Környezet és erdő
A végtelennek tetsző homokos pusztában egy oázis a Sóstói-erdő. Érdekes, hogy itt régen végtelen erdő volt. Akác, hárs, tölgy. Az itteni fák abszolút értéke csekély. A nyírség homokos talaján az erdő értéke mégis hatalmas: Nyíregyháza tüdeje. A konkrét fáknak nem rendeltük alá a házunkat: nem egyes fákat, hanem az erdőt szeretnénk megőrizni.
Telepítés
Számunkra a hely elsősorban az erdőről szól. Ezért húzzuk vissza a házat az úttól és a strandtól is: szeretnénk, ha körbeölelné az erdő. Szeretnénk, ha maga a ház is faként viselkedne: ne a tömegszerűsége domináljon, a tömeg tereket határozzon meg, s ezeknek a külső tereknek legyen hangulatuk.
Megközelítés
Házunk a sóstói úttal párhuzamosan futó ligetes területről nyílik. Ez a tágabb környezet szíve: a tófürdőtől indul, finoman súrolja a tópartot, körülöleli a Krúdy Vigadót, a víztornyot és a Svájci Lakot. Erre nyílik a fürdőház és az élményfürdő is. A sóstói út csak a „szükséges rossz”: arra való, hogy ide eljussunk, a partján ledobhassuk a kocsinkat s élvezhessük a liget igazi mondén hangulatát. Egyértelmű, hogy az új szállodát is erre a térfolyamra kell szervezni.
Szálloda
A tervezett épületnek egyszerre kell középületnek és otthonos szállásnak lennie. Középületként legyen hívogató, nagyvonalú és átlátható, míg ideiglenes otthonként intim, visszahúzódó, barátságos. Ezt a kettősséget a szálloda lábakra állítása, a tömeg kvázi elemelése adja. Az átlátható, diffúz földszinti terek a környező fák közti árnyas tisztásként hívogatják az arra járókat. Az emeleti szintek a fák lombkoronájához hasonulnak, a homlokzat hártyája finoman védi a belsőt, de anyagával össze is kapcsolja azt az erdővel, tapinthatóvá téve a külvilágot.
Belső rend
Minden közfunkciót – s ezek kiszolgáló tereit - a földszintre helyeztünk. Ez egy átmeneti zóna: itt találkozik a szálloda zárt világa a mindenki számára nyitott közösségi térrel. Funkcionálisan leválasztva, térileg összemosva kezeljük ezt: szintben határozottan elválasztjuk a szobák világától, de a függőleges átlátásokkal összekötjük. A földszinti térstruktúra teljesen nyitott: a környező ligetes-erdős világ mesterséges folytatása.
A szobák hangulata egészen más: messze emeljük a földtől, ezzel a fecskefészek otthonos biztonságát adja. A közlekedő rendszer a fa szerkezetét idézi: törzse az átrium, mely előbb vastag középfolyosós, majd vékony oldalfolyosós ágakra bomlik. A kilátást és fényt fontosnak tartjuk: ettől jön létre a „hazajutás” élmény. Szándékunk, hogy egyszerű, de otthonos szobákat építsünk. Mindegyik erkélyes, hiszen fontos, hogy fizikailag is kapcsolatba kerüljünk az erdő terével.
Szerkezetek, anyagok
Az épület szerkezetei: betonpillérek, -falak, -födémek. Tégla válaszfalak. A földszinten – hogy filigrán legyen – alumíniumvázas, az emeleteken fa nyílászárók. Hagyományos úsztatott padlók, jellemzően parkettával burkolva.
Homlokzat
Hántolt akácfa karók, akár a szőlőben. Ez olcsó és akár ötven évet is bír. Még az sem baj, ha némelyik görbe.