Építési módok természetes anyagokból: a vályog

Hogyan és mire használható fel a vályog építőanyagként? Mire kell odafigyelni a felhasználás során? Bihari Ádám és Medvey Boldizsár, a Környezettudatos Építők Egyesületének tagjai cikkéből válaszokat kaphatunk ezekre a kérdésekre.

 

Bevezető

A vályog szavunk egyszerre jelöl különböző építőanyagokat és egy talajtípust is.

Jelen cikkben, a vályog szó alatt olyan építésre alkalmas, termett talajból (földből) vett alapanyagot értünk, melyben az agyagásványok mellett megtalálható az iszap, a homok, a kavics és görgetegek bármilyen arányú keveréke.

A vályogház olyan vályogépület, melynek falai – legyen szó teherhordó, vagy vázkitöltő falazatról – vályog felhasználásával készültek. Egy vályogház sok esetben nem csak falait tekintve vályog: beszélhetünk vályog padozatokról, vakolatokról, tüzelőberendezésekről, léteznek vályogból készült boltívek és boltozatok, illetve a könnyűvályog hőszigetelések. A vályog alkalmazható különböző szerkezetek akusztikai, pára- és hőtároló vagy akár hőszigetelő teljesítményének növelésére.

Meg kell különböztetnünk régi és új vályogépületeket. Vályogból különböző korokban, különböző minőséggel építhettek házakat és mai napig is építenek. A 2011-ben a népszámlálás adatai szerint 583489 vályogfalú lakott lakás volt Magyarországon, mely az akkori lakott lakásállomány 15%-a.

Építési módok

Vályogházak esetén is beszélhetünk falas, illetve vázas építési módról. A falas esetén a függőleges teherhordást vályogból készült falak biztosítják, míg vázas esetén egy fa létraváz vagy esetleg égetett kerámia pillérek töltik be ezt a szerepet. A vázas rendszer esetén azért beszélhetünk mégis vályogházról, mert a vázkitöltés lehet szalmás vályogkeverék, azaz könnyűvályog vagy vályogtégla.

Falas építési mód változatai

• monolit (rakott fal, vertfal, öntött földfal) (1. ábra A)
• falazott (paticsfal, vályogtégla, préselt földtégla, szalmabála) (1. ábra B)
• előregyártott (falpanel tömör fából vagy szalma kitöltéssel, faltest döngölt földből)

Vázas építési mód változatai (1. ábra C)

• faváz + kitöltés (szalma, kenderbeton, könnyűvályog, illetve ezek kombinációi)
• szilikát váz + kitöltés (égetett kerámia vagy vasbeton váz, közte földanyagú kitöltő fal)

Hagyományosan a falazat a vályog egyik legelterjedtebb alkalmazási módja. A vályogkeverék összetételétől és a helyi adottságoktól függően több eltérő technológia alakult ki vályogfalak építésére. Ezek közül a vertfal vagy döngölt földfal, a vályogtégla fal és a rakott fal azok, amik önmagukban is kellő szilárdsággal bírnak ahhoz, hogy teherhordó falként alkalmazhatóak legyenek. Kitöltő vagy válaszfalként alkalmasak a könnyűvályog, szalmavályog, sövényfal technológiával készült falak.

A teherhordó falak esetében a teherbírás alapkövetelmény, de külső falak esetében több jellemző is nagy jelentőséggel bír az épület energetikai minőségére és komfortjára. Ezért a falazatok esetében a teherbírást, felülettömeget, léghanggátlás várható értékét, hőátbocsátási tényezőt és diffúziós egyenértékű légrétegvastagságot tüntetjük fel.

Épületszerkezettan – Kritikus pontok

alapozás, vízszigetelés

Alépítménynél nincs új a nap alatt: kő, tégla, beton sávalap. Újépítésű vályogházat mai szárazsági követelményeknek megfelelően szilárd aljzatú padlóval, vízszintes fal- és padlószigeteléssel készítenek. Meglévő, eredetileg vízszigetelés nélkül épült vályogházakat érdemes páraáteresztő padlórétegrenddel ellátni és fokozott figyelmet kell fordítani a csapadékvédelemre.

csapadékvédelem, lábazat

Aranyszabály a vályogházaknál, hogy jó “kalapja" és jó “csizmája" legyen. A “csizma" az alulról jövő mindenfajta nedvesség elleni védelem miatt kell. A falunkat és lábazatunkat védeni kell a talaj természetes nedvességétől és a felszínen összegyűlő csapadéktól is. Előbbinél feladat, hogy a nedvesség kapilláris felszívódását a falazatba megakadályozzuk. Utóbbinál arra kell figyelni, hogy a csapadékot az épülettől minél távolabb vezessük és szikkasszuk. Meglévő, vízszigetelés nélkül épült vályogházaknál az ökölszabály 5 méter távolságot határoz meg.

szerkezet csatlakozások

Vályog falazatoknál figyelemmel kell lenni a pontszerű teherátadás elkerülése!

Tetőszerkezetüket illetően ugyanúgy lehetnek lapos- és magastetős kialakításúak, mint az bármilyen más építési mód esetén megszokott. A lakóépületek fedélszékei amúgy is jellemzően fából készülnek, így ezen a téren nincs nagy újdonság. Fontos szempont azonban, hogy a függőleges teherhordó rendszernek megfelelő lezárást kapjon az épület, vagyis a falakban a zárófödém, illetve a fedélszék kialakításából ne alakuljon ki olyan igénybevétel, amit a fal nem tud felvenni.

vizes helyiségek (fürdőszoba)

Közvetlen vízterhelés meggátlása és megfelelő felületképzés alkalmazása a cél (pl. tadelakt, lsd. SolarDecathlon PTE háza). Ennek elérés céljából a vízvezetékeket égetett kerámia előtétfalban kell vezetni. A közvetlen vízterheléssel érintett falakon pedig vízzáró felületet kell kialakítani.

hőszigetelés, energetika

Elterjedt tévhit a vályogfalú házakkal kapcsolatban, hogy azok jó hőszigetelő képességűek. A valóságban ennek ellenkezője igaz: ahogy minden nagy térfogatsúlyú anyag, úgy a nehéz vályogkeverékből készült építőanyagok is jó hővezetők, következésképpen rossz hőszigetelők. A vályogszerkezetek kedvező hőtechnikai tulajdonságai, hogy nagy a hőtehetetlenségük (lassan hűlnek ki és lassan melegszenek fel, ezáltal segítve kiegyenlíteni a napi hőmérséklet-ingadozásokat) és rendkívül jó páragazdálkodók, ami szintén egy a hőkomfortot nagyban befolyásoló tényező. Az égetett tégla termékeknél akár hússzor több nedvességet képesek a levegőből felvenni, majd leadni, így egyfajta természetes klímaszabályozóként működnek.

Napjaink energetikai követelményeinek való megfeleltetés folytán a vályog falazatokat páraáteresztő hőszigeteléssel kell ellátni. Ilyen szigetelés lehet a nádpalló, a szalmabála, a fagyapot termékek, kenderrost és páraáteresztő ásványi szálas hőszigetelések.

Bihari Ádám, Medvey Boldizsár

Szerk.: Hulesch Máté