Érzékeny reagálás, finom illeszkedés

"A téralakítás minden erőlködést mellőzve, a telepítésből és a funkciók belső rendjéből természetes egyszerűséggel következik." - olvasható Hargitai Réka opponenciájában, aki diplomamunkája témájaként egy animációs műhely és inkubátorház tervezését választotta. 

Téma

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 2009-ben indította el kétéves, művészeti OKJ szakképzését, először a mozgóképi animációkészítő szakon, amely azóta az egyik legnépszerűbb animációs OKJ képzés az országban.

A képzés mellett Budaörs több ponton is kapcsolódik a magyar animációs közösség életébe. Évről évre egyre népszerűbb a Primanima, az animációs elsőfilmesek nemzetközi versenye és fesztiválja, ahol fiatal alkotók kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Az animációval a jövőben sok terve van a fesztiválnak és a városnak is. Az animációs filmkészítés, digitális művészeti munka, illetve képzések számára megfelelő saját műhelyre lenne szükség Budaörsön a kívánt fejlődés és előrelépés érdekében.

Az elképzelt animációs inkubátorház elősegítené a tehetséggondozást, induló vállalkozások piacra jutását és budaörsi meghonosítását, valamint ösztönözné új animációs filmalkotások és kreatív produkciók létrejöttét. Az épület helyet adna animációs- és grafikai tanfolyamoknak, műhelyfoglalkozásnak, művészeti és filmes rendezvényeknek, továbbá a filmfesztivál állandó bázisává is alakulhat.

Helyszín

A tervezési helyszín a várost átszelő főút mentén, a Szabadság út 36-38. szám alatt található. Az épített környezet rendkívül heterogén képet mutat. A keleti szomszéd egy telekhatáron álló, földszintes épület, kontyolt nyeregtetős kialakítással. Nyugati oldalról zártsorúan beépített az utcafront egy földszint + emelet + tetőtér kialakítású épülettel, amely ereszvonallal és üvegtégla bevilágító falszakaszokkal néz a tervezési helyszínre.

A foghíjtelek adottságai – a telekre lejtő tetőfelületek, valamint a telekhatáron üvegtéglából kialakított bevilágító felületek – kihívást jelentettek a tervezés során. Ezen felül az egyik legnagyobb nehézséget a szigorú tűzvédelmi előírások jelentették. A szomszédos épületektől tűztávolság tartandó, mert tűzfal kialakítás nélkül állnak a telekhatáron. A körülmények nehéz helyzetbe hozzák az új épületet, a keskeny telekből csekély terület marad, ahol szabadon megnyitható a tömeg.

A beépítési verziók vizsgálata után egy hosszúházas verzió tűnt a legjobb választásnak. Oldalhatárra húzódik, így maga mellett megengedi egy használható méretű kert kialakítását is. Egy épületként kapcsolja össze a két fő funkcionális egységet – a munka tereit és a közönségnek nyújtott szolgáltatásokat –, üzemeltetés és használat szempontjából ez a kedvezőbb. Összehangoltan tud működni, az átrium mégis kicsit megszakítja, jelöli a funkcionális határokat. A beharapott udvarok a megvilágítás és átszellőzés biztosítása mellett a telek területén álló két fa megőrzését célozzák meg.

Koncepció

Az épület utca felőli részén találhatók a közönségforgalomra szervezett kulturális, közösségi funkciók. A művészeti ajándékboltban helyben készített ajándéktárgyakat, kiegészítőket vásárolhatunk. A workshop tér és a nagyterem különböző rendezvényeknek, foglalkozásoknak ad helyet. Rendszeres délutáni különórák zajlanak majd iskolások részvételével, animációs játszóház a kisebbeknek, valamint művészeti előkészítők, tanfolyamok. A nagyterem filmvetítéseknek, irodalmi, művészeti esteknek, audio-vizuális előadásoknak biztosít teret, ahol az animáció jelenléte meghatározó.

A hátsó épületrész a műhelyépület, külön dolgozói bejárattal. Itt zajlik minden animáció készítéshez kapcsolódó munkafolyamat, az ötlet, storyboard kiforrásától a kész animáció megvalósításáig. A projektszobák alkalmasak a kezdeti ötletelésre, tervezésre, kisebb felvételek készítésére. A műhelyekben készülnek a bábanimációkhoz a figurák, valamint a díszletek, kellékek. A stúdióban zajlik a nagyobb térigényű filmek forgatása, általában stop motion, illetve pixilláció technikával. Az utómunkára, vágásra, színezésre a közösségi munkatérben a számítógépes munkaállomásoknál adódik lehetőség. A szociális igényeket teakonyha, mosdóblokk és pihenő tér szolgálja ki.

A különböző használatú, minőségű terek között minél intenzívebb kapcsolat létrehozása célom volt. A művészeti alkotás kevésbé definiált tereket kíván, azonban a megvalósítás terei – a stúdió, számítógépes munkatér és műhelyek – precíz körülmények és feltételek mellett működnek. Az ellentmondás feloldására átmeneti térkapcsolatokat igyekeztem létrehozni. Ez az átmenet megjelenik a külső és belső tér között a ’beharapott’ udvarokkal, valamint létrejön a fenti és lenti tér között is a galériás kialakítás következtében.

Az épület egy hosszanti tengelyre szerveződik funkcionális és telepítési szempontokból adódóan. A működése logikusan felfűzhető egy közlekedő tengelyre, amely a hátsó zártabb, funkcionális terektől indulva egyre inkább megnyílik a közönség számára. A közlekedő tér nem csupán az egy szinten található helyiségeket köti össze, hanem két szintes belmagasságának köszönhetően a szintek között is kapcsolatot jelent.

Fontos számomra, hogy élhető és fenntartható épület jöjjön létre, amelyet építészeti döntések határoznak meg. Ennek alappillérei a természetes megvilágítás biztosítása, a passzív szoláris energia hasznosítása, illetve kizárása, amikor nincs rá igény, valamint az épület természetes átszellőzésének lehetővé tétele. A tömeg formálásával biztosítható a több oldalon megnyitható épület, így keresztirányban a szellőzés létrejön a megnyitott homlokzat és a tetősíkok találkozásánál nyitott ablakok között, hosszirányban a belső udvarok biztosítják az átszellőzés lehetőségét.

Tömeg

A korábban említett tűzvédelmi előírások miatt a kívánt épületszélesség mellett nem megnyitható a ház mindkét oldala, mert beleesik a tűztávolságba. Az egyszerű lapos-, illetve nyeregtetőtől elvonatkoztatva kerestem azt a metszeti formát, amely a kívánt komfortfeltételeket teljesíteni tudja.

A tervezett tetőforma két ferde lemezből áll össze, szintkülönbséget tartva a kettő között, ahol nyílászáró kap helyet. A megnyitás ezen a síkon már megfelel a tűzvédelmi előírásoknak, megvalósítja a szellőzést és megfelelő mennyiségű természetes fényt enged az épület tereibe.

Homlokzat és anyaghasználat

Az épületet visszafogott anyaghasználat jellemzi, megjelenését meghatározzák az egységes fehér vakolt felületek, a korcolt fémlemez tetőfedés, finom játékosságot a fa burkolatú, homlokzati síkban mozgó árnyékoló zsaluk aktuális elrendezése ad. A belső tereket világos, természetes felületek jellemzik, a padlóburkolat linóleum, és több helyen megjelenik a fa, a nyílászárók belső felületeként és bútorok építőanyagaként is.

Hargitai Réka

Opponencia

A helyszín Budaörs fő utcája, meglehetősen heterogén épített környezeti kép. A Szabadság út még őrzi a falusi világ épített emlékeit, de az elmúlt években a városiasodás irányába mutató épületek sorra jelentek meg. A telekhatáron álló egy szintes épületeket emeletes zártsorú beépítés váltja fel. Jelenleg üresen álló telekre készült Hargitai Réka diplomaterve. Nyugati oldalról zártsorú beépítés határoz meg. Ezt a tervezett épület magával értetődően folytatja. Keleti oldalon egy a telekhatáron végighúzódó földszintes nyeregtetős egyszerű ház áll, mellyel párhuzamosan, pár méter távolságra a tervezett épület hosszanti tömege húzódik. A telek nyugati, naposabb oldala szabadon maradt. A helyszín északi részén a lejtős telekadottsághoz igazodva, az emeleti szinthez kert csatlakozik. A már meglévő fák védelme, és a belső funkcionális elrendezés összecsengéséből két belső udvart határozott meg a tervező a hosszanti tömb harmadpontjaiban.

A terv nem tesz mást, mint érzékenyen reagál a meglévő adottságokra. Az utcáról közvetlenül a közönségforgalom számára nyitott művészeti ajándékboltba, földszinten az azt kiszolgáló büfé és mosdó funkciókhoz, az emeleten a nagyteremhez és workshop térhez jutunk. Az első udvartól hátrafelé már a műhelyek, illetve a munkához kapcsolódó funkciók következnek. Ezek elérése az udvari nyugati bejáraton keresztül is megtörténhet. Szerencsés lenne a közönségforgalom számára nyitott terület lehatárolásának lehetőségét megteremteni.

Az épület terei finoman formáltak, azok vertikálisan, kétszintes terekkel is kapcsolódnak, a nyugati oldalon a hagyományos tornácra emlékeztető közlekedőről tárul fel a ház. A belső udvarok finom változásokat, átlátásokat hoznak létre. A tetőn található északi bevilágító sáv állandó fényt biztosít a munkaterekben. A téralakítás minden erőlködést mellőzve, a telepítésből és a funkciók belső rendjéből természetes egyszerűséggel következik.

A funkció hallatán azonnal eszembe jutott a méltatlanul nemzetközileg nem elismert, fantasztikus 1986-os Macskafogó. A közelmúltban több nagysikerű animációs film is készült, amelyeket Oscar díjra is jelöltek. Gondolok itt a Bucsi Réka által rendezett Love című filmre, vagy a Hugo Bumfeldt c. Bognár Éva Katinka diplomafilmjére. Egy ilyen intézmény keretet adhatna a tehetséges friss diplomásoknak, pályakezdőknek, alkalmi csoportoknak, hogy hazai keretek között egymást inspirálva működhessenek.

A közönség felé nyitott épület a szakmán kívüli képviseltetést is biztosíthatná. Az éves szinten megrendezett animációs fesztivál központja lehet az épület. Nagyobb rendezvények esetén a nyári időszakban a külső kapcsolódó terek, a belső udvarok az épület szerves részeként működhetnének. Feltételezem, hogy az épületnek kevésbé kihasznált időszakai is lehetnek. Ekkor előfordulhat, hogy a közönségforgalmi rész kiadásra kerül. Ebben az esetben célszerű lenne a nagyteremnek bevilágító, de elsötétíthető felületet biztosítani.

Az alaprajzi kialakításhoz hasonlóan a homlokzatok architektúrája és anyaga is megnyugtató, egyszerű, ésszerű. Különösen helyesnek látom, hogy az utca felé is nyugodt, tiszta homlokzattal fordul. Az utcai homlokzat éppen csak annyit mozog, amivel a folytatást sejteti, a tető átfordulását, a belső nagyobb tömeget.

Összegezve: A beépítés hamar megérteti magát, a helyszín és a belső funkciók összetett hatásaiból leszűrt elegáns, érzékeny épület jön létre. Példaértékű visszafogott építészeti viselkedés, finom illeszkedés. A tervet elfogadásra javaslom.

Fazekas Katalin, építész