EQ– Közösségi Ház Budafokon, Felföldi Lídia diplomamunkája

Bemutatjuk Felföldi Lídia diplomamunkáját, melyben Budafokra tervezett közösségi házat a „mozi tömbre”. Ezzel lehetőséget biztosít egy új közösségi zóna létrehozására a piac és a mozi tömbjének összefordításával.

Az utóbbi félévekben az eddigiekhez képest egy felszólítással találja szemben magát az Ybl-ön diplomázó tervező építészmérnök hallgató. A „beavatkozás a kisvárosban” programkiírás adott városrészben (XXII. ker. Budafok-Tétény) választható helyszíneket ölel fel. A településszövetben elhelyezkedő telek és a társadalmi – gazdasági – környezeti összefüggések alapján választ és dolgozza ki tervezési programját a diplomázó.

Így esett a választásom Budafok városközpontjában elhelyezkedő „mozi tömbre”, mint építészeti téma. A terület aktuális kérdéseket fel, mert a mellette húzódó „piac tömb” fejlesztésére már léteznek pályázati javaslatok. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik kiemelt akcióterülete Budafok központja, melyben a rendelőintézet, a mozi és piac tengelyének revitalizációjával egy komfortos, élhető centrum alakítható ki. A stratégia céljai közt szerepel a kultúra és szabadidő eltöltés feltételeinek biztosítása a szolgáltatások bővítésével oly módon, hogy azzal a város imázsának javítása felgyorsuljon. Fontos cél a kultúra iránt érdeklődők számának bővítése.

A jelenlegi városközpont egyik fő tengelyét a Mária Terézia út - Káldor Adolf utca - Játék utca terület alkotja. Ezen a vonalon a park, a bútorüzletként üzemeltetett mozi és a szebb napokat látott piac húzódik. A tengely két végét az egészségközpont és a polgármesteri hivatal zárja le. A funkciókat szemlélve az eredeti elképzelés szerint ez a térség nagyobb tömeget tudott magába fogadni, áramoltatni, lekötni és szórakoztatni. Azzal, hogy a terület középpontja szűnt meg működni és kiesett az érdeklődési körből, felbomlott az az áramlás, amely jól működött ezelőtt. Az épület és környezete falat emel a látogató közönség útjába. A mozi hátat fordít a piacnak, nem kommunikálnak egymással, a közöttük húzódó jelentős méretű terület így elértéktelenedett.

A tengely gyalogos utcái városszerkezetileg nagyon lényegesek, közösségi zónákat alkotnak. Meghatározzák az épületek elrendezését. A Savoyai Jenő és Városház tér jelenleg a városközpont szabadtéri rendezvényeinek ad helyet. A fejlesztési törekvéseknek köszönhetően a mozi és piac tömb újragondolásával megtörténhet ezen helyszínek láncba fűzése, s ezzel a terület közösségi tereinek, gyalogos forgalmának revitalizációja. Így adódik lehetőség egy új közösségi zóna létrehozására a két tömb összefordításával. Ennek legfontosabb pontja egy kulturális szervezőerővel bíró, részben fedett közösségi pont.
Az új csomópont a külső és belső tér fúziójaként jön létre. A mozi elbontása után újragondolt közösségi ház a piactérre szerveződik. A főút és főbejárat felől zárt, az alkotóműhelyeknél felhasad. Legfontosabb síkja épp a déli, hátsó homlokzat, ahol megnyílnak a falak, s így megszületik az átmeneti tér. A járműforgalom csillapítását úttengely eltolások, törések és az íves utcavezetés szolgálja.

A könnyen olvasható alaprajz három részre tagolódik; a multifunkcionális térre, az alkotóműhelyeket és kiszolgáló helyiségeket magába foglaló vasbeton magra és az ezeket összekötő fogadócsarnokra. Ez utóbbi jelenik meg mint belső gyalogos tengely a külső elkerülő utak alternatívájaként.
A közösségi ház, mely tervezésre került a fent említett célokra és igényekre válaszol. Többfunkciós épületként teret ad kulturális, közösségi rendezvényeknek, míg műhelyei a legmagasabb felszereltséggel és gépekkel várják az alkotó csoportokat.

A tervezett Linit-Lamberts üveg héjszerkezet rímel a ház jelentéstartalmával, izgalmas fényforrásként világítja be környezetét. Letisztultsága nem tolakodó, de becsábítja az arra sétálót. A mobil falak alkotják az átmenetet a nyitott és zárt tér között. Az álmennyezet balrangszerű struktúrája a promontori barlanglakásokat idézi, célja a homogenizálás és a kedvező akusztika. Az épület tartószerkezetei az egyedi acéltartók, melyek a multifunkcionális teret és a fogadócsarnokot ölelik át, valamint a vasbeton mag, mely az alkotóműhelyeket rejti magában.

A közösségszervező komplexum alkotóműhelyként, kiállítótérként funkcionál, interaktív installációknak ad helyet, rendeltetésével nem csak a körzeti, hanem nagyobb hatósugárból is vonzza az érdeklődőket, szakembereket. Multifunkcionalitása kulcsmotívum, mert a ház a szabadidős tevékenységek és a magas kultúra körébe tartozó rendezvények igényeit is kielégíti. A műhely szerepet tölthet be a vizuális kultúra, művészeti oktatás-nevelés témakörében is, mely a szomszédos általános iskolával szimbiózisban jöhet létre. Így fejlesztve az elektronika és digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel a fiatalok kreativitását, művészeti gondolkodását.

Hálás köszönetem Cselovszki Attilának a folyamatos konzultációért és segítségért!

Felföldi Lídia