Építészet és idő

November 29-én a FUGA Budapesti Építészeti Központ adott helyet a BME Építőművészeti Doktori Iskola új tanulmánykötete bemutatójának. Köszöntőt mondott Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a BME Építőművészeti Doktori Iskola vezetője, a kötetet U. Nagy Gábor építész, egyetemi docens, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója mutatta be, és az alkalmat Barta Gyöngyi építész csellójátéka zárta.

A tanulmánykötet évkönyv is egyben, amely a doktori iskola tematikusan szervezett évének kutatásairól ad számot. A BME Építőművészeti Doktori Iskola első két évében ugyanis a kutatói és tervezői munka tematikus évek keretében szerveződik. E két szemeszter hosszú modellkutatások célja kettős, egyrészt bevezetik a doktoranduszokat az építészeti kutatás alapvető módszertani kérdéseibe, másrészt olyan aktuális, szakmailag fontos témákra fókuszálnak, amelyek feltárásától, elemzésétől, s részben e témákra adott alkotói válaszoktól koherens, értelmezhető végeredmény várható. Ennek során az elmélet/kritika és gyakorlat összekapcsolására törekszünk oly módon, hogy az egyéni tanulmányok mellett, illetve azokhoz kapcsolódva a hallgatók csoportokba szerveződve vizsgálnak meg a tematikus évhez kapcsolódó helyszíneket és jelenségeket, s tesznek tervezői javaslatokat az elemzett problémák megoldására. Fontos aláhúznunk, hogy a kötet szerzői csaknem kivétel nélkül gyakorló építészek, akik induló praxisuk mellett vesznek részt a doktori képzésben, a kutatási projektekben és a nappali hallgatók oktatásban.

A '60-as és '70-es évek hazai építészetére fókuszáló téma több szempontból is aktuális: e korszakhoz képest közel fél évszázad telt el, s ez normális körülmények között is felveti – elméleti-kritikai és gyakorlati szempontból egyaránt – az ideológiai ballasztoktól mentes újragondolás és értékelés szükségességét. A korszak építészetével és épületeivel kapcsolatban technikai, funkcionális és kulturális szempontból egyaránt felmerül az érvényesség, illetve avulás, s velük a megőrzés, átalakítás vagy bontás kérdése. A kötet, mint ahogy a hallgatók éves munkája is, négy nagyobb témakör köré rendeződik.

Az első csoport kutatássorozatának kiindulópontja a székesfehérvári Fehérvár Áruház épülete és környezete volt. A csoport tagjai foglalkoztak a második világháború után telepített áruházak városszerkezeti vizsgálatával (Kovács Dávid), a típusáruházak kialakulásával és a tipológia továbbélésével (Bedecs-Varga Éva), valamint a Fehérvár Áruház tágabb és szűkebb környezetének vizuális megjelenésével (Beke András). Ezekre a munkálatokra támaszkodva közösen dolgoztak ki tervezői javaslatot az áruház és környezete rendezésére, az épület rehabilitációjára és a terület városközponthoz fűződő kapcsolatainak erősítésére.

A második fejezetben két téma kapcsolódik össze. Wettstein Domonkos és Hurták Gabriella Balaton-parti témákról írt: az előbbi a Balaton Fejlesztési Tervet, s ezzel kapcsolatban főleg az építészek szerepvállalását elemzi, míg Hurták az aligai, évtizedeken át a kommunista párt által kisajátított üdülőterület történetét és épületeit dolgozta fel. Géczi Zsuzsanna egyéni kutatásában az építész és iskolakutató, Jeney Lajos munkásságával, s ezen belül elsősorban a nevelési központok kérdésével foglalkozott. Kettejük közös projektjében találkozott a két téma: az aligai üdülőtelep területén található színvonalas, az Olgyay-testvérpár által tervezett épület kulturális-nevelési központként való helyreállítására és bővítésére dolgoztak ki javaslatot.

A Léptékek és tornyok című harmadik fejezetben lazán összefüggő tanulmányok kerültek egymás mellé. Tóth Gábor a toronyépületek szerepéről, Lassu Péter a művelődési házakról, főként a Kőbányai Művelődési Központról, Tarcali Dávid pedig a magyarországi bútortervezésről írt a tárgyalt időszakban. Hármójuk közös projektje leginkább Lassu Péter témájával mutat rokonságot: a MÉMOSz székház elhagyott kongresszusi termének újrahasznosítására vázoltak fel alternatívákat.

Típus vagy egyedi: ez az általános, s ugyanakkor a korra mélyen jellemző kettősség, illetve dilemma állt Bordás Mónika és Juhász Ágnes munkájának középpontjában. Bordás kifejezetten ezt a témakört vizsgálta, kitérve a fogalmak korszakos jelentéseire és változásaira, s konkrét példaként Jurcsik Károly és Varga Levente munkáival foglalkozott. Juhász Ágnes Kerényi József olyan kecskeméti munkáit elemezte, amelyekben a hely, a kontextus, tehát az egyedi iránti érzékenység fejeződött ki. Kettejük közös projektje, az orgoványi művelődési ház ötvözi a típus és egyedi épület vonásait, hiszen típustervként indult, s helyi anyagokból és munkával előállított egyedi épület lett belőle. Végül Haba Péter nagyobb tanulmánya a korszakban a szakmán belül magasra értékelt ipari építészet megítéléséről és változó (ön)képéről, identitásáról szól.

A hosszabb tanulmányok közé rövidebb írások ékelődnek. Részben alkotókkal készült interjúk (Finta Józseffel és Varga Leventével), részben pedig a Metszet c. folyóiratban Vukoszávlyev Zorán által gondozott Mai szemmel sorozat rövid épületbemutatásai, amelyek az épületek egykori és a mai állapotát mutatják be. A kötetet most első ízben angol nyelvű összefoglalók zárják.

Miként a nyilvánosság elé kilépő előző évkönyv esetében, e kötet tervezése és tördelése is Máthé Dóra és Biri Balázs odaadó munkáját dicséri. Köszönet illeti az opponenseket is, akik tanulmányokat véleményezték és hasznos tanácsaikkal segítették a szerzők munkáját (idén Bun Zoltán, Haba Péter, Kovács Dániel és Wettstein Domonkos szakmai véleményére támaszkodhattunk). Köszönet jár mindenekelőtt a szerzőknek, külön is azoknak a doktori fokozatukat már megvédett vagy védeni készülő egykori PhD-hallgatóknak, Haba Péternek és Wettstein Domonkosnak, akik vendégként szerepelnek a kötetben.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az Építészfórum, a tavalyi évhez hasonlóan, ismét helyet ad a kötet írásaiból induló válogatott sorozatnak, amely elősegíti azt a célkitűzésünket, hogy az írások minél többekhez juthassanak el, s remélhetőleg ráirányítják a figyelmet a kötet egészére is. A sorozatban Bordás Mónika Jurcsik Károly és Varga Levente munkái alapján a típus vs. egyedi problémájáról, Juhász Ágnes Kerényi József hat kecskeméti munkájáról, Bedecs Varga Éva a szocialista típusáruházakról, Kovács Dávid e típusáruházak városokban elfoglalt helyéről, Hurták Gabriella a balatonaligai volt pártüdülő terület építészeti emlékeiről, Haba Péter pedig a magyar ipari építészet változó (ön)képéről írt tanulmánya jelenik meg.

Kerékgyártó Béla és Szabó Levente
a kötet szerkesztői

Impresszum

Szerkesztők: Kerékgyártó Béla PhD, Szabó Levente DLA
Szerzők: Bedecs-Varga Éva, Beke András, Bordás Mónika, Géczi Zsuzsanna, 
Haba Péter PhD, Hurták Gabriella, Juhász Ágnes, Kovács Dávid, Lassu Péter, 
Tarcali Dávid, Tóth Gábor, Wettstein Domonkos
Fordítás: Gaschler-Gyeviki Nóra

Grafikai terv: Máthé Dóra és Biri Balázs
Tördelés: Máthé Dóra
Képszerkesztő: Biri Balázs

Kiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
 Építőművészeti Doktori Iskola
1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., K épület II. emelet 99.
Intézményi azonosító: FI 23344
Felelős kiadó: Balázs Mihály DLA
ISSN 2063-5982

Nyomda: Elektroproduct Kft.
Készült 300 darab sorszámozott példányban.

A kötet megvásárolható a FUGA Budapesti Építészeti Központban és a BME Középülettervezési Tanszék titkárságán.