Épített környezet és ökológia
”Az írás a fenntartható építés alapelveire vonatkozó ismereteket szeretne továbbadni...”
Szerkesztői előszó:
A cikk olyasféle problámákról szól, melyekről már szinte mindenki tud, de sokan képtelenek megfontolni, hogy saját mindennapi tevékenységük milyen módon kötődik e kérdéskörhöz. Természetesen az ellentmondásos helyzetek nem szüntethetők meg egyik napról a másikra, de igenis egyre többünknek kell elkezdeni foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és ebben az építészet szerepe szinte a legfontosabb. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy ezért is indítottuk el az Építészfórumot az interneten, és egyre gyakrabban merül fel bennem például az a kérdés, hogy mennyi papírt spóroltunk meg az utóbbi 3 évben, miközben egyre több emberhez juttatunk el hasznos információt. Ilyen hasznos információ természetesen a következő cikk is!
v.m.
”A megállíthatatlanul terjedő globalizmus világában kiemelkedő az építészek felelőssége, hiszen az építési tevékenység területfoglalása és sebessége soha nem látott méreteket öltött. A természetes és mesterséges környezet egyensúlyának megbomlására számos jel utal.
Az írás a fenntartható építés alapelveire vonatkozó ismereteket szeretne továbbadni a Földi bioszféra tönkretételének megakadályozása reményében.
A környezeti válságot a levegő-, víz- és talajszennyezés, a globális felmelegedés, a túlnépesedés, az egészségügyi és társadalmi problémák, a hulladékhegyek és a fosszilis energiahordozók közelgő kimerülésétől való félelem jelenti az emberek számára. Szembetűnő az esztétikai és kulturális környezetszennyezés is. A jelenségek kialakulásának okaként a világ egyre nagyobb részén megjelenő amerikai-európai termelési mód és civilizációs modell szerepel, amely technológiailag innovatív, energiaigényes, fogyasztásközpontú és a rövidtávú, maximális nyereséget tartja szem előtt. A termelés földrészek között szervezett, akadálytalan pénz-, áru- és munkaerő áramlással. A társadalmi szférák egyensúlya is felborult, a gazdasági szféra vált meghatározóvá.
A haladást a II. világháború után a technikai fejlődés és a fogyasztás végtelen növekedésével azonosították, a természet erőforrásait és hulladékeltakarító képességét korlátlannak tekintették.”
A teljes írás csatolt fájl-ként *.pdf formátumban
