Ez történt a City Hungary Konferencián

2014. június 18-án, Budapesten, a Larus Étterem és Rendezvényközpont adott otthont az idei City Hungary Konferenciának és Expónak. Egy időben, egy helyen cserélhették ki tapasztalataikat különböző szektorok (helyi politika, üzleti szektor, szakértők, központi kormányzat, civil szervezetek, stb.) döntéshozói. 

„Olyan a város (település), amellyé az ott élők teszik.” - szokták mondani.

Elsősorban rajtunk múlik a merre és a hogyan. Az alulról építkezés,
a sikeresség, így az erős identitástudat eltéphetetlen köteléket hoz létre a helyi közösségben. A sikeres, fenntartható városoknak ez a titka. Olyan saját karakterrel, saját város „egyéniséggel” rendelkeznek, mely vonzóvá válik nem csak a városban élők, hanem az oda érkezők számára is. A City Hungary olyan lehetőségeket villantott fel, melyek a városok működésének fenntarthatóságát támogatják.

„2004-ben, amikor elkezdtünk a fenntarthatósággal és vállalati felelősséggel (CSR Hungary Konferencia és Expo, CSR Hungary Hírportál, CSR Hungary Díj,
CSR Mátrix Consulting) foglalkozni, akkor a legfontosabb felfedezés a rendszerben (összefüggésekben) és hálózatban való gondolkozás volt.
A sok kicsi apró részlet, mely egésszé áll össze, s így életképesebbé válik. A gondolat egyszerűnek tűnik, mégis nagyon nehéz a gyakorlatba átültetni.
Mi kezdtük a vállalkozások, cégek fenntarthatóságával, majd folytattuk a városok fenntarthatóságával, s idén már a határokon túli közép-európai
megközelítésnél tartunk. A fenntarthatóság nem csak lételemünk bizonyos szempontból, hanem a régió, s így az itt található különböző szektorok
versenyképességét is elősegíti. Ez által az itt élő emberek jobban tudnak élni. Az EU2020 forrásai is ezt támogatják.” - állapította meg Takács Júlia,
a City Hungary és a CSR Hungary ügyvezetője.

Tibold Ferenc, az NGM főosztályvezetője az EU 2020 topprioritásait, pénzügyi lehetőségeit mutatta be a magyar városok számára. Felhívta a figyelmet arra,
hogy lehet több támogatást is igényelni, s a komplexebb támogatást nem csak a városoknak, hanem a kis-középvállalkozásoknak is ajánlja.

„Ma már a családi ezüstből élünk!”- emelte ki Némethy Sándor, a Göteborgi Egyetem docense - ha a természeti erőforrásaink felhasználását tekintjük,
ugyanakkor például a városi mezőgazdaság (élelmiszertermelés) kialakításával sokkal ésszerűbben, költséghatékonyabban válhatna a város fenntarthatóvá.

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat képviselői - Csóré Róbert, az Újvidéki Iroda vezetője (Szerbia), Király Csaba, a Nagyváradi Iroda és Vass Attila,
a Kolozsvári Iroda vezetője (Románia) a határon túli városok fenntarthatósági projektjeit mutatták be. Kolozsvár Energiahatékonysági Programját,
Nagyvárad turisztikai lehetőségeit, Újvidék komplexebb megközelítését. Középpontba állítva az alulról építkezést, a lokalitást, a fenntartható fejlődés szempontjából is.

A fenntartható környezet stratégia megközelítését hozta közel hozzánk a Holnap városáért két díjazottja (Budaörs és Gödöllő) Mártonffy István,
Budaörs főépítésze, Tóth Tibor, Gödöllő alpolgármestere.

Gyakorlati szemszögből láthattuk a fenntartható kultúra beépülését a város működésébe Veszprém (előadó: Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere)
és Keszthely (Havasi Bálint, Balatoni Múzeum) esetében.

forrás: sajtóközlemény