Energetikai minőségtanúsítvány

Hatályba lépett az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló kormányrendelet, amely bizonyos épületfajták esetén energetikai minőségtanúsítvány elkészítését írja elő. A Magyar Építész Kamara ingyenes képzési programot biztosít saját és a Magyar Mérnök Kamara tagjainak részére a tanusítvány elkészítéséhez.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása

Az épületenergetika kiemelt helyet foglal el az Európai Unió energiahatékonysági direktíváiban, a 2020-ig meghatározott 20 százalékos primer energiafelhasználás csökkentésének elérésében. Ennek oka, hogy az uniós országok energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát az épületek fűtése és hűtése teszi ki.
Az Európai Tanács és Parlament a 2002. decemberében kiadott direktívájában új épületenergetikai követelmények bevezetésére és ennek megfelelő számítási módszerek kidolgozására kötelezte a tagállamokat. Magyarországon ezek szakmai vitájára, majd közzétételére 2005-ben került sor. A követelményeket és a számítási módszereket hatályba léptető 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2006. májusában jelent meg.

A 2002/91/EK Európai Uniós direktíva alapján bevezetésre kerülő tanúsítási rendszer célja, hogy az energetikai tanúsítvány informatív szerepe révén javítsa az épületállomány energiahatékonyságát, segítse a tulajdonosokat ingatlanjuk energetikai korszerűsítésében, ezáltal hozzájáruljon a háztartások energiaköltségeinek csökkentéséhez. További célja, hogy érdeklődést keltsen a jobb energetikai paraméterekkel rendelkező lakások iránt, növelje a lakosság érdeklődését az energiahatékonysági szolgáltatások, termékek, illetve a megújuló energiák felhasználása iránt, ezáltal élénkítse a piacot. A középületek esetében a tanúsítás nemcsak az üzemeltető számára nyújt hasznos ismereteket, szerepet kap az intézmények használóinak energiatudatos gondolkodásának formálásában.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba.

E rendelet előírásai szerint az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell az alábbi esetekben:

* új épület építésekor;
* meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) eladásakor vagy egy évet meghaladó bérbeadásakor;
* 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeknél.

Új építésű épületek esetében az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől kötelező (a használatbavételi engedély kiadásának feltétele), meglévő épületek esetében az energetikai tanúsítás 2012. január 1-jétől lesz kötelező, addig önkéntes alapon történik.

Az energetikai minőségtanúsítvány elkészítéséhez a Magyar Építész Kamara ingyenes programot biztosít saját és a Magyar Mérnök Kamara tagjainak részére.

A MÉK energetikai minőségtanúsítvány készítő programja szabványos PDF fájlt állít elő, amely a program segítségével feltölthető a VÁTI rendszerébe valamint tárolásra kerül a MÉK által üzemeltetett adatbázisban is. Így a létrehozott tanúsítványok kereshetőek és követhetőek lesznek.

A program 2009. január 6-tól elérhető. Azok, akik sikeres energetikai jogosultsági vizsgát tettek 2008-ban, e-mailben kapnak értesítést a beszerzés menetéről és a regisztrációról.

forrás: mek.hu

Energetikai minőségtanúsítás - előzmények, háttér

Az emberiség komoly kihívások előtt áll. Az eddigi fejlődés két fontos eleme, a viszonylag stabil éghajlat és az olcsó, nagy mennyiségben elérhető energiaforrások egyre labilisabbá válnak.

Az energiafogyasztáshoz kapcsolódó CO₂ kibocsátás mértéke akkora, hogy hatással van a Föld klímájára, nagyon nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idéz elő. A hagyományos fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő és hozzáférésük is bizonytalanabbá válik. Logikusnak tűnik, hogy a meterológus kollegák előrejelzése, és a fosszilis energiafor-rások ellátás biztonságának romlása miatt energiatakarékossági intézkedéseket foganatosítsunk.

Az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Az épü-letekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető. Magyarországon a 2005-ös KSH adatok szerint az összes energiafogyasztás (1153 PJ) min-tegy 37%-a (427 PJ) köthető a lakó és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati melegvíz termeléséhez.

Az Európai Unió ezen energia megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg 2002/91/EK számon irányelvét, amely előírja, hogy 2006. január 4-ig léptessenek hatályba olyan intézkedéseket amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.

Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszer került kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leír-taktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett "7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról" rendelet szerinti követelményeket az építési előadóknak a 2006. szeptember 1-től beadott építési engedélyekben kell megkövetelni.

A 2002/91/EK irányelv hazai adaptációjának második lépéseként az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét definiálta a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.

A 176/2008. sz. Kormányrendelet nyitva hagyta az energetikai tanúsítványok nyilvántartásának kérdését, amit végül a 277/2008. (XI. 24.) Kormányrendelet definiált úgy, hogy a VÁTI Kht-t bízta meg egy építésügy és településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó központi adatbázis létrehozására és kezelésére.

Kapcsolódó jogszabályok

• 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet: A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
• 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelete: Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról

forrás: mek.hu