ERŐTÉR – Pozsgai Evelin diplomamunkája

Pozsgai Evelin diplomamunkájában az Inotai hőerőmű egy lehetséges rehabilitációs tervét vázolja fel. A hosszútávú rehabilitáció kiindulópontja a hőerőműben tartott fesztivál, végcélja pedig egy olyan kulturális központ kialakítása, melyben az új funkciók mellett az épület története is bemutathatóvá válik. A rehabilitáció az épületkomplexum jelenlegi állapotának konzerválására és új térbeli szituációk kialakítására épül.

Tervezési program

 Az általam készített rehabilitációs terv az Inotai hőerőmű fejlesztését egy olyan hosszútávú, akár több évtizedes programként kezeli el, mely egy erre a helyszínre dedikált zenei és művészeti fesztivál évről-évre történő megrendezését teszi kiindulópontjának. A fesztivál már meg is valósult, első alkalommal 2023 augusztusában INOTA fesztivál néven. Elképzeléseim alapján a későbbiekben a terület multidiszciplínáris központtá való fejlesztése a cél, ami alkalmas zenei és művészeti rendezvények szervezésére, alkotóhelyül szolgál, látogatóközpontként működik csoportok számára, az új funkciók mellett képes bemutatni az erőmű történetét is. Jelen terv a fesztivál megrendezéséhez szükséges beavatkozásokat tárgyalja, mely tartalmaz területi szintű állandó és ideiglenes bevatkozásokat, a fő csarnoképület állagmegóvásának és revitalizációjának tervét, valamint a színpad objektum tervét.

A terület jelenlegi állapota

A hőerőmű 2001-es bezárása óta folyamatosan zajlanak a bontási munkálatok, melyek néhány kisebb épület elbontásával, valamint a legtöbb üzemi berendezés kiszerelésével jártak. Az épületek állapota  az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlik.

Területi szintű beavatkozás

Az erőmű területe jelenleg csak közúton megközelíthető, a tervben javaslatot teszek a még meglévő ipari sínpár rehabilitációba való bekapcsolására. Egy fesztivál működését tekintve egy időszakos településre hasonlít leginkább, ahol néhány napon keresztül az itt jelen lévő több ezer fős tömeg igényeit kell kiszolgálnia provizórikus jelleggel. A beavatkozásokban megkülönböztetek állandó és ideiglenes építményeket. Állandónak tekintem azokat melyek, nemcsak a fesztivált, hanem a később idehelyezett funkciókat is kiszolgálják. Ezek közt van a  bejárati építmény, a hűtőtornyok használatát lehetővé tevő feljáró építmény és a színpad-lelátó objektum. A szolgáltató funkciók a területen elszórva jelennek meg, ideiglenes építményekben, elhelyezésükben fontos szerepett játszott, hogy ne lógjanak bele a legizgalmasabb nézőpontokba, de mégis elérhető távolságban legyenek a terület bármely pontjáról. A koncertekhez használt színpadokat a meglévő épületállományhoz kapcsoltam. A tervezett fesztivál művészeti installációkkal gazdagítja tovább a programot. Ezeknek egy része a terület északi részén kapna helyet, melyeket nem egynyári alkotásokként, inkább a helyszínen maradó térelemekként értelmezem. Ezen felül  művészeti installációk elhelyezését javasolom a hűtőtornyokban, és az Erőmű-tömb bizonyos részeiben. Az elengedhetetlen nappali programok, a valamikori raktárépületben kapnak helyet. A központi csarnokhoz kapcsolódó iroda épület alkalmas a dolgozói és fellépői igények kiszolgálására.

Erőmű-tömb

Célom volt, hogy minimális beavatkozással tárjam fel a meglévő csarnokban rejlő lehetőségeket. A revitalizációs terv a régi épületet jelenlegi leromlott állapotát konzerválja. Az Erőmű-tömböt többfunkciós térelemek összessége alkotja, melyek közül a Turbina csarnok rendezvénytérként üzemel és alkalmas koncertek, konferenciák, divatbemutatók színházi előadások, stb. befogadására is. A bekereülő új szerkezeti elemek, belső lépcsők, mosdók, pultok a meglévő épületszerkezetek közé feszülnek. Az előadó pultokat a megmaradt turbina alaptestek pillérei közé helyeztem három pozícióba, lehetővé téve, hogy három különböző tánctér alakuljon ki, eltérő térérzettel. A turbinacsarnokban lévő ipari darut felhasználva, arra rögzített „lebegő" színpadot alakítottam ki, mely a koncert idejére a tömeg fölé emeli az előadót, így speciális helyzetet hozva létre. A jelenlegi trubinacsarnokba nyíló bejáratot átpozícionáltam, a látogatók a tápház alacsony belmagasságú, pillérekkel sűrűn átszőtt terébe érkeznek, ezzel a csarnok terei fokozatosan tárulnak fel. Az Erőmű-tömb további tereire csak állagmegóvási és biztonsági célú munkálatokat javasoltam, ezek a terek jelen kialakításukban is ideálisak vizuális installációk befogadására.

Nagyszínpad

Az Erőmű-tömbön, a kazánház 1999-ben elbontott részén hatalmas sebhely keletkezett. A meglévő épület felületeitől erősen eltérő új egymásra merőleges beton zsalukő felületek meghatároznak egy hiányterületet, az ebben létrejövő vákuum szinte követeli magának az új funkciót. A fesztivál legfontosabb eleme a nagyszínpad került ebbe a térbe. Az építményt úgy kellett megalkotni, hogy a fesztivál időszakán kívül is értelmezhető térkonstrukció alakuljon ki, valamint a fesztivál nappali és éjszakai különböző működéseit is lekövesse. A forma szoborszerűségét és méreteit a meglévő épület monumentalitása határozza meg.

A színpad formailag egy keretelemből és egy azon átvezetett az épületbe szúródó ékformából alakul ki. Ez utóbbi felület lelátóként szolgál az épületre vetített alkotások számára. A fesztivál ideje alatt a szerkezet kiegészül az állandó színpad és az épület közé telepített ideiglenes színpad szakasszal továbbá ideiglenes díszlet elemként megjelenik az objektum és az épület közé feszített két réteg fólia. Egy olyan világítástechnikai megoldást kívántam létrehozni, mely egyszerű eszközökkel a felületeket a térbe tágítják. A belső fekete sötétítő fólia a lelátót és a színpad ideiglenes részét zárja közre, ez biztosítja, hogy a vetítések nappali fényviszonyok közt is megtekinthetőek legyenek. A külső fólia víztiszta, nappal csak a rajta megcsillanó fény látszik. Éjszaka mindkét réteg vetítő felületté alakul. A két réteget váltogatva, vagy egyidejűleg is lehet használni, valamint a két réteg közt kialakult tér füsttel megtöltve fénytérré alakul.