Helyszín: Budapesti Műszaki Egyetem, K épület 1. emeleti díszterem
A konferenciák az épületek felújítását, rekonstrukcióját járják körül minden alkalommal más-más témára, részterületre helyezve a hangsúlyt. A meglévő épületállomány között különleges helyet foglalnak el azok az épületek, melyek elsősorban a nagyobb városokban, a kiegyezés után épültek. A jellegzetes keretes beépítés legfeljebb a Monarchia területére, de ezen belül is elsősorban Budapestre jellemző. A II. világháború után a tulajdonosi szerkezetük jelentősen átalakult: a lakások kisajátításra majd állami, vagy tanácsi tulajdonba kerültek, míg az 1990-es években a lakások zöme ismét egyéni tulajdonba került és társasházi formában működnek.
Számos megújult épület növeli a városok hírnevét, előremutató tömb-rehabilitációs projektek készültek, de lényegesen több az olyan épület, melynek felújítása nem halogatható, mivel ezeknek a házaknak jelentős hányada közel 100 esztendős, és a karbantartásuk is elmaradt.
A 2014. évi konferencia célja elsősorban a figyelem ráirányítása a problémára, hogy az elkövetkező időszak kiemelkedő feladata ezen épületállomány felújítása, rehabilitációja.
TERVEZETT PROGRAM:
8:30 - 8:50 Regisztráció
1. RÉSZ
Az épített környezet, az építészet és a városfejlesztés minősége meghatározó szerepet játszanak a városi lakosság életkörülményeiben. Budapest eklektikus városrészeinek megújítása több évtizedes feladat, melyet egyre összetettebb feltételek között kell megoldani. Ferencváros rehabilitációs programjai az integrált megújítás lehetőségeire mutatnak példát. A történeti múlt ismerete az alapja a városrész szintű értékőrzésnek. A városszerkezet, a beépítés karakter jellemzőinek megtartása jelen kor igényeinek megoldásával együttesen lehet eredményes. Az építészeti értékek megismertetése, a történeti városrészekben élők szemléletváltása, a fejlesztések befogadása hangsúlyos része a megújításnak. Valódi partnereknek kell tekinteni a programok minden érintettjét, szempontjaikat figyelem-be kell venni a folyamatok irányítása során.
Az előadás során egy budapesti belvárosi épületállományról készült energetikai elemzést ismertetnek az előadók, majd a városi épületállományra kiterjesztett felújítási lehetőségeket mutatják be. Ezt követően egy konkrét épület energiatudatos felújítási lehetőségének részletesebb, hozzávetőleges számításokon alapuló bemutatása következik.
2. RÉSZ
Hőátbocsátási tényezők követelmény értékei, az U-érték számítási módjai (4-féle számítási metódus, 4-féle eredmény, DE UGYAN AZ A SZERKEZET ÉS KIALAKÍTÁS), komplett tetőtéri rétegrend, a szigetelési vastagság meghatározása.
Mikor térül meg? - ez a hőszigeteléssel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdés. De minden megtérülési számításnál figyelembe kell venni az élettartamot is. Mi a hőszigetelések várható élettartama? Mennyire befolyásolja ez a megtérülési számításokat? Az előadás ezekre a kérdésekre ad megnyugtató választ.
3. RÉSZ
A előadás során szó esik talajon fekvő padlók hőszigeteléséről, alulról hűlő födémek hő- és hangszigeteléséről üveggyapot és kőzetgyapot lemezekkel, az emeletközi födémek, a padlásfödémek hőszigeteléséről nem járható és járható kialakítás esetén, tetőtér beépítések hőszigeteléséről, valamint lapostetők höszigeteléséről egyenes illetve fordított rétegrend esetén.
Felújításoknál, átalakításoknál is, utólag, kézi erővel beépíthető, szerelt födémrendszer.
A rendezők a fenntartják a programváltoztatás jogát!
További információ a Magyar Építéstechnika oldalán.