„A megismerés vágya mélyen gyökerező emberi kívánság. Bár igen jól körülhatárolt viszonyrendszerek között bontakozik ki, olyan képességeket mozgósít, melyek feladata, hogy jelt adjanak az érzékeken túli világról. E távoli valóság az érzékek felfüggesztése révén éppúgy része lehet az imának és a szemlélődésnek, mint az emberek között végzett mindennapi tevékenységeknek. A csend nemcsak a hangok és külső zajok hiánya, hanem összekötő kapocs is a tettek, szavak és gondolatok határmezsgyéin. A csendnek helye van az emberi test és lélek alakját felvevő épületben: a küszöb megállásra késztet, az előtér felkészít a találkozás pillanatára, a nyílások üressége pedig kapcsolatot teremt a külvilág és az enteriőr között. A csend nemcsak az épületelemek határán és a terek funkcionális válaszvonalainál bújik meg, hanem a ház lényegében is: fizikai matériájában és az őt formáló szellemi tényezőkben, amelyeknek befoglaló edénye lesz.
Az anyag csendje minden ház közös tulajdonsága, függetlenül attól, hogy a konkrét épület mennyire irányítja rá vagy vonja el róla a figyelmet. Az épületeknek emellett további lényeges tulajdonságaik is vannak, melyek révén eleget tesznek rendeltetésüknek, és amelyek nélkül azonosításuk teljesen informálissá válna. Egy templom esetében e két tulajdonság a távolság és a megnyílás…”
„A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében” címmel Katona Vilmos, a kortárs liturgikus építészet szakértője tart előadást és kezdeményez eszmecserét.
A meghívott előadó építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatást, számos külföldi és hazai tudományos szereplést (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) követően kapta. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. 2010-től négy évig a Műegyetem és a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet, jelenleg a Széchenyi István Egyetem óraadója.
A részvétel ingyenes, regisztrációhoz nem kötött!
Az est facebook oldala itt található.
A témához kapcsolódó publikáció: I. rész / II. rész
Időpont: 2016. október 19, du. 6 óra.
Helyszín: Szaléziánum. 8200 Veszprém, Vár utca 31.
Az eseményt szervező veszprémi székhelyű, de nem csak a veszprémieknek szóló VÉKA közösség 2010 szeptemberében fiatal építészek és építészhallgatók közreműködésével alakult. Az ötletgazdák elsődleges célul azt tűzték ki, hogy a Veszprémben dolgozó és veszprémi kötődésű fiatal építészek megismerjék egymást, illetve hogy párbeszédet indítsanak a helyi építészek és Veszprém lakói között. A klub létrehozásával erősíteni kívánták a szakmai jelenlétet a városban, hasonlóan azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek Budapesten és más, valamilyen építészképzésnek helyet adó településeken korábban már elindultak.
Veszprém városa és a Balaton-felvidék építészeti értékekben rendkívül gazdag terület, de a szakmai kommunikáció hiányzik a város életéből. Egy szakmai klub kapocs az építészek és a város lakói között, ezért a VÉKA tagjai rendszeresen olyan alkalmakat szerveznek, amelyeken a helyiek és a környékbeliek megismerhetik a városban rejlő építészeti értékeket, korunk építészetét és a tervezőket foglalkoztató aktuális kérdéseket. Az egyesület olyan programokat igyekszik életre hívni, amelyek könnyen befogadható módon népszerűsítik az építészetet például filmklub, előadások, kirándulások és épületlátogatások keretein belül.
A megalakulás óta eddig megvalósult programok időrendben: