Eltűnik az egykori Külföldi Ösztöndíjasok Kollégiuma
A Budaörsi úton autózók számára jól ismert kollégium, Hofer Miklós és Török Ferenc 1965-1968 között megvalósult épülete egykor a Kádár-korszak nemzetközi nyitásának egyik jelképe volt, de az utóbbi években méltatlan funkciókat töltött be: ide vitték be az életvitelszerűen közterületen tartózkodó, ezzel szabályt sértő hajléktalan polgárokat. A Kormány augusztus 17-én intézkedett az épület elbontásáról.
A város képéből hamarosan eltűnő kollégium volt az egyik első, ahol a KÖZTI és a Típustervező Intézet által kidolgozott UNIVÁZ építési rendszert alkalmazták. Az épület nem csak szakmatörténeti, de társadalomtörténeti szempontból is figyelemreméltó: külföldiek ezrei ismerkedtek meg itt a magyar nyelvvel és kultúrával az 1969. márciusi átadást követő évtizedekben, amikor Magyarország sok ázsiai vagy afrikai fiatal számára jelentette a békés élet és a minőségi oktatás lehetőségét.
A Külföldi Ösztöndíjasok Kollégiumát Pakh Den Aj Kollégium néven 1952-ben hozták létre, koreai diákok számára – derül ki S. Novotny Júliának a Múltunk folyóirat 2011/3. számában megjelent cikkéből. Helyüket nem sokkal később afrikai, mongol, arab, kínai, latin-amerikai hallgatók foglalták el az immár Külföldi Ösztöndíjasok Egyetemi Előkészítő Intézete néven működő intézményben, amely alapvetően magyar nyelvoktatással, a mindennapi életre való felkészítéssel foglalkozott.
„Mintegy 40 különböző nemzetiségű hallgatót készítenek itt elő egy teljes tanéven keresztül. A diákok addig semmi mást nem tanulnak, csak – magyarul. Napi három óra van és konzultáció. Az előző két év tapasztalatai szerint évad végére mindenki megtanul legalább 2500–3000 magyar szót (…). S mi lesz később? Suparmadi például a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára megy jövőre. Egy szudáni fiú, Apollo nevű – feketebőrű hasonmása a görög istennek – orvos akar lenni. Fawzi Uhari Jordániából érkezett, építészmérnöknek készül. Adeshina, Nigéria fia a motorok szerkezetével foglalkozik majd a gépészmérnöki karon. Georgette Vermes, a bájos francia kislány (szülei magyarok, de ő csak itt tanul meg magyarul) textilmérnök kíván lenni. A szép, szőke Irina Gcraszimova. Lenin grádból, magyar–orosz szakos tanár lesz. A paraguayi Jósé Arzamendá-t már sokan ismerik: gitárművészként rendszeresen fellép. Zeneszerzést akar tanulni nálunk. Dimitra Stilianu, a görög fiatalasszony, magyar vegyészmérnöki oklevélre pályázik. Férje is Budapesten él, a Műszaki Egyetem mérnökhallgatója. Az albán Duka Muftar geológus lesz, Szainzsargal, egy fiatal mongol lány, vegyész- mérnöknek készül" – írta a Hétfői Hírek 1959-ben a Kollégiumban tanuló hallgatókról.
Az intézmény a kezdetekben az újbudai Zsombolya utcában működött, ez azonban a hatvanas évekre kicsinek bizonyult. Ekkor született a döntés az új kollégium építéséről a mai Homonna utca 1-7. és Harasztos utca 2-8. számú telkeken, a Petőfi laktanya szomszédságában.
„A Balaton és Bécs felé igyekvő, vagy onnan érkező autósok egy idő óta felfigyeltek a Budaörsi úton létesülő, reprezentatív megjelenésű új építkezésre. Itt épül a Külföldi ösztöndíjasok Kollégiuma, ahol 312, Magyarországon tanuló afrikai és ázsiai származású egyetemi hallgató kap majd kényelmes elhelyezést. Az építkezés befejeződött, műszaki átadását e héten kezdték meg és november végén a diákok elfoglalják új otthonukat" – olvasható a Magyar Nemzet 1968. október 13-i számában.
A Külföldi Ösztöndíjasok Kollégiuma a hatvanas évek sikeres, sokat publikált középületei közé tartozik, nem kis részben a megvalósulása idején már Ybl-díjas, később Széchenyi-díjjal is elismert vezető tervező, Hofer Miklós (1931-2011) személyének köszönhetően. Hofer a kor legsikeresebb építészei közé tartozik, bár munkáinak megítélése mára igen vegyes: a miskolci tévétorony és kilátó, amelyért Ybl-díját is kapta, vagy a szentendrei könyvtár és művelődési központ, ma is népszerű és progresszívnak tekintett épületek, más házait viszont különösebb visszhang nélkül bontották el – például a Roosevelt (ma Széchenyi) téri „Spenótházat" vagy a Vízművek székházát a Dózsa György úton. A Külföldi Ösztöndíjasok Kollégiuma esetében a tervezésnél a KÖZTI-ben Hofer munkatársa a fiatal Török Ferenc volt, statikusként Kurucz József, belsőépítészként Moess Tibor működött közre.
„A kollégiumépület összetett rendeltetésű, itt folyik a hazánkban tanuló, elsősorban afro-ázsiai főiskolai hallgatók előkészítő oktatása. Az alsó két szinten a közösségi helyiségek, nagy tantermek, a konzolosan előreugratott első emeleti szinten a kisebb tantermek, a felső szinteken az igazgatás és a lakószobák találhatók. Az alsó három szint monolit vasbeton, harántfalas, a lakószintek UNIVÁZ szerkezetűek" – írjaaz épületről a Magyar építészet 1945-1970 című, Szendrői Jenő, Arnóth Lajos, Finta József, Merényi Ferenc és Nagy Elemér szerkesztésében 1972-ben megjelent, reprezentatív kiadvány. A nyolcszintes épület sarkain, vasbeton szerkezetű tornyokban helyezték el a közlekedőmagokat – ezt a jellegzetes tömeget adó megoldást később Hofer győri egyetemi épületénél is alkalmazta.
A kollégiumot a kétezres évek környékén még felújították, akkor kapta külső szigetelését és mai színezését. Aztán megürült, az utóbbi években alig használták; az itt működő „szabálysértési pontról" a Magyar Helsinki Bizottság 2015 októberében adott ki elmarasztaló jelentést. A Magyar Közlönyben 1544/2020. (VIII. 17.) számú kormányhatározat értelmében az épületet még idén elbontják, erre 165 694 584 HUF forrást is elkülönítettek. Nincsenek információink arról, hogy az állam mit tervez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló területtel; kollégiumot vélhetően nem építenek ide, hiszen arra a Déli Városkapu területén terveznek komoly beruházást.
Sajátos fordulat, hogy a Külföldi Ösztöndíjasok Kollégiumának feladatait többszörös váltást követően, idővel az a Balassi Intézet kapta meg, amelynek legutóbbi épületét szintén a közelmúltban ítélték bontásra.
