Félhomályban

A Fészek egykor és ma – Mai „fészkek”, Építészgalériák ma címmel épületbejárást és beszélgetést szervezett az Ybl Egyesület.
Biczó Gabriella tudósítása

A Fészek egykor és ma – Mai „fészkek”, Építészgalériák ma címmel épületbejárást és beszélgetést szervezett az Ybl Egyesület.

Fészek Klub - ki ne ismerné Pesten? Ha pár színész összeül, pillanatok alatt felidéződik számos anekdota, ami ezen a legendás helyen történt. A hatvanas-hetvenes években, valódi kult hely, ahova a megfáradt művészek előadás után lejártak kártyázni, vacsorázni vagy csak beszélgetni egymással. Ez az igény talán a nyolcvanas évekig élt, aztán szép lassan eltűntek a törzsvendégek. Ahogy - az ötven éve (!) a Fészek munkatársaként dolgozó - Molnár Éva művészettörténész, a ház bejárásának vezetője fogalmazott, megváltozott a világ. A Fészek egykori törzsgárdája sokszor kényszerből szorult a művészklubba, sokuknál egzisztenciális és lakhatási körülményeik sem tették lehetővé, hogy esténként társaságot fogadjanak. A Fészek viszont mindig nyitva állt.

A ház története
Az 1901-ben kelt alapszabály így összegzi a Fészek célját: „A klub czélja a képzőművészek, zenészek, énekesek és színészek társas érintkezésének előmozdítása olyképpen, hogy művészeink eddig szétszórt csoportjai egy kedves, meleg „fészekben” kölcsönös szeretet és becsülésben találkozhassanak, s ott az együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján, szívük közös ideáljának, a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adná meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.” (Bár a Fészek eredetileg Zilahy Gyula ötlete kapcsán a 'Festők, Építészek, Szobrászok, Egyéb Komédiások Klubjából' alkotott mozaikszó, az alapszabályból valahogy kimaradtak az építészek - mutatott rá Szmodits Júlia, a beszélgetés moderátora.)

Az 1901. április 6-án megalakult Fészek, a különböző kávéházakban működő asztaltársaságok összefogásával született meg. A klub megalakítása mintegy száz művész nevéhez fűződik, a szükséges pénzügyi fedezetet is ők adták össze. Az alapítók között találjuk Benczúr Gyulát, Bródy Sándort, Csortos Gyulát, Fadrusz Jánost, Heltai Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Lechner Ödönt, Molnár Ferencet, Pethes Imrét, Rippl-Rónai Józsefet és Újházi Edét. Az alapszabály elfogadása után nem sokkal a házat, amely korábban lány árvaházként működött, átalakították és berendezték a művészek. A társas élet mellett, legalább ilyen fontos volt, hogy a Fészek házi bemutatóhelyként is szolgált. Molnár Éva 1957 óta szervez itt kiállításokat, 1981-től az időközben felépült Fészek Galériában.

Az első világháború után, a 20-as évekre éledt újjá a klub olyannyira, hogy 1926-ra a pesti művészvilág központja lett, saját bridzs- és futball csapattal. A 20-as, 30-as években, valódi privilégiumnak számított a klub tagjának lenni. 1949-ben az egyesületet feloszlatta a kommunista vezetés, vagyonát államosították, és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének gondnoksága alá helyezte. Ugyanakkor a klubélet tovább folyt: Molnár Éva hangsúlyozta, hogy szellemileg - amennyire csak lehetséges volt - függetlenek voltak. Beszédes adat, hogy több tucat nemzetközi folyóiratot járattak, Molnár Éva létrehozott a Fészekben egy művészeti szakkönyvtárat, amely külföldi könyvek beszerzésével már az ötvenes évek végétől világszinten tájékozottá és naprakésszé tette a művészeket.

A hatvanas években felújították az épületet, több kárt, mint hasznot okozva, a bútorok és szőnyegek jelentős része „eltűnt” a munkálatok során. 1989-ben a Fészek visszanyerte önállóságát, és a négyszintes, 3738 m² területű épületnek a tulajdonjogát is. Jelenleg a Fészek teljesen önfenntartó, ezer körüli művésztagsággal.

A jelen
Bár az utóbbi években számos irodalmi eseménynek, színházi estnek (gondoljunk a Krétakör 2003-2004-es Fészekbe „költözésére”), kiállításoknak, szakmai vitáknak ad helyet a Fészek, az élet nehezen tér vissza a klubba. A pénztelenség érzékelhető, bár a Klub honlapján évi átlag 25 000 fő látogatását, és mintegy 500 rendezvényt olvashatunk. A klubban étterem és éjszaka is nyitva tartó pincebár is működik. Ez azonban nem tűnik elegendőnek. A házat harminc éve festették ki utoljára, a műemléki épület karbantartására évtizedek óta nincs lehetőség.

Molnár Éva körbevezet a házon, amely gyakorlatilag az otthona - érzelmileg mindenképp. Az átalakítások miatt nehezen képzeljük el, milyen is lehetett a klub fénykorában. A kerthelységben, ami korábban a kártyások helye volt, éppen egy zártkörű rendezvény van, ezért a pislákoló lámpa fénye alatt, csupán pillanatokra időzhetünk el itt. Fantáziánk minden erejére szükségünk van, hogy felidéződjön az egykori pezsgő, vidám és bohém klubélet.

Mai fészkek
A séta után, a Gobelin teremben, Szmodits Júlia várta a mintegy harminc érdeklődőt. A beszélgetés mai fészek „tulajdonosokkal” zajlott: a Kévés Galéria, a KÉK, a HAP Galéria és az N&n galéria került terítékre. Szmodits Júlia kérdései arra keresték a választ, hogy miért alapítanak az építészek galériát. A négy meghívott vendég, Kévés György, Nagy Bálint, Nyulasi Ditta és Polyák Levente négy különböző motivációból hozta létre a maga fészkét. A KÉK nem galériaként, inkább hiánypótlásként jött létre, a Kévés Galéria egyenes állomása volt a hatvanas években elindult magánépítészeti tevékenységnek, a HAP Galéria annak köszönheti létét, hogy Winkler Barnabás felismerte, emlékkiállítások szükségesek ahhoz, hogy ne felejtsük el a nagy öregeket. Az N&n galéria pedig - mint megtudtuk- hirtelen ötletből, külföldi példa alapján született meg, s önjáróként működik. Az N&n galéria és a KÉK is számos társművészeti rendezvénynek ad otthont, ezzel is közelebb hozva a nyilvánossághoz az építészetet.

Biczó Gabriella