Ember vagy beton? – közösségi és projektorientált városfejlesztés
Nagy érdeklődés kísérte a május 15-én megtartott Országos Urbanisztikai Konferenciát, amelyet idén 20. alkalommal rendeztek meg. A konferencián adták át az urbanisztika két rangos díját is: az arra érdemes települések átvehették a Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat.
A „közösségi tervezést közüggyé kell tenni” – hangsúlyozta Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke felvezető beszédében, és ez a gondolat a délelőtt egyik kiemelkedő motívumaként kísérte végig a konferencia első szekciójában az előadásokat. Az ilyen akciókban aktív szerepet játszó fiatal urbanisták mutatták be tevékenységüket, mint a szakma jövőjének lehetséges megközelítés, hiszen az urbanisztikának ez a most formálódó ága a közösségi kertekkel, zöld udvarokkal, alulról építkező akciókkal, üresen álló üzlethelyiségek újratöltésével a pénzszűkében egyre nagyobb figyelmet kap a városok élhetőbbé tételében. Lendületes előadásaikban a közösségi városfejlesztés számos megközelítését ismertették, rávilágítva mind a napjainkban elterjedt smart city okos és digitális aspektusaira, mind a közösségi részvétel fontosságára a városmegújító programokban.
Az urbanisztika új irányzatain belül Szabó Gyöngyvér, a KÉK kutatója mutatta be a Lakatlan projektet, amely Budapest épületeinek közösségi célú hasznosítására fekteti a hangsúlyt, és az említett épületek kihasználatlansága ellen küzd.
Horváth Dániel, a RÉV8 Zrt. projektvezetője szintén az alulról jövő kezdeményezések felkarolásában látja az urbanisztika jövőjét: a városmegújító programok keretein belül zöld udvarok kialakítását és a közösségi részvétel fellendítését valósították meg. Példaként említette a konferencia helyszínét, a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házat, amely méltón szimbolizálja mindazt a közösségben rejlő erőt, amelyet egy közösségi tér nyújthat. Kukucska Gergely egyebek mellett a Duna partjainak a használatba vételét célzó VaLyó projekt részeként az egykori reptéri kisbuszból átalakított mobil szaunát mutatta be.
A délután a jelentős beruházásokra alapozó városfejlesztés jellegzetes eseteről szólt.. A győri Audi gyár városfejlesztésre gyakorolt hatásait Révi Zsolt, Győr főépítésze ismertette, a 4-es metróról pedig Erő Zoltán, a Palatium Studió vezető tervezője tartott előadást, aki kiemelte, hogy az újonnan elkészült metró legfontosabb hozadéka a gyalogosok által használt terek bővülése, amely szorosan összefügg az említett közösségi terek fejlesztésével. A konferencia - a nevében szereplő - kaleidoszkopként mutatta be az urbanisztikát rávilágítva a jövőbeli megközelítésmódokra, amelyek a városfejlesztés szempontjából igen ígéretesnek mutatkoznak.
A nap folyamán a szakma két rangos díjának átadójára is sor került, ahol az arra érdemes települések átvehették a Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat. A konferencia előadói, és a díjnyertes városok képviselői egyetértettek abban, hogy a városok, települések fejlesztésében sokkal inkább a helyi igényekre alapozott, közösségi részvétellel szervezett kisebb beruházások összehangolt sorozatáé a jövő, mint az esetenként többszáz milliárdos nagyberuházásoké.
