Berkeszi Balázs, Józsa Krisztina és Szilágyi Szabolcs a textilgyárak és szabászatok hulladékainak kreatív újrahasznosítására egyszerű és olcsó építészeti eszközökkel hoznának létre műhelyeket Milánó környékén.
A BME Középülettervezési Tanszék Komplex tervezés 2. zárthelyi feladatára készített munkájuk folytatásaként a Fashion Pavilion Milan nemzetközi tervpályázatára nyújtották be a hallgatók továbbfejlesztett pályaművüket. A több mint 200 pályázó között Honorable Mention eredményt értek el. Munkájuk kapcsolódik a Középülettervezési tanszékre jellemző építészeti szemlélethez, így jellemzi az egyszerű, okos és arányos építészeti és szerkezeti megoldásokra való törekvés és az építészeti beavatkozásoknak köszönhető közösségfejlesztő szándék is. A terv erénye, hogy a fenntarthatóságot nemcsak a hulladékanyagok újrahasznosításaként, hanem az emberi közösségek szempontjából is értelmezik, így abban megjelenik a szolidaritás szándéka a nehéz sorsú emberek iránt és a tanulás támogatása is. A szép nemzetközi sikerhez gratulálunk.
A három pályázó gondolatait adjuk közre:
A Középülettervezési Tanszék Komplex 2 zh-ja a Fashion Pavilion Milan pályázat által felvetett kérdésekre kereste a valaszt, s a zh után a tanszék által lehetőségünk nyílt a tervünk továbbfejlesztésével a tényleges pályázat leadására. Konzulenseink, Bartha András és Fejérdy Péter segítségünkre voltak tervezés során, akiknek munkáját ezúton is köszönjük.
Úgy gondoljuk, hogy az olyan világszerte híres eseményekben, mint amilyen a Fashion Week Milan, hatalmas lehetőség rejlik a világ nehezebb kérdéseinek felvetésére és a lehetőségekről való párbeszéd generálására. A koncepciónk célja a figyelem felhívása a fenntarthatóság fontosságára és a csoportmunka által a hátrányos helyzetű embertársainknak nyújtott segítségben rejlő erő megmutatása. Ezt egy olyan workshoppal érnénk el, amely a Milánó környéki szabóságok és textilgyárak hulladékanyagait hasznosítaná.
A pavilonunkban a járókelők ezen anyagok újrahasznosításában vehetnek részt. A pavilon álványcsőből készülne, amely könnyedén szétszerelhető és újra használható, ami egy környezetbarát ideiglenes építészeti megoldás. A textil darabok a csövekre rögzített hálókba tömve a pavilon „falait” alkotnák. A résztvevők ezekből a falakból kihúzva a nekik tetsző anyagokat, lábbal hajtós varrógépekkel próbálhatnak meg valamilyen textil tárgyat létrehozni azokból.
Az esti használat elősegítésére a csövek végébe fényforrások kerülnének, illetve a belső térben lámpák lógnának le a szerkezetről. A Fashion Week minden napjának külön témája lenne, s ezek különböző hátrányos helyzetű csoportokat céloznának meg és olyan koordinátor irányításával történnének, aki az adott csoport szükségleteiről mély ismerettel rendelkezik. A napokhoz kapcsolódóan szabásmintákat is kiosztanának, ami megkönnyíti a résztvevők munkáját. A Fashion Week során a ruhák tömegének érzékelhető elfogyása feltárná a bent folyó munkát és annak fontosságát.