Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet Extra

Különkiadással érkezik holnap a Tesztoszteronépítészet: WGA ezúttal Smiló Dávidot és Erhardt Gábort invitálja disputára, akik a novemberben Magyarországon előadást tartó Justin Shubow amerikai építészetkritikus magyar építészetre megfogalmazott pikírt megjegyzéseire reagálnak.

Ugyan a vitaműsor nem illeszkedik az MMA MMKI kutatási koncepcióihoz, hiszen az intézet inkább a jelenségeket vizsgálja, a személyeket és a monografikus jellegű, nagyobb sorozatokhoz illeszthető konferenciahozzászólásokra helyez hangsúlyt, mintsem a napi aktualitásokból felmerülő vitákra.

Az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet című műsorban az orális építészettörténet digitális archiválása a cél. Justin Shubow amerikai építészkritikus november eleji magyarországi látogatása és előadása azonban okot adott arra, hogy a Tesztoszteron-sorozat különkiadásaként Wesselényi-Garay Andor, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa vitára invitálja Erhardt Gábor és Smiló Dávid MMA ösztöndíjasokat, akik eddig a legkarcosabb véleményeket fogalmazták meg a kortárs magyar építészet állapotáról, szakmai- és szociológiai viszonyairól. Az amerikai szakember a vele készített interjúban többek között úgy nyilatkozott, hogy Budapesten az elmúlt száz évben csak minőségromboló házak épültek, hogy a kortárs magyar építészeknél nemcsak a magabiztosság hiánya figyelhető meg, hanem az a lélektelen és önromboló magatartás is, amellyel görcsösen el akarják törölni a múltat.

Az építészkritikus szavai alapot adnak arra, hogy a műsorban a magyar szakemberek megvitassák, hogy milyen mértékben releváns egy messziről jött ember véleménye? Miképp kell viszonyulni az autoritásokhoz, a szakmai tekintélyekhez? Fenntartható-e egyáltalán a szaktekintély mítosza és ha igen, akkor ki tekinthető annak? Mennyiben mutat ez túl a saját véleménybuborékunkon? Tudjuk-e értékelni az építészettel kapcsolatos olyan erős állításokat, amelyek ugyan nem ízlésünk szerint valók, de intellektuálisan lenyűgözők? Mennyire kell figyelnie egy hazai építésznek a külföld reflexiójára?