Fény az építészetben
Gyakran rácsodálkozunk építményeink szépségére, de talán ritkán gondolunk arra, hogy ezeket az érzeteket döntően fényhatások befolyásolják. Építészetünk évezredek óta használja a fényt, amelyhez ma talán több közünk lehet, mint valaha volt.
A fény, mint eszköz
Az elmúlt évezredek építészetében a napfényt szinte minden esetben a reprezentáció és az emelkedettség szimbólumaként használták - eszközként való alkalmazása pedig a korai példák után tulajdonképpen a későgótikus építészettől egészen a De Stijl megjelenéséig ismeretlen volt. A fényről alkotott gondolatiság változását az iparosodással popularizálódó, és ebben az új szerepkörében újabb funkciókkal is telítődő üveg indította el. Az emberekben felerősödött a fény iránti igény, elkezdték felismerni élettani hatásait, mára pedig ennek kiteljesedéseként új megoldásokat keresünk arra, hogyan hozhatnánk létre mesterségesen azt, amit pótolhatatlannak hittünk.
Amióta az építészetben a díszítmények helyett az egyszerűségre és magábanvalóságra helyeződött a hangsúly, a tervezők a terek és épülettípusok elkülönítésének lehetőségeit keresik, és miután a formai jegyek tisztasága fő célkitűzéssé vált, kiemelt helyet kapott e feladatban a fény és árnyék átgondolt használata. Ez a „szükség” szinte természetesen hozta magával az építészet játékosságának felerősödését. E lendület jól érzékelhető azon, hogy a modern építészet alig 10 év alatt lépett át az Adolf Loos-féle elitista, az anyagok szépségét kihangsúlyozó tervezésmódjától a Gerrit Rietveld és van Doesburg, vagy a Bauhaus által képviselt nézetig, amely szerint az építészet nem szól másról, mint arányokról, amit pedig a színek és formák játéka tehet csak változatossá. A formák e szemlélet szerinti játékba hozása a mai napig meghatározza a kortárs építészetet. Ezzel a fordulattal jutott el az építészet arra a pontra, ami alapvetéseit tekintve ma is érvényben van: a fény, vagy a fény hiánya az építmény lényegi része.
Fény és játék
Az anyagok folyamatos fejlődése mindig új lehetőségeket teremt a fény adta lehetőségek kihasználására. A fénytörések, áttűnések hoznak helyzetbe, vagy húznak háttérbe olyan alapvető építészeti elemeket is, mint a szintek elhelyezkedése, vagy épp egy épület fő tömege. Frank O’Gehry Guggenheim Múzeuma Bilbaoban, amelynek homlokzatán nincs olyan pont, amelyen szemünk megnyugvást találna, vagy a Studio Fuskas római koncertterme, amelynek vadul hullámzó fémszerkezete sajátos elveszettség-érzésbe taszít, egyaránt olyan példák, amelyek a fényekkel kapcsolatos játékot tartották a fő attrakciónak.
E reprezentatív terek persze nem az átlagember lakásai, vagy munkahelyei, ugyanakkor az új megoldások általában magasról szivárognak alább. A modern lakáseszmény, és benne a fény felhasználásának módja Le Corbusiertől eredeztethető és a második világháborút követő lakáshiány volt a fő motorja. A soklakásos társasházak megszületése egyszerre érkezett a megfelelő méretű életterek és életkörülmények iránti igénnyel, így vált a napfény a lakásépítészetben is lényegessé, ami a sorházak formai kötöttsége miatt elsősorban belsőépítészeti tervezéskor kaphat hangsúlyt.
A belsőépítészet az érzetek megteremtéséről szól. Ahogyan a zenében, itt is érzeteket, hangulatokat kell létrehozni. Egy belsőépítésznek pedig mindig kihívás egy helyiséget úgy megtölteni élettel, hogy közben ne irányítsa túl erőteljesen gondolatainkat. A térrel és fénnyel való játék a legjobb lehetőség a kreativitás beindítására. A téri játék, a design és a természetes fény egy közös célt szolgál, kiegészítik és felerősítik egymás hatását. A jó designhoz tehát nem egyszerűen tárgyak, anyagok és arányok harmonikus összessége, de a fények tudatos használata is szükséges.
Egy Koen Steemers által bevezetett fogalommal: „serkentő” építészetet kell létrehozni, vagyis az épületeket úgy kell megalkotni, hogy azok aktívan ösztönözzék az embereket a kapcsolatteremtésre, a tevékeny életvitelre és a folyamatos tanulásra. Az építészet és a belsőépítészet feladata tehát mára alapvetően megváltozott. Nem elég helyet biztosítani az élethez, olyan tereket kell kialakítani, amelyek formálják is az embert. Ehhez pedig a fény a legfontosabb eszköz.
Móré Levente
