Építészek és építtetők felelőssége és lehetőségei az éghajlatváltozás megfékezésében
Alig két hónapja foglalta össze Hartvig Lajos cikkében, hogy milyen mélyreható szemléletváltásra lenne szükség az építőiparban. A szemléletváltás nemcsak a tervezők esetében fontos, hanem a megrendelőknél is – mind a tervezési, mind az építtetői gyakorlatok megváltoztatására szükség van. Ugyanakkor a szakmailag elöljáró, a témában szélesebb látókörű és a trendeket előbb lekövetni tudó tervezőknek szerepe van a megrendelői igények formálásban is.
A változás életbevágó lenne, hiszen a nyersanyagok szűkössége mellett az éghajlatváltozás is egyre nyomasztóbb. Ez utóbbi kapcsán fontos szem előtt tartani, hogy szén-dioxid nemcsak az épületek üzemeltetése során, hanem a gyártás, a szállítás, az építés és az épületek élettartamának végén is felszabadul. Ezek a kibocsátások, amelyekre általában beépített szén-dioxidként hivatkoznak, napjainkban, 2024-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 11%-ért felelősek. Azonban 2050-re az épület használatba vétele előtt kibocsátott CO2 az új épületek teljes karbonlábnyomának felét teszi majd ki. Ha az építési ágazat a jelenlegi pályán halad tovább, akkor az előrejelzések szerint 2026-ra túllépi a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozásához szükséges szén-dioxid-keretet. Azonnali cselekvés nélkül az 1,7 fokos és a 2 fokos felmelegedés korlátozásához szükséges szén-dioxid-keret 2029-ben, illetve 2031-ben kimerül.
Mivel az épületek a globális CO2 emissziók mintegy 39%-ért felelnek, a párizsi klímacélok, azaz a bolygó éghajlatának biztonságos keretek között tartása nem valósítható meg az üzemeltetési és építési fázisokban keletkező üvegházgáz kibocsátások megszüntetése nélkül.
E cikknél részletesebb információkat ad fenntartható épületfelújítások (és építések) megvalósításához az Energiaklub és partnerei által kidolgozott Ellenőrző lista.
Nem meglepő, hogy a beépített karbontartalmat leghatékonyabban úgy lehet csökkenteni, ha nem is építünk. Második lehetőség, ha kisebb épületeket hozunk létre, illetve még jobb, ha sikerül már meglévő épületeket (legalább részben) újrahasznosítani. Ez utóbbira jó példa a Corvinus Egyetem Ménesi úti Campusa. A harmadik lehetőség pedig a felhasznált anyagok megválasztása, erre alább részletesebben is kitérünk, illetve ez a tájékoztató is segítséget nyújt az eligazodásban. Röviden összefoglalva: a természetes, újrahasznosított és helyben elérhető anyagok használata kell, hogy prioritást élvezzen.
Az építőanyagok CO2-kibocsátásáról jó áttekintést ad az itt elérhető honlap. A szerkezetek és beépített anyagok kiválasztása során szem előtt kell tartani, hogy a magas CO2 kibocsátású anyagokból a lehető legkevesebbet célszerű használni, és a lehető leghosszabb ideig javasolt azokat az anyagciklusban tartani. Nem meglepő, hogy a természetes, szerves anyagok a legkedvezőbbek ebből a szempontból, közepesek az ásványi és szintetikus anyagok, és legmagasabb kibocsátási értékkel pedig a fémek rendelkeznek.
Érdekes vizsgálatot végzett a weberbrunner zürich & berlin GvA mbH, ahol egy mészhomok tégla szerkezetű, 12.600 m2 bruttó alapterülettel és 7150 m2 homlokzattal rendelkező épület példáján mutatták ki a különböző forgatókönyvek szerinti felújítás, illetve a lebontása és újra felépítése közti különbséget életciklus-elemzéssel. Következtetésük szerint a klímacélok elérése érdekében az épületek lebontásának és újak építésének forgatókönyvét csak kivételes esetekben érdemes jóváhagyni.
A vizsgálat részleteit az itt elérhető videóban 10:55-től, vagy itt a 12. diától kezdve lehet megismerni. Ugyanez a vizsgálat szemléletesen kimutatta, mennyire nem mindegy, hogy milyen anyagok felhasználásával történik a felújítás: a hagyományos EPS szigetelés helyett farostos hőszigeteléssel ellátott favázas szerkezettel 50%-os, kenderszigeteléssel ellátott favázas szerkezettel 85%-os CO2-kibocsátás-csökkenés érhető el.
Az adott épületnél elérhető karbon-csökkentési potenciál nagy része az építési projekt kezdeti fázisában, a koncepció és a tervek elkészítése, valamint az építés során realizálható, ezért az építész tervezők és építtetők környezet- és klímatudatos hozzáállása nélkülözhetetlen egy hosszú távon élhető jövő biztosítása érdekében.
További ajánlott tartalom: HuGBC Zéró Karbon Ajánlása
Ez a cikk a „SURF – Fenntartható épületfelújítás – formáljuk a jövőt" projekt részeként készült. A SURF projekt az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) keretében valósul meg, amely a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (BMWK) projektfinanszírozási eszköze. Az EUKI pályázati rendszert a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit(GIZ) GmbH működteti. Az EUKI átfogó célja az Európai Unión belüli klímaügyi együttműködés előmozdítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.
