A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar MSC hallgatói a Komplex I. tantárgy során Hatvan külső területére készítettek átfogó rehabilitációs terveket - három részfeladatot kidolgozva Hatvan Város Önkormányzata és az Egyetem közötti együttműködés keretében. A féléves feladat első lépése egy ipari jellegű csarnok átalakítása volt. Budapestről, az M3-as autópályán Hatvanhoz közelítve egy jellegtelen, a világ bármely táján elképzelhető autópálya szakaszon autózunk. E mentén fekszik a város ipari parkja - egyelőre még nagyobb távolságra az úttól, de a fejlődés várhatóan azt fogja hozni, hogy eggyel közelebb lépve az autópályához egy új teleksor fog létesülni. A hallgatók által tervezett beavatkozás ennek megfelelően közvetlenül a lehajtó környezetében egy szokványos ipari csarnokot érint. A feladat kiírása pontos funkciót nem tartalmazott, hiszen a tervezési feladat elsődleges szempontja az volt, hogy a csapatok Hatvan egyik lehetséges jelképét alkossák meg, mert az útról a város egyáltalán nem mutatja meg magát.
A méltán híres hatvani cukorgyár romjain tesz ma erőfeszítéseket a város, hogy új értelmet nyerve a terület kulturális, oktatási és sport funkciókat kapjon, és újra élettel teljen meg. Az itt álló egykori szárazmalom épülete elhagyatottan áll a lepusztulóban lévő, egykori ipari területen. A terület a város központi területén, a Zagyva folyó és a vasút által határolt részén található. A terv második része, maga a koncepció gerince, ahol a hallgatók arról gondolkodhattak, hogy milyen eszközökkel, és mit kezdjenek a kis részben már felújított malom épülettel. A csapatoknak a meglévő épület lehetséges hasznosítását, felújítását, szükség szerint annak átalakítását kellett megterveznie. A terület központjaként olyan funkciót és építészetet kellett adni a háznak, mely a jövőbeni beépítést figyelembe véve egy egész városrész tagjaként is megállja a helyét.
A Malom épületétől keletre található a Zagyva folyó. A hallgatók harmadik feladata Hatvan óvárosi része és a tervezési terület közötti kapcsolat kialakítása volt tájépítészeti, építészeti eszközökkel. A Zagyva felett megtervezendő gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas híd kialakításával a hallgatóknak meg kellett teremteniük az óvárosi rész és az általuk előzőekben megtervezett, új funkcióval felruházott épület kapcsolódását. A csapatok szabadon választhattak, hogy csak egy szűkebb területtel foglalkoznak, vagy nagyobb távlatokban adnak ötletet a későbbi hasznosításra.
A félév során készített tervanyagot teljes terjedelmében egy kiállításon fogják bemutatni a hallgatói csoportok.
Gattyán Zoltán, Arató Levente, Mizsei Anett