FÉKezés
A fővárosi településrendezés legfontosabb dokumentumát jelentő keretszabályozás már jó néhány éve felülvizsgálat alatt van. A legújabban FÉK-nek – Fővárosi Építési Keretszabályzat-nak – elkeresztelt tervezet lényeges változásokat tartalmaz.
A 2005-ben megkezdett módosítási folyamat az önkormányzati választások és a főépítészváltás miatt húzódott el. A FÉK nem egy új stratégián alapul, pusztán az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat akarja lekövetni, illetőleg a BVKSZ korábban (1998) megfogalmazott erős üzenetét kívánja aprópénzre váltani: a beépítés sűrűségét csökkenteni kell. Bebizonyosodott, hogy a lazább keretszabályozás, amely abban a hitben készült, hogy a kerületi szabályok majd a hely szellemében szigorítanak rajta, nem vált be. Ennek okát Beleznay Éva a tulajdonosi, hatalmi, hatósági érdekek összeférhetetlenségben látja. Éppen ezért a FÉK a szintterületi mutatók csökkentésére törekszik, és ebben az értelemben tényleg FÉK kíván lenni a nem kívánatos intenzitás-növekedés elkerülése érdekében. Ez főként a belső kerületeket érinti, azon belül is csak az új építésű ingatlanokat, a felújításokat nem. Kritika érte ezt a kezdeményezést a kerületek kártalanítási félelme miatt. A jogi szakértői vélemény ezzel szemben jelezte, hogy a hét éven túli felülvizsgálatra az Étv. 30 §. lehetőséget ad. Azt azonban a szakértői vélemény is megjegyzi: a bírói gyakorlat sajnálatosan nem ezt a törvényi szabályozást követi az ismert esetekben. A mostani hivatalos fővárosi álláspont szerint ezért ez a javaslat nem lép azonnal életbe.
Kritizálták a tervezetet azért is, mert egyes vélemények szerint a szintterületi mutató csökkentése a városfejlesztés, és ezen keresztül a gazdaság drasztikus visszaesését jelentheti. Beleznay azonban ezzel nem ért egyet. Csak az olyan fejlesztések fognak „károsulni”, amelyek a központot túlterhelik, azaz az élhetőségi paramétereket veszélyeztetik. A javaslat ugyanakkor a korlátozások mellett tartalmaz bónuszokat is. A P+R parkoló szintek például a szintterületi mutatóba nem lennének beszámítva, ahogyan a tetőtér beépítés, illetőleg a -1 szint létesítése sem.
A jelenleg hatályos KSZT-k a FÉK hatályba lépésével nem szűnnek meg: azokat a régi BVKSZ-re és FSZKT-ra alapozva hatályosnak tekintik. Az újonnan hatályba léptetett FÉK az újonnan kialakított KÉSZ-eknél kerül alkalmazásra. Azért kapott a tervezet új nevet, hogy az építéshatóságok véletlenül se keverjék a korábbi és a hatályba lépő keretszabályokat.
A TSZT-ben korábban lehatárolásra kerültek a városszerkezeti, városképi szempontból kiemelt területek: a FÉK-ben konkretizálnák az erre vonatkozó keretszabályokat. Például korlátoznák a bontásokat a világörökségi területeken: ezekre csak az ICOMOS-al együtt kidolgozott karaktervizsgálat alapján kerülhetne sor, amit telkenként el kellene végezni. Ugyancsak új szabályként lépne életbe, hogy a városszerkezeti szempontból jelentős területek esetén tervpályázat lefolytatása lenne kötelező. További szabályként e területeken maximalizálva lenne a kialakítható lakásszám, geometriai szabályokat (kubus-szabály)1 vezetnének be (utcai beépítés legnagyobb magassága, utcai maximális homlokzat magasság, épület legmagasabb pontja). Ugyancsak a városszerkezeti jelentőségű területeket érintené a telekösszevonások korlátozása, a Duna menti látványvédelem érdekében előírt sziluettvizsgálat, a közterületekre vonatkozó konkrét szabályok (pl. tájékoztató eszközök elhelyezhetősége).
A kiskereskedelmi létesítmények elhelyezhetőségét a FÉK a belvárosba, az intermodális csomópontokban és a külső területeken P+R parkolókhoz kötve preferálja.
A zöldfelületek védelmét kibővítették a közösségi használatú intézménykertekkel. A mennyiség növelésére új szabályozó lépne életbe, amely bizonyos arányban közhasználatú zöldfelületek kijelölését írná elő. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a 100 százalékos beépíthetőség lehetőségét, új kialakításoknál az alternatív zöldfelületek (tetőkert, vertikális kert) is teret nyernének. A FÉK beszámítaná a vízfelületeket is a biológiai aktivitás értékbe, szinten tartaná, illetve megkísérelné a biológiai aktivitásérték növelését, amely az ún. 48-as rendelet részeként a fővárosra vonatkozóan külön biológiai aktivitás értékszámítási szabályokat határozna meg.
A közlekedési területek tekintetében az eddig is KL-KT-nek szabályozott területek (főutak és gyűjtőutak) mellett a mellékúthálózat is ebbe a keretövezeti egységbe kerülne. A magánutakra új előírások lépnének érvénybe: közforgalom elől elzárt magánút a fővárosban ezentúl nem lenne kialakítható a külterületen és a fejlesztési területeken sem. A parkolás kérdését az OTÉK keretei között kell rendezni, azaz szükséges az országos jogszabály módosításának kezdeményezése e tekintetben. A szabályozás kiegészülne a kerékpárút-hálózatra vonatkozó szabályokkal is.
A MUT Műhelyben történtek összefoglalóját részletesebben a www.mut.hu honlapon lehet elérni.
1 A kubus-szabály esetén a KÉSZ-ekben kellene meghatározni a paramétereket, de az egységes metodikát a FÉK jelentené.
2 A kérdésről annyit lehet még tudni, hogy a 2. javaslat „nem vonzott extrém pro vagy kontra állásfoglalást”, de városvezetői döntés még nem született.
