Építészhallgatói tervek az egri Északi Lakótelep megújítására

Helyzet
A hetvenes évek nagy lakótelepeinek problémái minden magyar várost érintenek. Eger északi városrészében, az Északi Lakótelepen az országos arányhoz hasonlóan a város lakosságának mintegy harmada él.

Helyzet
A hetvenes évek nagy lakótelepeinek problémái minden magyar várost érintenek. Eger északi városrészében, az Északi Lakótelepen az országos arányhoz hasonlóan a város lakosságának mintegy harmada él. A lakótelepek általános problémáin túl a történeti városmaggal való szoros kapcsolat és a városfejlődés is indokolta, hogy az Északi Lakótelep megújulása mind a városfejlesztési tervekben, mind Eger pályázatában az Európa Kulturális Fővárosa címért helyet kapott.

A sok kötöttséggel bíró lakótelepek megújítása a szokásosnál frissebb látásmódot, új eszközöket igényel. 2005 májusában Eger városa a Műegyetem 33 építészhallgatóját látta vendégül, akik egy hétig ismerkedtek és gondolkoztak az Északi Lakótelep jövőjéről. A műhelyben született skiccek, számítógépes modellek, látványtervek egyszerre célozták meg a városrész hosszú távú élhetőségének, építészeti színvonalának javítását és a kulturális főváros életébe, rendezvénysorozatába, építészeti arculatába való bekapcsolását.

Tervek
Az elemzésekből a hagyományos lakótelepi problémák világlottak ki, mint a lakások kis alapterülete, az épületek rossz műszaki állapota, a távfűtési rendszer ellentmondásos működése, a hőszigetelés és a lapostetők megoldatlan problémái, a homlokzatok sivársága, a parkolófelületek és a központi helyek hiánya. A lakótelep eredeti lakossága elöregszik, egy generációváltás most van kialakulóban, de az idősek igényeihez még, a kisgyerekesekéhez már kevéssé igazodnak a kialakított közterületek. Sajátos helyi probléma a Rákóczi út, amely kialakítása folytán a forgalmából szükségesnél jobban terheli a lakókörnyezetet. Ugyanakkor az Északi Lakótelep a lakói által méltán szerethető intenzív és jó állapotú zöldfelületei, jó tömegközlekedése, oktatási és kereskedelmi ellátottsága miatt. Az építészhallgatók által ajánlott változtatások különböző szinteken avatkoznának be a lakótelep életébe.

Születtek szerkezeti javaslatok, mint például a vasútvonal elővárosi vasútként való hasznosítása. Egy megállóval a bevásárlóközpontoknál, eggyel a lakótelep súlypontjában praktikus összeköttetést jelenthetne a történelmi városmaggal és az északi "elővárosokkal". Továbbgondolva turisztikai jelentőségűvé válhat a vonal Bélapátfalva, Szilvásvárad felé, kitágítva a kulturális főváros helyszíneinek, attrakcióinak választékát.
Több terv foglalkozott központi helyek kialakításával, a létező központok megerősítésével. Mindehhez eszközül használták a központi funkciók, elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás sűrítését, a tömegközlekedés és a felszíni parkolás összehangolását, az építészeti karakter javítását. Az egyik projektben a monofunkciós működés oldására lakóépületeket alakítottak át irodaépületté, és új irodaépületek is születtek, a tízemeletesek nagyságrendjének megfelelő építészeti formálással.
Több projektben is kiemelt funkciót kapott az Eger patak völgye, amely a belvárost a lakóteleppel, a lakótelep különböző zónáit egymással és a most fejlesztendő északi területekkel köti össze. A patak-rehabilitációs ötletek között hagyományos parkos kialakítás is szerepel, a bicikliút felújításával, futópálya kiépítésével, sportközpont felfűzésével, de futurisztikus, a kulturális főváros attrakciójaként működtethető ötletek is felmerültek, mint a víz felett sikló mozgó kávézó ideája.

Sokan újraformálták a déli szabad területet is, általában felkarolva a város aktuális pályaépítési terveit, teret adva emellett a fiatalabb, szabadidős sportágak pályáinak és mindezt intenzív kialakítású, városi parkba ágyazva, ahogy ez az Északi Lakótelep eredeti tervein jelzésszerűen szerepelt. Az egyik terv azonban ezzel sem elégedett meg, a lakótelep zöld oldalát erősítve, azt karakterisztikus "véd"jeggyé téve a patak felől a sportterületek felé fokozatosan ritkuló erdővé varázsolta a déli részt.
Többeket foglalkoztatott a parkolás gondja. Egy csoport a többnyire meglévő parkolófelületeket alakította át, hullámzó, részben járható zöldtetőkkel takarva az autókat, átformálva a lakótelepi tájat, újradefiniálva a magasépület és a térszint kapcsolatát. Mások parkolóházakat, magas dekkeket építenének, csoportonként hozzákapcsolva a lakóépületek közlekedőrendszeréhez, átformálva azok tömegét, takarva a zavaró végfalakat. A részben fedett, részben zárt, lakásokhoz kapcsolódó parkolóhelyek kialakítása fontos eszköz a lakások értéknövelésére, egyben a közterületek rendezettségének is feltétele.

Egy csoport a kiemelkedő tízemeletes monstrumházakkal foglalkozott. A lapostetőről feltáruló körpanoráma luxusfunkciókat vonz: a felső emeletek átépítésével és megfejelésével, elválasztott közlekedési rendszerrel wellnessfürdő szállodával, extrém sportközpont, luxuslakások, műteremlakások alakulnának ki. A felső szinthez megépítették a szükséges parkolókat, és a lakóépület is új, hőszigetelt és átformált homlokzatot kapott. Ehhez a csoporthoz hasonlóan mások is foglalkoztak elsősorban a négyszintes épületek tetejének kialakításával, amelyek a tízemeletesek felső szintjeiről a látvány szerves részei. A zöldtetők a különböző koncepciók szerint ráépített lakásokat privát kertként vagy a szomszédos házcsoport lépcsőházait hidakkal összefogva a kisebb közösséget szolgálnák.

A tetők átalakítása mellett a lakások minőségének javítása lényeges szempont. A lakásterületek differenciálásával, kiegészítő szolgáltatásokkal, mint nagyobb terasz, privát kert, garázs, a műszaki problémák oldásával emelhető lenne a lakótelepi lakások értéke, presztízse, a területen a maitól eltérő igényszintű rétegek is megjelenhetnének. Az egyik építészhallgatói tervben a lakótelep északi, ma is intenzív bejárati tömbje a fiatalos urbánus "juppi" életmód helyszínévé és jelképévé válik a lakások, homlokzatok és közlekedők átformálásával, a Rákóczi úti alsó szintek bulvárszerű kialakításával, a megfelelő vendéglátás, kereskedelem és közösségi szolgáltatások elhelyezésével és a "tömbbelső"-ben a hagyományos gyerekintézmények helyén intenzív urbánus park és sportszolgáltatások kialakításával. Más javaslatok is születtek a lakóépületek, elsősorban a legsivárabb tízemeletes panel sávházak "homlokzatosítására". A szokásos hőszigetelés helyett egyes panelelemek kiemelésével - az alagútzsalus épületeknél még egyszerűbben a végfalak bontásával -, vagy a homlokzat előtt megépített független szerkezettel a lakások bővítésére, a teraszok növelésére, árnyékoló- és napkollektor-rendszerek elhelyezésére nyílik lehetőség, akár a lakástulajdonosok egyéni igényei szerint. Az ötletek egy része meglehetősen futurisztikus, mint például az acélszerkezetben gépesítve mozgatható, bérelhető kertek, mások azonban a nagyobb lélegzetű felújítás reális útját mutatják.

Sajátos módon oldaná az épületek merev kontúrjait a parazita lakások ötlete, ahol a lapostetőket, vak végfalakat kihasználva az eredeti épület szerkezetéhez és közlekedési rendszeréhez csak a feltétlenül szükséges mértékben kapcsolódó könnyűszerkezetes, egyedi formálású lakásegységek jöhetnének létre egyéni finanszírozással. Hasonló "partizánakcióval" épülhetnének az intenzív zöldfelületekben lábakra állított magánlakások is.

A javasolt mikrobeavatkozások már a művészeti akciók szintjéhez közeledve változtatnák meg a lakótelepi hangulatot, egyes elemeikben praktikus tartalmakat is hordozva, máskor tisztán esztétikai céllal. Az előbbiekhez tartozik a közterületeken elhelyezett egységes formavilágú "boksz"-ok rendszere, amelyekben buszmegállók, kioszkok, játszószerek, közvécék, esőbeállók, stb. kaphat helyet. Ilyenek a panelházak végfalán elhelyezett mozgatható tükör- illetve napkollektor rendszerek, vagy a patakpart teraszai, amőba formájú zöld napozóhídjai is. Tisztán esztétikai akcióként, a kulturális főváros művészeti akciótervéhez kapcsolódhatna más mikroprojektek megvalósítása, mint a fényoszlopok kialakítása, a paneles végfalak interaktív fényjátékká változtatása vagy a patakmederben közlekedő mozgó kávézó ötlete.

 

1. csoport:
Czeglédi Réka, Jesch Judit, Huszár Tamás, Komlósi Bence

 

 

2. csoport:
Kelemen Dezső, Kelemen Péter, Thuróczy Mária, Vanyó Alida

 

 

 

3. csoport:
Kósa Luca Kornélia, Molnár Kristóf Dávid, Molnár Richárd, Mosonyi Robin

 

 

4. csoport:
Balázs Jusztina, Farkas Boglárka, Kurucz Attila, Széri-Varga Zoltán

 

 

5. csoport:
Giap Thi Minh Trang, Pohácsek Viola, Ratatics Ilona, Virág Péter