Fenntarthatóság kontra energiatakarékosság

A fenntarthatóság fogalmáról egyre többet olvashatunk. Ezt az építési elvet azonban sokszor összetévesztik az energiatakarékos építéssel.

A fenntarthatóság fogalmáról egyre többet olvashatunk. A legelterjedtebb magyarázat szerint ökológiai elvek alapján, a környezeti erőforrások kihasználásával épített, egészséges környezet létesítését és annak felelősségteljes fenntartását jelenti. Ezt az építési elvet azonban sokszor összetévesztik az energiatakarékos építéssel. A két fogalom közé nem tehető egyenlőségjel.

Az energiahatékonyság, kevésbé elegánsan az energiatakarékosság érdekében sokszor alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyek nem a fenntartható építést szolgálják, sőt sok esetben károsítják a környezetet. Már az építőanyag előállításánál is olyan kémiai anyagokat használnak, amelyek a levegőbe jutva károsítják a környezetet, beépítés után pedig akár az emberi egészségre is ártalmasak lehetnek.

A fenntarthatóság alapelvei szerint az építőanyagoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

minél nagyobb százalékban tartalmazzanak megújítható, vagy ásványi nyersanyagot,

• ne tartalmazzanak toxikus anyagot, és a gyártás során se használjanak ilyen anyagokat,
• ne keletkezzen használat után veszélyes hulladék, és minden egyéb hulladék mennyisége minimális legyen,
• ne károsítsa az ember testi, lelki egészségét.

Mivel világátlagban az összes energiaszükséglet felét az épületek üzemeltetése (45%) és az építőipar (5%) emészti fel, ezért az építőipar résztvevőinek (építőanyag gyártók, tervezők, kivitelezők) egyre nagyobb felelősséget kell vállalniuk. Lehet, hogy a felépített ház vagy irodaépület az üzemeltetők számára energiát takarít meg a szigetelésnek, árnyékolásnak, hűtő és fűtő berendezéseknek köszönhetően, ugyanakkor nagy valószínűséggel ezekben az épületekben olyan építőanyagok kerültek felhasználásra, amelyeknek sem előállítása, sem használata és évek múlva lebomlása sem a fenntartható építés elvét szolgálja.

A környezeti terhelést tekintve a magyar építési kultúrában hagyományosan használt természetes építőanyagok, mint a tégla és a kerámiacserép optimális tulajdonságokkal rendelkeznek.

Föld, víz, tűz, levegő – A kerámia építőelemek alapanyagai
A kerámia építőanyagok a föld anyagából, agyagból készülnek. Gyártásukhoz nem használnak nagy energiaigénnyel és káros anyag-kibocsátással előállított félkész és késztermékeket, hanem valódi nyersanyagokkal a földből, vízből állítják elő, tűz és levegő használatával. Az égetés során az agyag minden ásványi komponense szilárd fázisú reakcióban, oldhatatlanul egyesül, ezáltal a finom pórusokban és szerteágazó kapillárisokban megkötött levegővel együtt szilárd építőanyaggá válik. A természetes anyagoknak hála a kerámia építőanyagok sem a nyersanyag kitermelés, sem gyártásuk, kivitelezésük és feldolgozásuk során, sem a használatukkor fellépő különleges behatáskor (pl. tűzeset), sem az élettartamuk végén történő lebontáskor, hulladéktárolókba történő lerakásuk vagy újrafeldolgozásuk során nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet.

Hőszigetelés és hőtárolás
A kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép jó hőszigetelő képessége rendkívül fontos hőtárolási képességgel is párosul. A falak jó hőszigetelési képessége ugyanis önmagában még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét. A téglafalak nagy hőtehetetlenségük következtében nagyon lassan melegszenek fel és hűlnek le, ezzel nagymértékben lecsökkentik a napi hőingadozást, ami különösen a nyári és az átmeneti időszakokban jelentősen mérséklik a ház energiaszükségletét.

Nem véletlen, hogy az évszázadok során a téglás építési kultúra terjedt el Magyarországon: a viszonylag szélsőséges, kontinentális éghajlat – nyári meleg, téli hideg – a kerámia építőanyagok használatát indokolja.  

Természetesen egészségesen
Szintén lényeges szempont a felhasznált építőanyagok tekintetében, hogy milyen élettani hatásokkal rendelkeznek, hogyan befolyásolják a benne élő, dolgozó emberek egészségi állapotát. A kerámia építőanyagok lélegző, porózus szerkezetének köszönhetően a fal és a tető az emberi bőrhöz hasonlóan a belső párát és nedvességet átengedi, míg a külső hatásokkal szemben védelmet ad. A lélegző anyagok nem zárják el hermetikusan az ember számára nélkülözhetetlen természeti tényezőket, hanem természetes mikroklímát alakítanak ki, hozzájárulva az életminőség javulásához.

Az egyedülállóan sokoldalú hő és klímatechnikai tulajdonságokat hordozó kerámia építőanyagok, mint a tégla és a kerámia tetőcserép az évezredek során már bizonyított, és a mai kor kihívásainak is megfelelő természetes építőanyag. A kerámia alapanyagokból épített házak tartósak, minőségüket hosszan megőrzik, egészséges, környezetbarát épületek.

További információ a Magyar Téglás Szövetség oldalán olvasható.