Fejlesztésre vár Pécs keleti kampusza

Ez a rehabilitáció szorosan összefonódik a város jövőképével. A keretek itt túlmutatnak a kampusz területén, s elhúzódnak a Zsolnay Kulturális Negyedig. Ami az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztés kapcsán elkezdődött, be kell fejezni: össze kell kapcsolni a negyedet a belvárosi szövettel. Íme a Tarka Architects megoldása!

Az építészetben egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a hosszútávú gondolkodást a rövidtávú lehetőségekkel hangojuk össze. A jelen folytonosan változó társadalmi és funkcionális elvárásai  jellemzik a korszellemet, csakúgy mint a  fenntarthatóság távlati céljai. E két, látszólag eltérő stratégia közötti ellentmondás akkor oldható fel, ha sikerül szétszálazni a kettő terepét.

Ilyenformán a hosszútávú elgondolás egy keretté válik, melyet a rövidtávú igények töltenek meg tartalommal. Egy épület esetében ez úgy érhető el, ha a nehezen mozdítható elemeket; tartószerkezetet, vizesblokkokat tekintjük keretnek, a fennmaradó terület határait kitágítva pedig új és felxibilis tartalmat teremtünk, mobíliákkal megoldva a térlehatárolást. A városi szövet esetében ez ugyanígy működhet. A keretek határait kell jól eltalálni ahhoz, hogy a rövid és hosszútávú gondolkodás előnyei egyaránt érvényesülni tudjanak.

A keleti kampusz fejlesztése Pécsett szorosan összefonódik a város jövőképével. A keretek itt túlmutatnak a kampusz területén, s elhúzódnak a Zsolnay Kulturális Negyedig. Ami az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztés kapcsán elkezdődött, be kell fejezni; össze kell kapcsolni a negyedet a belvárosi szövettel. Ebben kulcsfontosságú a belváros kiterjesztése a várost használók mentális térképén a negyed irányába. Ennek egyik fontos lépése a terület gyalogos visszafoglalása, a gépkocsik eluralkodásának visszaszorítása, az EKF fejlesztések, a könyvtár, tudás- és koncertközpont helyzetbe hozása. A másik a hely városi sűrítése, melynek első eleme a keleti kampusz kapujaként viselkedő két tömb épületté csomósodása.

A keleti kampusz megteremtése szempontjából a jelenlegi kapcsolatok közül a legértékesebb a 48-as tér és az A épület közötti árkád által biztosított. Ez a 48-as teret a kampusz fogadótereként értelmezi.

Az AJK épület és Rektori Hivatal közötti kapcsolat erősítése is fontos cél lehet, ám erre a jelenlegi kis kapcsolat nem alkalmas hosszú távon. Tőle délre ideálisabb kapcsolat alakulhatna ki, ám a terepi adottságok ezt csak jelentős beavatkozások és a Rektori Hivatal kertjének teljes újraszervezése tehetné lehetővé.

A 48-as tér tengelyének folytatása is lehetséges lenne  hosszútávon, ezzel a kampusz tereinek kiegyenlített kapcsolatait biztosíthatnánk, ám ez csak a Rektori Hivatal teljes kertjének újra értelmezése, a parkoló kihelyezése esetén lenne lehetséges.A terület adottságai, terepviszonyok alapján különülnek el azon terek, melyek:az egyes épületek szabadtéri egységei lehetnének, ezáltal kisebb léptékűek, elsősorban a kapcsolódó épület használóit szolgálják ki; valamint az “összkampuszi terek”, melyek a várható látogatók számában és összetételében is jelentősen eltérnek. Ezen téregység összefűzi a kampusz épületeit, kapcsolatot teremt a környezettel, magában foglalja a fő érkezési pontokat.

A kampusz területén megfigyelhető, hogy a hallgatók legszívesebben az árnyas területeken tartózkodnak (kávézó, AJK épület előtti terasz). A kampusz területén a megjelölt foltokban figyelhető meg zárt, értékes lombkorona szint, mely a terület fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolja. Az intimebb, kisebb léptékű terek elsősorban a nagyobb borítottsággal rendelkező területeken lehetnének fejleszthetőek, míg az összkampuszi tereken e tekintetben nagyobb változatosság jelentkezhet.

A kampusz távlati fejlesztési irányába kellett beilleszteni a megbízó rövidtávú igényét, miszerint a KTK-ÁJK tömb szervesebb kapcsolatba kerüljön az épített és természeti környezetével, közvetlenebb legyen a közösségi kertkapcsolat, intenzívebb legyen a közösségi kerthasználat és az új bejárat közösségi térként is működjön.

Megvizsgálva a terület léptékét a kertet több kisebb udvarra bontottuk. A  20-25m-es távolság adta a szerkesztés alapját, ahol az ember még felismeri az arcokat, ezáltal lehetővé téve a közösségi tér sűrűségének kialakulását a szabad térben. Az udvarokat és a meglévő ÁJK kijáratokat egy fedett-nyitott térsor kerengő-tornácként szövi össze. A belső közösségi terek erre a térsorra vannak felfűzve, melyek leginkább akusztikailag válnak el;

– a közösség hangos, az épület nyitvatartásától független publikus tere az “orangeri” a forgalomcsökkentett Vasvári Pál utcára van kifuttatva, de a kertre néz

– a bejárat két szint magas közösségi térré szélesedik, mely köztes akusztikai szintet jelent a hozzákapcsolódó félpublikus közösségi térrel együtt

– a legcsendesebb zóna a KTK nyugati szárnya, mely az udvarával együtt egy befelé forduló teret eredményez

A benapozás-vizsgálat mutatott rá, hogy mely zónákat érdemes árnyékolni fedett-nyitott szerkezettel és a lombkoronákkal, illetve melyek azok, amiket a szomszédos épületek többnyire árnyékba borítanak. Az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe vettük, mikor a természetes fények szükségén túl a változó fényviszonyok igényét is a koncepció részévé tettük. Ezt finom egyensúlyban kell tartani az energetikailag kellemetlen közvetlen napsugárzásból fakadó túlzott hőterheléssel.

A közösségi terekkel olyan zónák jönnek létre, melyek az egyetem hagyományos funkcióinak, a tanulás tereinek szerepén túl képesek betölteni a közösségteremtő, inkubátor, co-working, különböző szakterületeken átívelő kapcsolatteremtő szerep betöltését, mindezt a rendezvényektől kezdve a kiscsoportos foglalkozásokon túl az egyéni elmélyedést segítő terek sokszínűségéig.

A szabad tér intenzív használatához hozzátartozik egy külső gazdasági szereplő bevonása, aki üzemelteti az orangerit. Közvetlen érdekévé válna terület rendben tartása, napi életének szervezése, mint például az eltolható térelhatárolók működtetése, ezáltal vonzó hely kialakítása, mely számára, mint fogyasztótér térül meg. A kampusz egységes identitásának megfelelően az egyes tömbök között szabadabb átjárást tettünk lehetővé, melyet este 8 után tartanának zárva. Ettől eltérő az “orangeri”, mely önállóan is képes hosszabb nyitvatartásra.

A kampusz területének forgalomcsökkentett gyalogos és kerékpáros  közlekedéséhez az autókat összevont parkolókban helyeztük el a Bacsó Béla út mentén, illetve a Rektori Hivatal Dohány utcai bejárata mellett, fedett-nyitott parkolóban, mely kihasználja a 48-as tér és a Dohány utca szintkülönbségét. A parkolási kérdéssel összefüggésben Dohány utca mellett irányoztunk elő egy öt szintes épületet, mely a parkoló szinten kívül 1500 m2 bruttó szintterülettel bír.

Tarka Architects