A MÁS egy budapesti székhelyű fiatal építészstúdió, akik az elmúlt években több tervet is készítettek egy kis Fejér megyei község, Csákberény területére. Interjúnkban az erdő szélére tervezett, szokatlan geometriájú golfszállóról és az izgalmas térszervezéssel bíró 7 falú házról kérdeztük őket.
Két projektről van szó: egy golfszálló és egy családi ház. Mi a közös ezekben? Hogyan alakult a megbízás és hogyan kapcsolódik egymáshoz a két projekt?
A két projekt közötti kapcsot a telkek tulajdonosi köre jelenti. A Kilroy was here néven futó páros Csákberényben nem csak a rendezvényeik helyszínéül szolgáló területen tevékenykedik, hanem a golfpálya, és a hozzá tartozó infrastruktúra tanácsadói is. Az általunk ide tervezett épületek, a ház 7 fallal, a golfhotel, a hétvégi házak, és maga a golfpálya is igazából egybefüggő területet alkot.
Korábban egy kápolnát is terveztetek Csákberénybe. Hogyan találtatok rá erre a helyszínre? Van valamilyen személyes kötődés a településhez?
Esküvői helyszín keresése közben találtunk Csákberényre. Mindenképp egy nagyon egyszerű, mégis szabadtéri esküvőt terveztünk, de mégis olyan helyen, ahol a megfelelő infrastruktúra biztosítva van. Ezért esett a választásunk a Kilroyra, és ahogy megismerkedtünk a házigazdákkal és beleszerettünk a környékbe, arra gondoltunk, hogy magát a szertartást is tarthatnánk szabadtéren. Szerencsére a kilroyosok nyitottak voltak egy kis kápolna építésére, aminek építésében a barátaink segítettek.
Mindkét projekt esetén – és általában a munkáitokban – nagyon erős a tájhoz való kapcsolódás. Hogyan befolyásolt titeket a tervezésnél a természeti környezet? Hogyan viszonyultok a tájhoz, a tájba való építés gondolatához, épített és természetes környezet viszonyához?
A tájhoz való kapcsolódás alapvetően fontos számunkra. Szakítani kívánunk azzal a paradigmával, hogy az építészet középpontjában a felhasználó áll, és minden más vitruviusi szempontot alárendelünk a praktikumnak. Ennél az építészet sokkal többrétegűbb kell hogy legyen, és szolidárisnak kell lenni a felhasználón túl azokkal az emberekkel is akik bár nem használják, de látják az épületet, a fenntarthatósággal, és a környezettel is. Hiszen egy épület homlokzata közügy, még akkor is, ha magántulajdon. Építészként feladatunk az egyensúly megtalálása a szépség, hasznosság és tartósság hármasa közt. A természeti környezet ezek mindegyikét befolyásolja. Míg a megrendelői igények, tartószerkezeti/gépészeti megoldások, akár építési szabályozás megváltoztatása néha lehetséges, vagy akár szükséges is, addig a természeti környezetet változtatni szinte lehetetlen, és nem is érdemes. Ezért számunkra a természeti környezet olyan adottság, amihez a lehető leginkább illeszkedni próbálunk.
Mit érdemes tudni a helyszínről? Milyen helyszíni adottságokat kellett figyelembe venni a golfszálló tervezésénél?
A golfszálló helyszíne egy közel 200 hektáros belterület Csákberényben, aminek 80 %-a maga a golfpálya. Egy dimbes-dombos terület, melyet északról a Vértes, keletről egy fenyőerdő, délről a főút, nyugatról pedig szántóföldek határolnak. A terület legmagasabb pontja a keleti oldala, ide kerül mind a 7 falú ház, mind a golfhotel, az erdő szomszédságába. Maga a golfpálya ötlete 20 éves, a tervezéskor rengeteg olyan adottságot kellett figyelembe venni, amely ezalatt a 20 év alatt lett kitalálva és eldöntve. Ilyen például a kiszabályozott terület telekosztása, szabályozás. Ezeken az adottságokon kívül meglehetősen nagy szabadságot kaptunk a tervezés folyamán, hiszen még nagyon a folyamat elején járunk. Egyelőre ebben a fázisban a lehetőségeket keressük, és majd csak később fognak közbeszólni a piaci igények. Ezzel együtt fontos volt egy olyan algoritmus létrehozása, ami egy ilyen hosszú tervezési folyamat alatt, amikor a megrendelői igények sokszor változnak, egybe tudja tartani az építészeti koncepciót.
A szállón kívül mi tartozik még a területhez?
A tulajdonosok célja, hogy a terület fenntartható legyen. Ehhez elengedhetetlen egy olyan üzleti modell létrehozása, ami segíti a befektetés minél hamarabbi realizálását, és később mind a négy évszakban biztosítja a folyamatos üzemelést. Ezért a területhez tartozik, egy “családi házas", illetve egy “apartman házas" terület is.
Mi határozta meg a golfszálló megszokottnak koránt sem nevezhető tömegstruktúráját és hogyan oszlanak el az egyes sávokban a funkciók?
A megrendelő több különálló házat képzelt el a területre, melyek lazán kapcsolódnak egymáshoz és a golfpályához. Mi viszont úgy gondoltuk, hogy a szálloda, golfklub és a wellness viszonylag sok olyan teret igényel, ami lehet közös (lobby, kávézó, étterem, parkoló), sőt, ez a három fő funkció nem is feltétlenül különül el a használat során. Így hamar eldöntöttük, hogy egy központi épület sokkal fenntarthatóbban tudna működni mind funkcionális-üzemeltetési, mind környezettudatossági szempontból. Mégis úgy éreztük, hogy érdemes lenne ezt a három funkciót annyira külön kezelni, amennyire csak lehet, hiszen – viszonylag rendhagyó módon – ebben az épületben sokféle felhasználó előfordulhat, aki látogatása során nem minden szolgáltatást kíván használni (golf-hotel, hotel-wellness-étterem, golf-wellness, csak az étterem, vagy ezek tetszőleges permutációi).
A funkcióséma vizsgálata alapján a cél az volt, hogy az épület rendeltetési egységei világosan elkülönüljenek, önmagukban, egymástól függetlenül is használhatóak legyenek úgy, hogy ez nem megy az adott funkció, adott tervezési szempontjainak rovására (pl. benapozási igény). Így egy olyan épületet terveztünk, ami a funkciókat “szárnyakra" bontja, majd ezek egy nagy központi térben mosódnak össze, ahonnan szabad az átjárás a szárnyak között. Az kinyíló, íves, váltakozó magasságú szárnyak lehetővé teszik, hogy két irányba néző, benapozott, kilátással rendelkező épülettömegek jöjjenek létre. A golfpályához legközelebb eső szárnyban helyeztük el a golfklubot, amiben az öltözők, a bolt, és egy étterem kapott helyet. A középső két szárnyban található maga a szálloda, az egyikben klasszikus hotelszobákkal, míg a másikban duplex apartman lakásokkal. A központi térhez közeli szárnyrészekben a kiegészítő funkciók kaptak helyet: konferenciatermek, fitness termek. Az erdőhöz legközelebbi részen pedig a wellnes és a hotelhez tartozó étterem található.
Hogyan alakult ki a „Ház 7 fallal" térszerkezete, formavilága? Miért éppen 7 fal?
A Ház 7 fallal esetében óriási szerencsénk volt a megrendelővel. Azon ritka megrendelők egyike, aki tudja, hogy hol ér véget az építészeti program meghatározásával az ő feladata, és hol kezdődik az építészet, ami a miénk. Tehát szabad kezet kaptunk, és kivételesen nem kellett az ‘én vagyok a megrendelő…’ kezdetű mondatból fakadó kompromisszumokat meghozni. Így az általunk vallott koncepcionalista építészet ki tudott bontakozni. A megrendelőnek fontos volt, hogy nem a jelenleg mainstream, akár a mesteri Lacaton-Vassal által csúcsrajáratott maximalizált, egybenyitott közösségi terek és minimalizált privát térstruktúrákból kellett gondolkodnunk, hanem sokkal árnyaltabb, egybenyíló, de mégis szeparált terek rendszerében, ahol bár megvan az átlátás lehetősége, mégsem teljesen direkt a megnyitás a terek között – a középút valahol az enfilade és a csarnok tere között. A másik legfontosabb igény az ütemezhetőség volt.
A cél egy olyan algoritmus létrehozása volt, ahol ezek a terek a sarkokon csatlakoznak, így az ‘összenyitás’ mértéke a megrendelői igények alapján úgy finomítható, hogy magát a struktúrát nem befolyásolja, függetlenül attól, hogy a tervezés elején vagy akár közben szeretnénk rajta változtatni. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy a kivitelezési ütemek között is legyen a háznak ‘akár késznek tekinthető’ fázisa, ha a későbbi ütemekre mégsem kerül sor. Tehát a ‘összecsúszott’ dobozok között cikk-cakkozva jutunk át egyik helyiségből a másikba. A falak pedig ezek ritmusát és kereteit adják meg.
A nyitott belső terek elrendezésének (növények, kialakítás) van-e kapcsolata, és/vagy kiegészítő szerepe a házon kívül megjelenő természethez kapcsolva?
A házban lévő átriumok méretét organikusan a mellettük lévő helyiségek igényei adták ki. Ezek a belső kertek teszik lehetővé azt, hogy minden helyiségnek legyen keleti és nyugati üveg homlokzata is. De nem csak a benapozás, hanem a folyamatos kertkapcsolat is így biztosított minden helyiségben. Szeretnénk ezekre az átriumokra úgy tekinteni, mint kis kertekre, melyek az előtte-mögötte lévő helyiségek funkcióira reagálnak, azokat teszik színesebbé – például a konyha mellett konyhakert, nappali és előszoba között kis medence, fürdőszoba mellett belátást gátló növények.
A házban lévő tűzhely, a tavas belső udvar, az épület visszahúzódó színe, nyitott ablakai, és maga a környezet is nagyon intenzívvé teszi az alapvető természeti erőket. Hogyhogy egy ilyen, már-már szöges ellentétként ható erőteljes geometrikus alapformát választottatok?
Alkatilag távol áll tőlünk az imitáció, mint építészeti eszköz. A természeti formák leképezésének megkísérlése alapvetően kudarcra van ítélve. Sokkal inkább érezzük magunkat komfortosan olyan projektekben, ahol a mi aktuális ízlésünk, hangulatunk a lehető legkevésbé befolyásolja az épület formáját, ahol a forma inkább egy következmény mintsem egy szobor. A szabad asszociáció amúgy is sokkal erősebb kapocs tud lenni épület és ember között, mint egy didaktikus geg, ha már szeretnénk téri hangulatokat megidézni.
A látványterveken nagyon erős ez a szoros természeti kapcsolat, a családi ház például szinte az erdőből nyílik és beleolvad a domborzatba, és ez a golfszállónál is megfigyelhető. Van-e arra vonatkozó terv, hogy a kivitelezés során mindez megmaradjon, ne károsuljon a természetes környezet a munka során?
Ha egy épület úgy van megtervezve, hogy ne kelljen fákat kivágni és méteres támfalakat építeni, a munka nagy része el van végezve. Sajnos ezeken a törekvéseinken túl sokkal több befolyásunk nincs a kivitelezésre.
Az építészetetekre alapvetően jellemző egy meditatív ritmikusság. Mi inspirálja ezt?
Köszönjük! Sokat foglalkozunk a természetben előforduló mintázatok vizsgálatával, melyek az épületeink algoritmusait inspirálják. Persze ez akkor működik jól, ha nem csak funkcionálisan követi a ház a mintázatot, hanem alaprajzilag, homlokzatilag és részleteiben is. Ha működik az algoritmus, nekünk csak hagyni kell működni. Erre példa a 7 falú ház is, melynél klasszikus értelemben nem terveztünk alaprajzot vagy homlokzatot, csak ügyeltünk rá, hogy ne lépjünk ki az struktúránk kereteiből.
Szerk.: Hulesch Máté