„…Emberrűl s állandójul”– A volt Szolnoki Ferences rendház felújítása
A szolnoki ferences atyák Giovanni Battista Carlone (1682-1747) egri építőmestert bízták meg a Ferences Rendház és a Szentháromság templom építésével, 1723-ban. Fennmaradt a 300 évvel ezelőtti kézzel írt szerződés szövege is, az elmúlt évek felújításai pedig idén fejeződtek be. A munkát a tervezők, az Ártér Építészműterem építészei mutatják be.
Építéstörténet, Ferencesek Szolnokon
Az első ferences szerzetesek Somodi Bernardin vezetésével, 1686-ban érkeztek Szolnokra a gyöngyösi Ferences rendházból. Első templomuk a dzsámiból átalakított Vártemplom volt, majd 1718-ban a város délnyugati sarkán telepedtek le. A Tiszához közel építették fel első nádfedésű épületeiket vályogból és paticsfalból a mai kolostor helyén.1 A ferences atyák Giovanni Battista Carlone (1682-1747) egri építőmestert bízták meg a szolnoki kolostor és a Szentháromság templom építésével,2 a szerződést magyar nyelven írták:
"Alabb.is meg írt...Szolnoki T. Pater Franciscanus Attyám Uraimék Residentiájának Syndicus Confratere alkudtam meg Egerben lakos Carlone János kőmives Mesterrel az Delineatio szerént építendő egy Tractusért, mely Tractusban végig pincze, felül kamara, s konyha is fogh lenni, a mint az Delineatió mutattya olly formán, hogy minden öltül fogh lenni fizetése két Rhénes F(orint) és ött garas. in est Flor Rhen. 2×15. Mint hogy pedig két Contignatiója3 fogh lenni, annak rendi szerént emberrűl s állandójul tartozik csinálni, és hogy minden proportiót observállyék. E mellett …..festékkel /mellyet az Residentia fogh provideálni/ tartozik meg festeni a holl illik. Az pártozatot is annak rendi szerént mennél jóbban tartozik meg csinálni, (....) Az ablak köveket és ajtó ragasztókat eő kegyelme fogja bé rakatni. (…) Ha pedig jövendőben az több Tractusok csináltatására is reá segít Isten, (…) ő kegyelme fogja csinálni (:a mint most égérte magát :)..."4
Az építés több szakaszban folyt, amit az 1735-ös és az 1742-44-es pestisjárványok idején elrendelt karantén is hátráltatott. A kolostor elrendezése a hagyományos mintát követi: a templomhajóhoz délről emeletes épületszárnyak csatlakoznak, szabályos formában keretezve a kvadrumot.
A szentélyhez kapcsolódó keleti szárny épült fel először (1723-29), majd a refektórium és a konyha déli traktusa (1731-1733), ahogyan azt a refektórium kőkeretezésű kapujának zárókövére faragott évszám megőrizte. 1748. április 30-án készült el a nyugati traktus a mai plébánia hivatal helyiségeivel és a barokk falépcsővel, valamint ekkor szentelték fel a házat. 1751-ben, már Carlone halála után fejezték be az északi kerengő folyosó építését. A kolostor alatt boltozott pince volt, ahová valamikor a nyugati lépcsőházból lehetett lejutni. Ezt a pinceszakaszt a magas talajvízszint és valószínűleg szerkezeti problémák miatt feltöltötték és lezárták, de a lépcsőlejárat felső szakasza még ma is látható. A keleti és a déli traktus pincéje ma is megközelíthető a padlóba vágott keskeny csapóajtón keresztül.
A kolostor építése 1752-ben fejeződött be a plébánia főbejárata feletti zárókő szerint. 1753. március 17-én adta ki a rendi generális Rómában a szolnoki konvent kinevezési dokumentumait. A kolostort az elmúlt 300 év alatt többször átalakították. A templomtorony és a szentély befejezése után, 1757-ben elbontották a huszártornyot, mely addig a harangokat őrizte. A kolostor épülete egyben a plébánia szerepét is betöltötte, és innen indult 1831-ben a város gimnáziumi oktatása.6
1819-ben az elbontott dzsámi és Vártemplom köveinek felhasználásával épült a templom sekrestyéje és a déli oldalon egy oromzatos bővítés. Többszöri felújítás után, a 20. század elején az eredeti zsindelyfedést palafedésre cserélték. A földszinti nyitott kerengőt ablakokkal beépítették, befalazták. 1919-ben több belövés érte a kolostort. A konyha boltozata beomlott, ezért poroszsüveg födémre cserélték, a refektórium boltozatát acél oszlopokkal támasztották meg. Az 1950-es években kollégiumot rendeztek be az épületben: a cellákat, kerengőket lefalazták, új egyeneskarú acéllépcsőt vágtak a keleti kerengő boltozatába. 1995-ben nyitották meg újra a kriptát, ekkor alakították ki a templom felőli altemplom lejáratát.
2005-ben felújították az épület barokk fedélszékét, majd a palafedést hódfarkú cserépre cserélték. Ekkor kellett lebontani a barokk párkányt, mert a téglafalakat vasbeton koszorúkkal erősítették meg, hogy a tetőszerkezet megnövekedett súlyát átadja a falaknak. A főbejáratot és a refektórium barokk ajtaját 2000-ben restaurálták. A mahagónivörös szín világiasabb hangulatot adott a plébánia és a rendház helyiségeinek, az antik zárakat ezüstös cinkelt bevonattal újították fel. 2005-ben, a kvadrum homlokzatfelújítása után újult meg a belső kolostorkert. 1992-ben a Ferences Rend lemondott a tulajdoni jogok gyakorlásáról, és 2014-től a kolostor a Váci Egyházmegyéhez tartozik a Szentháromság templommal együtt.
Műemlékfelújítás
A 2000-es években a kolostor igen elhanyagolt állapotba került, a felújítás idejére a falakon, boltozatokon, néhány kőkereten, 1-2 ajtószárnyon és a falépcsőn kívül szinte semmi nem maradt a barokk ház részleteiből.
A kolostor jelenleg Szolnok és a környező települések templomaiban szolgáló papok lakhelye és a város főplébániája. Az előző, 2012-es és 2016-os tervben a pályázati kiírás elvárásai miatt az egyházi feladatok mellett múzeumi és turisztikai szerepet is szántunk az épületnek. A második, 2019-es pályázati koncepcióban nagyobb súlyt kaptak az plébánia egyházi, hitoktatási feladatai és szállásfunkciója, így az épület helyiségei megőrizhették eredeti szerepüket.
A tervek szerint a földszinten a plébánia hivatala, irodai és hitoktatási funkciók, vizesblokk, konyha és a refektórium, mosdó helyiségek helyezkednek el. Az emeleti alaprajzra több változat is született: az egykori emeleti cellák helyén idős papok otthona kapott volna helyet, végül lakószobák, a könyvtár és a mosókonyha kerültek ide. A kerengőket mindkét szinten helyreállítottuk, az utólagos elfalazásokat megszüntettük, csak a tűzvédelmi előírások miatt kellett füstgátló üvegfalakkal szakaszokra bontani a folyosókat. Az 50-es években épült vaslépcsőt elbontottuk, a boltozatot helyreállítottuk.
A barokk épületet részben akadálymentesíteni kellett a műemléki szempontok és a lehetőségek figyelembevételével. Egy földszinti boltozat feláldozásával és kibontásával lift és új lépcsőház került az egykori kollégiumi WC-csoport helyére, így az épület tömege változatlanul, egységesen megmaradhatott. A déli homlokzatra téglarácsos oromzatot terveztünk, mert a lépcsőház hő-, és füstelvezetése miatt sokkal nagyobb keresztmetszetre volt szükség, mint az oromfal klarissza-kereszt formájú neogótikus ablaka.Az elmúlt 300 év alatt a kolostorépület körül jelentősen, 30-70 cm-t feltöltődött a terep, amit a kert felől kavics szivárgókkal és a bejárati szintek süllyesztésével próbáltunk ellensúlyozni.
A kolostor felújítása a Szentháromság templom rekonstrukciójának befejezése után, 2020-ban kezdődött, az épület felszentelése 2022. március 19-én volt. Az emeleti ispotályos szobák belső felújítása idén ősszel fejeződött be.
Műemléki szempontok
A korabeli források és az építési szerződések szerint rekonstruálható, hogy az épület tömege, homlokzata díszítések nélküli, szegényes külsejű volt. Egyedül a kőkeretezésű kapuk maradtak meg a barokk épületből.
A felújítás során tiszteletben tartottuk az épület puritán megjelenését, melyhez a legközelebbi analógiát a Carlone által tervezett kolostorok szolgáltatták. A Jászberényi Ferences konvent, az Egri Irgalmasrendi-, és a Ferences kolostor vagy a Miskolci Minorita rendház homlokzata – a szolnokihoz hasonló módon – szinte eszköztelenül formált, egyszerű, tagolatlan felület. A kiugró lábazat és az ereszpárkány között a homlokzaton legfeljebb szemöldökpárkány tagozattal díszített, keretezett ablakok sorolódnak.
Egy 19. századi rézkarcon, amely a Szolnoki Ferences kolostort és a Szentháromság templomot is ábrázolja, vékony vízszintes vonalak jelzik, hogy osztópárkányok is lehettek valaha az épületen, de ennek mára már nyoma sem maradt. Feltételezhető, hogy egykor a mészvakolatot fehérre, majd a templommal együtt világos okkerbarna, később okkersárga színre festhették. A festőrestaurátori falkutatások alkalmával nem találtak a homlokzaton eredeti színeket. A kolostorcellák 19. századi színes díszítőfestése csak tenyérnyi töredékeken maradt meg.
A homlokzatfelületen kőporos vakolatot alkalmaztunk. A lábazat felett simított sávok, az ablakok körül keskeny keretezés tagolja a durva szemcsés vakolt felületeket. Az eresz alatti barokk párkányprofilt megpróbáltuk rekonstruálni. A felújítás során világos monokróm, törtfehér homlokzatot terveztünk, amit szürkészöld ablakokkal, ajtókkal színesítettünk. A belső terek egyöntetűen fehérek, az ajtók és a barokk fűtőajtók világos füstszínűek.
A barokk tetőforma változatlanul megmaradt, de lassan újra időszerű a cserépfedés és a tetőlécek cseréje. Forráshiány miatt a felújítás csak részben valósult meg, a kvadrum homlokzata még várat magára, valamikor talán a napóra is a helyére kerül.
Csendes Monika, Álmosdi Árpád
Szerk.: Winkler Márk, Pleskovics Viola
1 „…A külső város négy utcából áll; e mellett a Tisza partján a ferenceseknek van egy faháza…, van egy hosszú, istállószerű, hitvány templomuk, sövényfalból…, padozat nélkül, náddal fedett tetővel. …" Conscriptio oppidi Zolnok, 1714.július 22. Mattyasovszky Ferenc szolnoki harmincados összeírása. In: Molnár Erzsébet: Az Alföld kulcsa, a Szolnoki vár. 16. In: Belvedere 2002/XIV.7-8 http://www.belvedere.meridionale.hu/lapszamok/zip/xiv7-8.pdf
2 Giovanni Battista Carlone II. (1682-1747), kőművesmester, egri polgár, nevét Joanes Baptista Carlone-nak írja, magát ’Mäuramäisternek’ nevezi. In: Szabó Erzsébet: Johannes Babtista Carlone, Művészettörténeti Értesítő, XVII, 1968/3-4., 215. http://real-j.mtak.hu/523/1/MUVTORTERT_17_1968.pdf
3 Contignatiója / emelet
4 Kaposvári Gyula – Rédei István: Szolnok megye műemlékei. Szolnok 1988.
5 A 250 éves Belvárosi Nagytemplom. Szolnok 2004. 17.
6 Karkecz Alajos: Szolnok város közoktatásának és plébániájának története. Eger 1885. 54. 212. https://szolkat.hu/plebaniak/belvarosi-plebania/
