Fiatal Műemlékvédők Egyesülete – három év tükrében

2008-ban alakult meg a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME), amely civil szervezetként elkötelezett hazánk rejtett és pusztuló építészeti örökségének felkutatásában, dokumentálásában, továbbá megóvásának előmozdításában. Kecskeméti Norbert, az Egyesület elnöke írásában az elmúlt három év alatt végzett szerteágazó tevékenységüket összegzi, bemutatva az elért kisebb-nagyobb sikereket.

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) 2008-as megalapítása egy szűk egyetemi körhöz, vagyis a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatóihoz köthető. Jelenleg mintegy húsz fő tevékenykedik az Egyesületben, amelyben gimnazista és egyetemi hallgatók egyaránt találhatók. Megalakulásunk fő oka, hogy az elfeledett magyar építészeti értékeket felkutassuk, és lehetőségeinkhez képest dokumentáljuk. Szeretnénk felhívni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a társadalom figyelmét számos rejtett építészeti értékre, továbbá kezdeményezni fogjuk az általunk védendő értéknek tartott építészeti elemek műemléki védettség alá helyezését.

Budapest értékeiért

Munkásságunk alapvetően Magyarország területén belül két területre oszlik, mégpedig Budapestre és a vidékre. Terveink között szerepel a Kárpát-medence épített örökségének  folyamatos felkutatása és dokumentálása is. Legjelentősebb munkáink két városra összpontosulnak, Budapestre és Dabasra. Budapest számunkra kiemelt jelentőségű város, hiszen a magyarság történelmi, kulturális és épített örökségének központja. Ez az a város, amely az ország legjelentősebb történelmi és kulturális értékekkel rendelkező területe. Első munkánk is ide köthető, hiszen 2009-ben tizenhárom, a Józsefváros kerepesi negyedében található bérházra adtunk le védési javaslatot, amely tartalmazott nyolc MÁV-bérházat, valamint két szecessziós és  három eklektikus épületet.

Budapest esetében felhívtuk a figyelmet a terézvárosi Munkácsy Mihály utcában megvalósult bontási sorozatokra, amelyek egy egységes utcaképben valósultak meg a világörökség puffer zónájában. Felszólaltunk a Bécsi utcai bontási tervezet ellen is, a tiltakozó demonstrációban is részt vettünk. Hangoztattuk a homlokzatszabályozás fontosságát, valamint a Bérház felújítási és korszerűsítési program mielőbbi megalkotását.

A kollektív védés gondolata mentén 2010. augusztus 20-a előtt átadtuk az FME Budapest belvárosát érintő védési javaslatát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Védési Osztályának. A 24 oldalas szakmai dokumentum egy 14 kerületet érintő, mintegy 3000 hektáros területet jelöl meg védendő zónaként, amely  javaslatunk alapján a Műemléki Jelentőségű Terület (MJT) védelmi státuszt kapná. Javaslatunk fő célja a főváros egységes eklektikus és szecessziós városmagjának megóvása, amely párját ritkító építészeti egység nem csupán Európában, hanem a világban egyaránt.

Az új Alkotmány készítésénél is javaslatot tettünk a történelmi városmagok védelmére, amit digitális formában elküldtünk Gulyás Gergelynek és Szájer Józsefnek, vagyis az alkotmányozó bizottság legjelentősebb tagjainak. A dokumentum 60 történelmi várost tartalmazott.

A vidék értékeiért

Jelentős vidéki munkánk a dabasi tabló és makett készítés, amelynek előzménye egy 100 éves polgári ház lebontása volt. Ezt követően egy olyan együttműködést kötöttünk az Önkormányzattal, amely a városban található építészeti értékek fennmaradását eredményezi. Éppen ezért megállapodtunk abban, hogy elvégezzük a város építészeti értékleltározását, amely hat nap leforgása alatt meg is történt. A leltárból született meg a Reszely Imre védési javaslat, amely 100 védendő értéket jelöl meg a városban. A védési javaslat átadása előtt segítséget nyújtottunk abban, hogy megfelelő Helyi építészeti és természeti értékekről szóló rendelet szülessen, amelyet szakmai résszel is kiegészítettünk. A szóban forgó védendő épületek felmérése folyamatban van, jelenleg már 50 épület felmérési dokumentációjával rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy az épületekről M=1:100-as léptékű rajz készül, amely tartalmazza az alaprajzot és a négy homlokzatot. A munkába a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar építészmérnök hallgatóit is bevontuk, amely összesen 25 főt jelent. 13 építészeti értéket az alapjavaslatunk alapján 2012 februárjában a dabasi képviselő testület már helyi védelem alá helyezett. A helyi védéseket ebben az esztendőben szeretnénk lezárni.

Az épületekről egyéni szabadkézi rajzok is készülnek, illetve fotókkal is dokumentálva lettek. A helyi védelem alá kerülő épületeknél szakmai segítséget fogunk nyújtani a felújításokhoz és rekonstrukciókhoz. Továbbá megállapodtunk a város vezetőivel, hogy elkészítjük a város helytörténeti kiállítását, amely 50 tablót és 30 makettet fog tartalmazni. Az elkészült 20 makettet első civilként a Miniszterelnök tekinthette meg.

Dabas hírnevét a Kárpát-medencében egyedülálló klasszicista kúria-állománya jelenti. Az 1:100-as léptékű makettek elkészítéséhez felkutattuk az épületek archív fotóit, valamint négy oldali és alaprajzi rekonstrukciós rajzokat készítettünk. A makettek rétegelt lemez aljzatra, balzafából és sörkartonból készülnek. Egy-egy makett elkészítése ideje eléri a 100 órát. Dabason a munka elkészültével szeretnénk előadásokat tartani a lakosságnak, hogy tisztában legyenek lakhelyük történetével, építészetével és hagyományaival. Ebbe szeretnénk bevonni a fiatalokat, hiszen a helyi identitás erősítése nagyon fontos, illetve mi kiemelt fontosságúnak tartjuk. 2012. január 18-án a XIX. századi Dabas címmel a Magyar Kultúra Hete alkalmából a helyi lakosok 20 makettet előadással kíséretében megtekinthettek a város szimbólumát jelentő Halász Móricz kúriában.

Felhívtuk a figyelmet a pusztulófélben lévő szalmatercsi Ruttkay-n, a Csép községben található Bajza-, illetve a táborfalvai Vogt-kúriára, amelyek jelentős építészeti és történelmi örökségeink. Sajnos mindhárom épület a megsemmisülés határán áll. Fennállásunk ideje alatt nem csupán az épületek, hanem a városokban zajló folyamatok esetében is felszólaltunk, mint például Szeged esetében, ahol értékes, építészetileg jelentős értékek semmisültek meg.

A dabasi munkák előrehaladtával 2011 februárjában létrehoztuk a Civil Műemlékvédelmi Kerekasztalt (CMK), amelynek fő célja, hogy a műemlékvédelemmel foglalatoskodó szervezeteket összefogja, valamint koordinálja a civilek és hivatalok közötti kapcsolatot, együttműködést.

Megalapítottuk a Szerteszét Értékvédelmi Programot (SZÉP), amelynek fő célja, hogy a Magyarország területén található rejtett építészeti értékeket megjelölje és egy dokumentáció formájában eljuttassa a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Védési Osztályához. Eddig több mint 5000 km-t tettünk meg az ország határain belül, amelynek összefoglaló hozadéka, hogy 2011 augusztusában egy több mint 160 építészeti értéket tartalmazó dokumentációt mutattunk be a KÖH-nek. Ebben többségében Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei népi és nemesi épületek szerepelnek.

2011 szeptemberében elvégeztük Tiszakürt építészeti értékleltárát, amelyben 37 védendő értéket jelöltünk meg a Polgármesteri Hivatal számára. Az átadott dokumentum a Bolza program nevet kapta. Szóbeli megállapodást kötöttünk Tálas László polgármesterrel, hogy 2012 nyarán a megjelölt épületeket felmérjük és elkészítjük a település építészeti értékeit bemutató tabló kiállítását.

2011 novemberében részt vettünk egy társszervezet Találkozások Háza nevű programjának a megvalósításában, amely egy bódvaszilasi romos népi parasztház felmérését és helyreállítási folyamatát jelenti.

Határon túli kirándulásokban is részt vettünk, amelyeket a Váralja szövetséggel közösesen hajtottunk végre. 2011 nyarán a felvidéki Selmecbányát látogattuk meg, amely során több száz fotót készítettünk. Legutóbb a szerbiai Szabadkára látogattunk el, ahol két napos városnéző túra keretében, 12 fő jelenlétében, háromfős csapatokra bontva végigfotóztuk a belvárost, amelynek köszönhetően mintegy 4000 fotó született. A szabadkai városrombolás ügye jelenleg is folyamatban van, amiről a későbbiekben szeretnénk beszámolni.

Végszó

Az FME töretlenül végzi azt a munkát, amelyet célul tűzött ki magának, hiszen továbbra is kutatni fogjuk a rejtett építészeti értékeket, amelyről az Építészfórumon is be fogunk számolni. Szívesen látjuk azokat az egyetemista építészmérnök hallgatókat, akik szívesen részt vállalnának ebben értékkutató és értékmentő munkában.

Kecskeméti Norbert
FME Elnöke

Kapcsolódó oldalak:

www.fimu.hu