Felülírt igények – Felsőzsolca főtér rendezése

Egészen az idei évig Felsőzsolca legfontosabb településrendezési problémája a városközpont hiánya, a főtér rendezésének megoldása volt. Erre keresett választ Szász Csaba diplomamunkája, aki az urbanisztikai kérdéseken túl az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ számára is új épületet tervezett. Sajnos azóta a természet áthelyezte a hangsúlyokat.

Részletek a műleírásból 

Helyszín környezetének elemzése
Választott helyszínem a Városházával szemben lévő telekrendszer. Felsőzsolca városának több településrendezési problémája is van. A település az évszázadok során egyutcás faluból várossá nőtte ki magát, és helyzetéből adódóan nyugat felé a terjeszkedés korlátozott volt. Ennek oka a Sajó folyóban keresendő, mert mind természeti, mind közigazgatási határt jelentett a település számára. A falu így csak észak (Arnót), kelet (Onga) és dél felé (Alsózsolca) terjeszkedhetett. Ennek eredményeként a város központja a századok során egyre inkább nyugat felé tolódott, és mára annak legszélén helyezkedik el.

A településnek amúgy sem volt jól kialakult központja, a régi főutcán elszórtan jelentek meg a társadalmi élet fontosabb épületei. Ez a gyakorlat később sem változik, és a későbbi középületek különböző utcákban jelennek meg. Az alapprobléma abból adódik, hogy a városnak nincs egy élő, jól működő főtere. A mostani „központi” tér a Hősök tere gyakorlatilag nem funkcionál, mert nincs rajta semmilyen folyamatos átmenő forgalom, sem gyalogos, sem gépjárműforgalom. A városnak szándéka egy új teresedést létrehozni a jelenlegi Városházával szemben.

Választott helyszín bemutatása
Feladatomnak így a város leendő új terének vázlatos megtervezését választottam, amiből később egyetlen kiemelt épülettel foglalkoznék bővebben. Diplomamunkámban olyan térfalakat kívántam létrehozni épületekkel, melyek méltóak egy kisvároshoz, és olyan funkciókkal ellátni a teresedést, melyek biztosítják annak létét a városi szöveten belül. (A dolgozat kis részben kapcsolódik egy két évvel ezelőtti diplomamunkához, melyet Fehér Judit készített a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ő egy evezős klubbot és szabadidőközpontot tervezett a helyszínemtől kb. 250 m-re délnyugatra.) A létrejövő új tér a jelenlegi főútra (Szent István út) merőlegesen állna, és nyugati irányba terülne el a Sajó folyó és a töltés felé. A jelenlegi főút térfala nem rendelkezik városias jelleggel, ezen szeretnék részben változtatni.

Választott helyszín beépítési, rendezési koncepciója
A város régóta foglalkozik a terület problémájának rendezésével. A szükséges telkeket az önkormányzat folyamatosan felvásárolja, amint lehetősége nyílik rá.  A Városházával közvetlenül szemben lévő 4 telek közül 3 már a város tulajdonában van. Egyiken az Okmányiroda, a másikon a GAMESZ épülete, a következő 2 telken családi házak állnak. Az első családi házból már kiköltöztek és eladták a területet az önkormányzatnak. A város tervei szerint a telkek egy részét összevonná, és a már meglévő Bocskai István utcát, mely most zsákutca a telkek végében, meghosszabbítaná. Attól nyugatra, a Sajó irányába új telkeket osztanának ki. Az árvízvédelmi töltés felé új utcácska nyitása lenne indokolt, ami által a tér kapcsolódhatna gyalogos forgalommal, a nem sokkal délebbre a töltés túloldalán fekvő leendő szabadidőközponthoz.

A tér funkciója, programja
Az új téren olyan középületek jelennének meg, melyek méltóak arra, hogy egy város központjának térfalát alkossák. Elsődleges szempont, hogy a város használni is tudja, és képes legyen meg is tölteni ezeket az épületeket élettel. Így olyan funkciókat kerestem, amikre igény van a városban jelen pillanatban. Következő fontos szempont volt, hogy a tér ne csak a nap 8 órájában, munkaidő alatt, hanem a nap közel 24 órájában működjön. A telepítendő épülettípusok:

• bankfiók
• irodaház
• étterem - cukrászda
• új EPSZK épület (Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ)

[…]

Új Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ:
Ez az intézmény 25 környező település gyermek- és családvédelmét látja el törvényre emelt szinten. A központ 50 dolgozójával nyújt segítséget a sérült gyermekek oktatásában, és segédkezik előadásaival, foglalkozásaival a problémák kiszűrésében. Ez az intézmény jelen pillanatban egy többlakásos lakóépületben van berendezve, mely nem felel meg funkciójának, szükségleteinek. Úgy gondolom egy új Egységes Pedagógia Szakszolgáltató Központ mindenki – a város és az intézmény – javára válhatna. A meglévő épület, mint ahogy írtam is, egy többlakásos lakóházban van, melyek önkormányzati lakások voltak egykoron. A lakások és emeletek összenyitásával egy szűkös, zegzugos, áttekinthetetlen, mozgássérültek számára bejárhatatlan térrendszer jött létre. Az új épület sok problémát megoldhatna.

Az új EPSZK épülettömeg részben a leendő tér déli térfalát adná. Elsősorban azért került a tér nyugati pontjára, hogy a gyerekek távolabb legyenek a tér keleti végét lezáró forgalmas főúttól. Másodsorban pedig az épülettömeg funkciójából adódóan várhatóan nagyobb mozgást generál a tér távolabbi pontján. Az EPSZK központ reggeltől estig tart foglalkoztatásokat minden korosztály számára. A környező épületeknek napi 8 órás munkaidejű kihasználtságuk van.

A környező épületek, köztük a Központ várhatóan megnövekedő járműforgalmát az új mélygarázs nyelhetné el. A tér mellett a főúton halad el a települések közötti buszforgalom így jól megközelíthető tömegközlekedéssel is. Az épület nagyrészt csak gyalogosan lenne megközelíthető. A járműforgalmat bizonyos szintig korlátoznám, attól függetlenül, hogy a tér északi és déli oldalán is lenne egy kb. 3 méter széles burkolt útszakasz. Ezt mozgássérültek, azok hozzátartozói használhatnák vagy az épületek gazdasági feltöltésére szolgálhatna.

A tervezett épület
A tervezendő épületben nem kell napi nyolc órán keresztül vigyázni a gyerekseregekre, aránylag rövid idejű, kis csoportos, vagy egyéni foglalkozások zajlanak itt, így nem kötelező földszintesnek lennie.[…] Az épülethez nem tartoznik nagy játszóudvar, hisz nem az a cél, hogy a gyerek játékkal töltse el itt az időt, de egy kis, 15-20 fős játéktérre most is igény lenne. Közvetlen kapcsolat az udvarral gyakorlatilag sehol sem kiemelten indokolt. A központ belső tereinek felépítése inkább irodaházra hasonlítana, hiszen itt szakmai segítségnyújtás folyik 0-99 éves korig, de jellemzően csak 0-18 éves korúak használják ki.
[…]

A tervezett tér
A meglévő telekrendszer egy falu szövetét mutatja. A majdnem 200 m hosszú telkek rendszere alkalmas arra, hogy önkormányzati összefogással városi teret hozzunk létre. […]

A kiválasztott telek északkeleti-délnyugati tájolású és az északkeleti végénél lehetne megközelíthető, mely mellett a Bocskai István utca újonnan megnyitandó szakasza futna el. Az átellenes oldalon is elfutna egy új szervízút, melyen kisebb forgalom és a kommunális hulladék elszállítása történne. A telekrendszer enyhén dimbes-dombos, de a tereprendezés után a Szent István úttól a gát felé egy fokozatosan lejtő területet hoznánk létre. Itt kb. 1 m-t esne a terep közel 200 m-en keresztül, ami elenyésző lejtés így nem kellett igazodnom az épület metszetében a tereplejtéshez. Az új épületek parkolási problémáit egy 72 férőhelyes új mélygarázs oldhatná meg.

A terület növényzete újonnan telepített, az új térhez igazodik. A tér mélygarázs feletti részén zöldtető lenne kb. 70 cm -es földréteggel, ami már elég nagyobb fák, díszfák számára is. A tér délnyugat felé fokozatosan veszíti el városi jellegét és próbál beleintegrálódni a gát mögötti fás területbe, ami a gyakorlatban kevesebb burkolatot és több növényzetet jelent a telepítésben.
A terület közműellátottságát a meghosszabbított Bocskai István utca felől lehetne biztosítani.

Az épület alapkoncepciója:
A funkció ellentmondásokat hordoz magában. Egyrészt KÖZÉPÜLET, ezért frekventált helyre kívánkozik. Egy városi térre, aminek határoló térfala szeretne lenni. De a funkciója, miszerint a társadalom egy szűkebb rétegéhez szól, azokhoz akiket kivet a társadalom, vagy csak nehezen illeszkednek be abba, megkövetel bizonyos fokú INTIMITÁST. Ennek az ellentmondásos kapcsolatnak a leképeződése és fokozása az épület, térszervezése több lépcsőben épül fel.

1. Az épület egy fallal - egy közlekedővel - határolódik el a városi tértől, így a telek felé tud koncentrálni.
2.  A közlekedőre kapcsolódnak blokkokban a különböző kiszolgálóegységek.
Keleti oldalra az érkezést, várakozást és adminisztrációt kiszolgáló terek, középre a foglalkoztatók, nyugati oldalra a nagyobb méretű közösségi terek kerültek. Ezek a blokkok úgy helyezkednek el, hogy a lehető legtöbb funkcióhoz kapcsolódjon egy átrium mint részben nyitott, részben zárt külső tér
3.  A következő lépés a fokozatos kapcsolatkialakítás a külső terekkel.
Ebben a kapcsolatban az ihletet a közel-keleti kultúra adta, aminek háremeinél már évszázadok óta működik az a fajta "szövetfal, -ablak", mely hol kőrácsozat, hol aprólékos fafaragás képében jelenik meg. Ez a "szövetfal" biztosítja a külső tér kapcsolatát a belső világgal anélkül, hogy azt megzavarná. Ez a fajta szövetfal jelenik meg, és szeparálja tovább az épület tereit, átmeneti, köztes tereket hozva létre. A végleges épületen dominál az áttört fal, mely hol az erkélyeket, hol az átriumokat, hol az azokhoz vezető átmeneti tereket határolja le. De megjelenik az alárendelt helyiségek nyílászáróin is, ahol nem feltétlenül kellett a közvetlen napfény, de mégis hiányzott volna valamilyen kapcsolat a külső terekkel.

Felhasznált anyagok
Az épületet burkoló anyag egy Terca Valerian nevű tégla, mely vajszínű, rusztikus, kézzel vetett. A tégla mint anyag a réteges szerkezetmegoldásból és az épület koncepciójából adódott. A szín pedig bizonyos helyiségek tájolási problémáinak enyhítéséhez és szintén az építészeti koncepcióhoz vezethető vissza. A tégla időtálló és jól modulálható anyagként az építészeti koncepció épületszerkezettani megvalósításának az alapja.
[…]

Felsőzsolca - főtér kialakítása, Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ új épületének terve

tervező: Szász Csaba
tervezés éve: 2009