Mindenki ismeri alkotásait, amelyek meghatározzák Budapest városképét: az Intercontinental, a Fórum, a Kempinski, a Novotel szállodák, a Bankcenter, a WestEnd City Center, a Rendőrpalota és sok más, - vitákat gerjesztettek, történelmi fordulópontokat jelölnek. Finta József az építész viharos időkben érkezett Kolozsvárról Budapestre, s beleszeretett a városba, amelynek világvárossá épüléséhez ő is hozzájárult. A kedves, mosolygós ember szívesen mesél magáról és a megért történelmi korról. Nyolcvan évesen is aktívan alkot, a Közszolgálati Egyetem Campusa most épül tervei nyomán, és teljes erővel dolgoznak a régi álom megvalósulásán, a Kongresszusi Központ tervpályázatán.
Portréfilmmel köszönti a Magyar Művészeti Akadémia és az MTVA 80. születésnapján dr. Finta József építészt, a Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Művészeti Akadémiai a rendes tagját, Kossuth- és Ybl-díjast, a nemzet művészét.
Fintát, az építészt mindenki ismeri, hiszen ő az épületeivel azonos, s ezek Budapest megkerülhetetlen világvárosi látványelemeivé váltak az évtizedek sodrában. A Duna-parti szállodák (Intercontinental/Marriott, Fórum), a Nemzetközi Kereskedelmi Központ, a Bankcenter, a Hotel Kempinski, a Rendőrpalota, a West End City Center és a többi mindannyiunk ismerősei. Ő oldotta meg a régi problémát, hogy a város reprezentatív sugárútja, az Andrássy út a Hősök terénél kezdődik és egy kalaposüzletbe fut bele… A házai története a rendszerváltás előtti és utáni történelmünk jellegzetes epizódjai, valóságos kilátótornyai az elmúlt és mégis jelenlévő évtizedeknek. A portréfilm a műveiben élő alkotó-tervező művészt mutatja be, aki stúdiójából kilépve körbevezeti a nézőt épületeiben és megosztja velünk a benne élő művész és józan mesterember örök párharcának gondjait.
Finta József kedves, mosolygós ember, aki szívesen mesél magáról és a megért történelmi korról, - kellően távolságtartó, finom szarkazmussal. Épületeinek létrejötte az adott korszak közvéleményét megmozgató, vitára ingerlő társadalmi események voltak. Élettörténetét meséltetve ismerjük meg a magyar építőművészet legújabb kori történelmét; amely a rendszerváltás előtt a politika, a rendszerváltás után a piac jármába fogva próbál szárnyalni.
Finta József nem csupán egy-egy épületben gondolkodó tervező. Szívén viseli szeretett városa épített arculatának alakulását, amelyet maga is sokszor jelentősen alakított. Végigsétálunk vele jellegzetes városi tereken, ahol elmondja, milyen jó folyamatnak látja, hogy az emberek birtokukba veszik a köztereket, bejárható, élvezhető látványtereket kapnak a turisták. Megmutatja, hogy például a Párisi Udvar revitalizálása méltó módon folytathatná európai hagyományainkat, az általa is szívesen épített passzázs-házak sétálásra hívják az embereket.
Szeret rajzolni, szívesen készít grafikákat is, amelyekből nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. Talányos címe: „Szabad-kézzel”. A kétszáz útirajzból álló válogatás jól tükrözi útját, utazásait a gyermekkor világától, Erdélytől Velence, Párizs, Görögország építészeti szépségéiig. De az álmodó építész itt is jelen van, a szintén kiállított, megvalósulatlan terveket mutatva örömmel látjuk, hogy az adás napján (június 12-én) nyolcvanéves alkotó tettre készen várja, hogy a sürgő-forgó daruk betonba öntve realizálják a megálmodott házakat, városrészeket. Ezek közül szívesen megvalósítaná a Dunára tervezett látványos gyaloghidat, a folyópartra kivitt belvárosi életet, vagy a Déli pályaudvar tetején egy Buda-központot. A Közszolgálati Egyetem Campusa most épül tervei nyomán, és stúdiójának fiatal tervezői teljes erővel dolgoznak a régi álom megvalósulásán, a Kongresszusi Központ tervpályázatán.
hossza: 52 perc
kérdező, rendező-producer: Kovács László, szerkesztő: Ágics Gitta, operatőr: Bucsek Tibor
Archív filmek: MANDA, MTVA
Gyártotta a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából a Konkam Stúdió (2015)