Megkapta az építési engedélyt a Debreceni Egyetem Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzemének és Gyógyszertudományi Karának új épülete. A Pyxis Nautica Építésziroda által tervezett épület külső megformálását a laborokban zajló kutatómunka során végbemenő kémiai folyamatok inspirálták.
A Debreceni Egyetem jövőbeni beruházásai között szerepel a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszertudományi Kar (High-Tech) épületének létrehozása, amely[1] közel 7,4 milliárd forintos pályázati forrásból valósulhat meg 2023-ban. Az épület tervezője a Pyxis Nautica Építésziroda, akik mintegy 22 szakági tervező koordinálásával jelenleg a kiviteli tervek kidolgozását végzik.
Az épület két fő funkcionális egységből áll. Az egyik épületrész a Gyógyszerésztudományi Kar elméleti gyakorlati képzéseihez, illetve kutató-oktató tevékenységeihez biztosít megfelelő infrastrukturális hátteret, míg a másik egy gyógyszergyártó technológiai GMP és IFS üzemként fog funkcionálni.
Az új kutatóközpontban az egyetem, saját projektjei mellett, az egyetem által létrehozott egészségipari klaszterhez kapcsolódó ipari partnerek számára is kutatási és gyártási lehetőséget biztosít, ami az általános egyetemi működést tekintve egyedülálló hazánkban. A kutatási és fejlesztési laboratóriumban a tervek szerint lehetőség nyílik különböző termékek laboratóriumi fejlesztésére, különös tekintettel a törzskönyvezhető gyógyszerkészítményekre. Az oktatási szárny a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatalának és négy tanszékének, a Gyógyszertechnológiai Tanszéknek, a Biofarmácia Tanszéknek, a Gyógyszerhatástani Tanszéknek és a Gyógynövény és Drogismeret Tanszéknek ad majd otthont.
A tervezés érdekességét a két fő funkció eltérő karakterének egy épületen belüli találkozása adja. Ebben a publikus és nyitott oktatási épület a gyártóegység zárt, dobozszerű tömegével alkot egy kompozíciót. Ennek feloldásához a laborokban zajló kutatómunka szolgált inspirációul: az oldódás, pezsgés, tehát maga a kémiai átalakulás látványos folyamata. A kémiai reakció során a két különböző épülettömeg lép egymással kölcsönhatásba. A fehér habszerű felső tömeg oldja az alsó szögletes anyagot, az pedig visszahat, ezzel nagyobb megnyitások keletkeznek, melyek fellebegnek a fehér homlokzaton.
[1] A beruházás GINOP 2.3.1-20 „Regionális kutatóintézeti kapacitások megerősítése" című pályázati felhívás keretén belül, GINOP-2.3.1-20-2020-00004 azonosító számon valósul meg.
Forrás: sajtóanyag