europan 10: Ajka

Az europan 10 magyarországi helyszíne Ajka városának szolgáltató és kereskedelmi központja, ahol az együttes térrendszerének teljes újragondolása mellett egy olyan épített környezeti karaktert kell megfogalmazni, amely a 21. század igényeire is reagál, ugyanakkor újraértékeli a 70-es évek építészetének értékes elemeit is.

Az europan 10 tervpályázati ciklus mottója: A városi minőségek megtalálása – megújulás, revitalizáció és városias sűrűség

Ajka városközpont és problémái
Ajka városközpontja - az új városokhoz hasonlóan - tudatos városépítési lépések eredményeképpen, egységes telepítési terv alapján jött létre. Ajka a 2. világháborút követően több szomszédos település (Ajka, Bódé, Tósok, Tósokberénd, Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút, Padrag) egyesítésével alakult ki, melynek központját Ajka képezte. Ipartelepítésre, ezzel kapcsolatosan lakóterületek létrehozására már az 1930-as évek végétől egyre jelentősebb léptékben sor került, bányavárosként az 1950-es évektől kiemelten fejlesztették. A város voltaképpen a korábbi falvak konglomerátumaként jött létre, az új beépítések elsősorban a falvak közötti területeket töltötték ki. A város növekedését, lélekszámának felduzzasztását követően átvette Devecser kistérségi vezető szerepét, ami a kereskedelmi/szolgáltató ágazat, az oktatási és egészségügyi intézmények jelentős kiépítésével járt.

 

 

Ajka új kereskedelmi és funkcionális központja az egykori templomdomb és a Torna-patak medre között, a korábbi Ajka falu központjában alakult ki. Az új városnak egy fejlődő iparvároshoz méltóan, a korszak építészeti irányvonalának megfelelően egy dinamikusan fejlődő szocialista város képét kellett tükröznie, így a magas, tíz-, tizenkét szintes panelházak gyűrűjében alakult ki a közigazgatási-, kereskedelmi- és szolgáltató központ.

Az 1960-as évek második felétől megépült városközpont (Veszprémi Tervező Vállat) építésének idején jól megfelelt a funkcionális igényeknek és mind a mai napig – szigorúan funkcionális értelemben – elfogadhatóan működik. Az itt található kereskedelmi létesítmények kihasználtak, alig-alig található egy kiadó üzlethelyiség a központban. Ma azonban egy város szívének ennél lényegesen többet kell/kellene tudnia. Az elmúlt pár évben megjelentek a városszéli nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények, melyek egyik pillanatról a másikra új versenyhelyzetet teremtettek a városi kereskedelmi központnak.

 

 

Ajka talán azon kevés korábbi ipari városok egyike, amely a rendszerváltás időszakának szerkezeti változásait nem vesztesként élte meg. A munkanélküliség a kilencvenes évek második felétől folyamatosan csökkent, miközben Ajka városának a korábbi iparterületekre, illetve az új ipari parkba jelentős, elsősorban magas minőségű szakképesítést igénylő ipari üzemeket sikerült idevonzania (elektronika, autóalkatrészek, alumínium, szépségipar, fémmegmunkálás).

Miközben a lassú, de töretlen fejlődés, a levegő megtisztulása, a városvezetés által következetesen véghezvitt parkmegújítási program átalakította a város képét, a városközpont arculata változatlan maradt. A városközpontban található kereskedelmi egységek egyre kevésbé tudnak versenyezni a város szélére települő dobozáruházak által nyújtott árukínálattal, és a városközpont sem tudja azt a funkcionális gazdagságot nyújtani, amit ma, a 21. század elején kellene.

A funkcionális tervezés egyik alappillére a funkciók merev szétválasztása, ebben az esetben a városközpont megújításának egyik akadálya lett. A hagyományos, történeti városközpontok egyik legfontosabb jellemzője a funkciók komplex összetettsége, melyben a kereskedelem és szolgáltatások mellett jelen vannak a lakófunkciók különböző formái és természetesen azok a közfunkciók, melyek mindenekelőtt a köz terén, vagyis a köztereken generálnak életet, és ezen keresztül lehetőséget a közösség tagjainak érintkezésére.

Az meglévő városközpontnak talán legnagyobb problémája a terek és köztéri funkciók gazdagságának hiánya, miközben a központtól 15 perces gyalogos távolságon belül lakik a lakosság több mint 60 százaléka. A terület gyalogos felületein és közterein alig-alig van lehetőség bármilyen közterületi használati mód kialakítására, pedig éppen ez az az erő és funkció, melynek segítségével a terület lényegesen többet adhatna bármely külterületi bevásárlóközpontnál. A város központjának kellene helyet adnia a kirakodóvásároknak, az utcafesztiváloknak, a gyermeknapi rendezvényeknek vagy a násznép esküvő utáni felvonulásának is.

 

 

Az EUROPAN 10 tervpályázat ajkai helyszínének az az egyik alapvető felvetése és kérdése, hogy a szocialista városépítés történetiségével és hagyományaival terhelt környezetben lehetséges-e olyan gazdagságot létrehozni, amely a funkcionális összetettsége révén válik a városi élet színterévé? Miért ne lehetne egy ilyen kisváros központja élettel teli, funkcionálisan gazdag és jó értelemben véve változatos?
Az ajkai városvezetés szándékai is – üdvözlendő módon - ebbe az irányba mutatnak: a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ teljes és színvonalas felújítása már elkészült, míg a városháza mellett kialakított új, városi rendezvénytér (tervezők: Koszorú Lajos, Mohácsi Sándor, Balogh Péter István, Stúdió 73. Bt.) az új funkciók megjelenését segíti elő a területen.

 

 

Ehhez kapcsolódik az Europan 10 tervpályázat magyarországi helyszínének a programja, mely közel 6000 m² vegyes funkciójú épület (kereskedelem, közfunkciók, lakások) elhelyezését javasolja a városközpontban, a meglévő épületek minimális átalakításának lehetőségével, miközben a feladat legalább ugyanolyan fontos eleme a közterületi rendszer újraértelmezése, és egy új városközponti karakter megfogalmazása.

A magyar helyszín kapcsolódása az EUROPAN 10 tematikájához
A tervpályázatban – más helyszínekkel együtt - Ajka központja az új életre keltett városi terekben létrejövő „Mágnes pólus” kategóriájába került. A magyar helyszínen pályázó építészek feladata az, hogy építészeti és városépítészeti válaszokat adjanak a központ újraélesztésére úgy, hogy olyan városi hangsúlyt generáljanak, mely a város terei révén tudja maga köré vonzani a városias életet. Mik lehetnek azok a eszközök ezen a helyszínen – funkciók megerősítése és megváltoztatása, a közösségi és magánerős dinamizmus növelése stb. - melyek révén létrejön a köztereknek egy olyan hálózata, amely használatra bírja a helyi lakosokat, és a városi élet intenzitását is növelni képes?

A város központja mint funkcionális kereskedelmi és szolgáltató központ ma is elfogadhatóan működik, de mégis térbelisége és néhol gyenge építészeti minősége nem motiválja arra a használóit, hogy ott időt töltsenek el. Nem „agoraként”, valós városi térként működik, sem a helyi lakosok, sem a látogatók számára.

A tervpályázati kiírás a városi és városias minőségek újrafogalmazásának lehetséges módjait járja körül, a „fenntartható város és az új városi terek” kapcsolatait vizsgálja. Lehetnek-e 21. század városai egyszerre ökologikusak és városiasan sűrűek? – teszi fel a kérdést a honlapon Didier Rebois az Europan Nemzetközi szervezetének főtitkára a pályázati beharangozójában.

 „Városiasság a város és funkciói érzékelésének egységes módjaként is értelmezhető. A városi tér egy olyan tér, amely arra ösztönzi az embereket, hogy vegyék azt közösen használatba. De mégis hol kezdődik és végződik ez a bizonyos városi tér? Lehet egy lakóterület környezete, vagyis a közeli közhasználatú terek részei ennek a városi térrendszernek? Része a városi térnek minden, ami közhasználatú, a bevásárlóközpontok, a vasútállomások és a repülőterek? A városiasság kérdéskörével foglalkozó tervek, amelyek felvetették a városi tér fogalmának megkérdőjelezését, azt sejtetik, hogy ezt a kérdéskört igazán csak a fenntarthatóság kontextusában szabad értelmezni, vagyis olyan térbeli transzformációk körében, amelyek figyelembe veszik a környezet adottságait, és azt „fenntartható módon” integrálják a változtatási folyamatba.” (részlet az Europan 9 tervpályázati értékeléséből.)

A városias sűrűség látszólag ellentmond a fenntarthatóság ökologikus szemléletének, ugyanakkor a fenntarthatóságot előtérbe helyező fejlesztési döntéseknek a városi tér egy olyan minőségéhez kell vezetniük, ami a városban élők életkörülményeinek javulását eredményezi a funkciók gazdagítása által.

 

 

Az ajkai tervpályázat célja: Hosszútávú fejlesztési koncepció megalapozására tervjavaslatok gyűjtése. A beérkező tervjavaslatok alapján a tervezési terület rendezési tervmódosítás készítését kívánja a település elkészíttetni, ehhez tervezők kiválasztása. A városközpontban található, a koncepcióba illő részfeladatok (pl.: közterületek megújítása) tervezőjének kiválasztása.

Szabó Árpád

Felhasznált források:
Palatium Stúdió Kft: Ajka, Városközpont – Fejlesztési koncepció; 2004
Tilhof Endre, Szelényi Károly, Sz. Farkas Aranka: Ajka; Magyar Képek, Veszprém – Budapest, 2000
www.europan-europe.com
EUROPAN 10 tervpályázati kiírás az ajkai helyszínre