Esztétika és hasznos mérnöki megoldások a Lépték-Terv 2. díjas tervében

A Lépték-Terv tájépítész iroda pályázati anyagában lefektetett koncepció az esztétikára való törekvés mellett különös hangsúlyt fektet a hasznos mérnöki megoldásokra, ami a park fenntartásához járul hozzá és így hosszútávon is biztosítható szépsége. A Liget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton tervük 2. díjban részesült. 

Részlet a műleírásból

Bevezető gondolatok

A tájképi kert „lényege és alapja: a szabad, tiszta természetforma, amely a gazdaságosra és az esztétikaira való törekvés legintimebb kapcsolatából születik. E két törekvésnek (a kert esetében) oly szoros az összefonódása egymással, hogy az eredményük egyszerre és együtt jön létre, mindenhol az egyik a másikból születik, következésképp a Szép hasznosként és a Hasznos szépként nyilvánul meg.” (Nebbien, 1816) 

A szépen megépített parkot evidenciának, a gazdaságos megoldást hasznosnak tartjuk. A pályázati anyagunkban lefektetett tájépítészeti koncepció az esztétikára való törekvés mellett különös hangsúlyt fektet a hasznos mérnöki megoldásokra, ami a park fenntartásához járul hozzá és így hosszútávon is biztosíthatjuk annak szépségét.

Kevés olyan közpark van a világban - ha van egyáltalán -, ahol naponta közel 3300 m³ termálvíz tör felszínre. A Széchenyi fürdő vízfelhasználását követően ma a Felső-tóba majd onnan hasznosítatlanul a csatornarendszerbe folyik a víz. A park felújításával, átépítésével kapcsolatos történelmi horderejű lépések megkívánják, hogy egységes összehangolt energiagazdálkodási koncepció készüljön, amihez a termálvíz hasznosítás nagyon hasznos módon hozzájárulhat.

Térstruktúra koncepció - élményelemek a parkban, a park maga az élmény

A „múzeumnegyed” program valamint a parkfelújítás következtében megnövekvő igénybevétel, az ökológiai értékek megóvásánál fokozott figyelmet igényel, ezért a park új térszerkezetét két fő részre osztottuk:

1. A városligeti körút (Liget körsétány), és az általa határolt, belső „magtertület” kialakítása - ez a terület a passzív kikapcsolódás tere, ahol elsősorban az ökoszisztéma szolgáltatások érvényesülnek, azaz a park maga az élmény. Erről a területről a KRESZ pálya és a Vakok kertje kivételével száműztünk minden zajos rekreációs funkciót, amely a terület burkolásával, intenzív igénybevételével járna (pl. sportpályák, játszóterek).
2. Liget körsétány - a park feltáró fő útvonala, ezen végigsétálva elérhető minden funkció. Logikus infokommunikációs rendszerrel, áltáthatóvá és könnyen elérhetővé teszi a park funkcióit. A körsétány alatt megépíthető a szükséges közművek gerincvezetékei, ahonnan a park minden része rácsatlakozhat. Amennyiben a költségvetés megengedi egy közműalagút kialakítását is javasolnánk.
3. A városligeti körúton kívül eső területek - Ide telepítettük az összes olyan funkciót, amely az intenzív kikapcsolódást szolgálja: sportpályák, játszóterek, kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások stb.

Ezt a koncepciót javasoljuk rögzíteni az építési szabályzatban, hogy a jövőbeni változtatások ezt az elvet kövessék és a park ökoszisztéma szolgáltatásai ne csorbuljanak. 

Útvonalvezetés
A történeti kert alakulása során megfigyelhető a Nebbien által tervezett, tájképi kertekre jellemző lágy, Hogarth-féle szépségvonal-jelleg. Ez a hatás az 1885-ös Országos kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi kiállítás létrehozásával sérült leginkább. A napjainkra számos új funkcióval bővült Városliget belső útvonalvezetése, külső kapcsolódásai révén a terület erősen fragmentálódott. Számunkra a történeti előképek közül az 1870-es állapot tükrözi az érett tájképi kert szabad, tiszta alaprajzi és térszerkezeti logikáját, amely ésszerűen párosítható a 21. századi területhasználati igényekkel is.

A meglévő faállomány némiképp akadályozza a lendületes ívek, a nyílegyenes tengelyek kialakítását, valamint a hajdani átlátások visszaállítását. A lágyan “hömpölygő” vonalvezetés képes azonban úgy követni és kerülgetni a meglévő értékes faállományt, hogy a vonalvezetés egy logikus, következetes és esztétikus képet mutasson. Az utak és fák találkozásából adódó konfliktushelyzeteket három jellemző megoldással oldhatók.Az útvonalvezetés és a fa találkozásának három jellemző konfliktushelyzet megoldását egy ábrán bemutatjuk, amikor a lendületes vonalvezetés útjában egy fa éppen a szegélybe, vagy az út kellős közepébe esik (lásd 5-ös tabló). Az ökológiai szemléletű koncepciónk megköveteli a BREEAM szemléletű anyaghasználatot, amit a parkrehabilitáció során alkalmazni kell.

Városszerkezeti összefüggések, közlekedés

Értékeltük a park turista és városnéző buszok fővárosi közlekedési rendszerével való összefüggéseit, ami alapján kialakítottunk 4 helyen rövid idejű le- és felszálló helyeket. A közúti közlekedéssel kapcsolatos változásokat a kiíráshoz csatolt anyag tartalmazza – ezért ezzel a résszel terjedelemi okokból nem foglalkozunk – ami alapján a park belső része mentesül a személygépjármű forgalom és parkolás alól.

Ligeti belső shuttle (elektromos) buszközlekedés - A nyomvonal kialakításának lényege az utasforgalmi célok közötti belső kapcsolat kialakítása környezetbarát közlekedési eszközzel. A Liget új múzeumainak, létesítményeinek és a parkolók, turistabusz fel- és leszállóhelyek, egymás közötti könnyű átközlekedés megkönnyítésére belső shuttle (elektromos autóbusz) buszközlekedés működtetése javasolt.

Kerékpáros közlekedés - A kerékpáros hálózat fejlesztésénél fontos a jelenlegi hálózathoz való kapcsolódás meghagyása illetve annak fejlesztése. Elsődleges, hogy a Kós Károly sétány közúti megszüntetése esetén a kerékpáros nyomvonalat szükséges megtartani, és csatlakoztatni kell a MÁV által tervezett aluljáróhoz.

Termálvíz hasznosítása a parkfenntartásban

A biotechnológia alkalmazásával mérnökcsapatunk kidogozott egy rendszert, amivel a fölös termálvizet a Városliget rekreációs célt szolgáló vizes elemeinek (tó, szökőkutak, vizes játszótér) szolgálatába lehet állítani. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vizes elemeket az átlagosnál intenzívebben használjuk a tájépítészeti koncepcióban, a víz jelenléte a park ikonikus elemévé válhat.

Nemzetközi rangú oktató, bemutató, és szórakozási lehetőség

Az Élősziget-Vízközpont egyben egy innovációs mintapélda, a Városligetet és intézményeit kiszolgáló ökológiai rendszer, ahol a park látogatói beleláthatnak a biotechnológia titkaiba, melyben egy víz-energia-szervesanyag integrált biológiai rendszer él és lélegzik. A városligeti Felső-tó partjára tervezett Vízközpont épülete tartalmazza a főbb berendezéseket egy zöldház jellegű látogató központban ahol az ott működtetett technológia és a kapcsolódó fenntarthatósági elemek /funkciók kerülnek majd bemutatásra. A Vajdahunyad várral szemben egy kisebb, földalatti melléképületben jön létre a Ligeti oázis – Öntözőközpont melyben a park öntözővíz tároló és kiszolgáló egységei, valamint a Városligeti nagy-tó ökológia tisztításának főbb berendezései helyezkednének el. Ebben a kisebb épületben kerülne kiépítésre egy üvegház, kávézó, valamint napozó stég, kisebb vízi játékokkal.

Az Élősziget-Vízközpont nem csak egy termálvíz-hasznosító rendszer, amely a használt fürdővízből vizet és hulladékhőt nyer ki, hanem annál sokkal több: egy egyedülálló technológiai megoldás arra, hogy a Városliget és intézményei hatékony élő, ökológiai rendszerré szerveződjenek, melyben a víz- és energiahasznosítás mellett az ökológiai szempontból fontos szerves anyagok körforgalma is egy biológiai rendszert képez.