva tárja fel a környezet domesztikálásának kísérleteit.
Az 1+1 előadó ezután leült beszélgetni, kiegészülve Csizmady Adrienn szociológussal és moderátori szerepkörben Szemerey Samuval. Szóba került a nyugat-európai lakótelepek problematikája, az egyes magyar lakótelepek tartósan fennálló státuszkülönbségei, a román és a bolgár paneltelepek komoly gettósodása, a különböző hazai tendenciák (demográfia, szociológia). Virág Csaba épp a Neutra-féle módszer, konkrétan a megrendelőkkel való átmeneti összeköltözés kivitelezhetetlenségét ecsetelte a lakótelepekkel kapcsolatban, amikor elhagytuk a helyszínt.
Ha minden igaz, Újpalotán a tűzoltók még akkor is locsolták a kigyulladt panelházat.
szöveg, fotó: Török Tamás
