Piros és fehér új köntösben - A Firgun Ház

A Baross utca 61. alatti ház 2014-ben került az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába. Az egykori pártházban Firgun ház néven összművészeti kulturális helyet szeretnének létesíteni. A felújítás terveit a Stúdió Kőszeghy - Kőszeghy Flóra és Rohonczi Donát készítette.

A házról született előző, az Építészfórumon másfél éve megjelent cikkben Kőszeghy Flóra áttekintést adott az épület koncepciójáról, a tervek alakulásáról. Most az elfogadott koncepció alapján lehetőség van az épület részletesebb bemutatására.

A Firgun ház a budapesti kulturális színterek körét gazdagítja, növeli a város kulturális tereinek, alkotó műhelyeinek sokszínűségét, ezzel együtt a fővároson kívüli új kulturális létesítmények fejlesztésének generálója is lehet.

     Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség számára komoly jelentősége van annak, hogy a színháznak, képzőművészetnek és könyvtárnak otthont adó létesítmény a zsidó kultúra bemutatására  kiemelt figyelmet fordít.

A volt Pártházat 1971-ben az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) építésze Kelemen Ede tervezte. A komlói főtéri lakóházak, salgótarjáni, veszprémi, szolnoki, és XII. kerületi pártszervezetek irodái mellett a Baross utcai épület számít az egyik legfontosabb alkotásának.

     Az épület környékén a Budapest arculatában meghatározó eklektikus-neoreneszánsz épületek között a volt pártház a korszerűség igényével jelenhetett meg. Születése idején kevéssé tűnt fel finoman redőzött sóskúti mészkő burkolatos homlokzata. Ma ezzel a külső vibrálással  játékos, izgalmas  épületté válik. A homlokzat redőzött felületén különös pixeles hatást képeznek a visszatükröződő ablakok és az ablakokon megjelenő világos betétek. A Baross utca és a Kisstáció utca felőli oldalon az első emeleti tanácsterem lelátóját az ablakok alsó, majd felső része lépcsőzetesen követi. Az épület tartószerkezete nem nélkülözi az egyedi statikai megoldásokat. Az alsó visszahúzott utcafronttal kialakított szintre ül rá az épület tömege. A felső szintek egyedi, libikóka-szerű szerkezetekkel, és hatalmas tartókkal fogják közre az előadótermet. A felső szintek irodai szárnyai ezekre a tartókra ülnek rá. Az egész épület szerkesztettsége alapos és átgondolt munkát tükröz.

     Az érintetlenül maradt épület a korának megfelelő kvalitásos megoldásai miatt említésre méltó. Mindemellett az épületet az emberek többsége valószínűleg nem találja szépnek, vagy vonzónak.  A kor épületeinek megítélése igen vegyes, ezért fontos a szakma számára ennek a projektnek a megvalósítása. A környezetéből kilógó ház, a földszintre rátelepedő felső tömbök tömege különös, nyomott hatást képez, a kétszárnyas megoldás pedig furcsa módon bontja meg a tömbhatást, mely csak a szűk mellékutcából látszik. Ezért is volt fontos a tervezők számára az, hogy olyan karakterrel ruházzák fel a házat, ami az utcakép szempontjából egy új megítélést tesz lehetővé.

A korszerűsítéssel és esztétikai újításokkal Kőszeghy Flóra tervezésében a Firgun Ház egy figyelmet megragadó, elgondolkodtató építménnyé válhat. Az új tervekben a piros szín az épület Baross utcai homlokzatán és belső udvarán is megjelenik a fehér burkolaton. A piros színű kockák olyan funkcionális egységek, amik őszintén vállalják azt, hogy utólagos és idegen elemek. A Baross utcai homlokzaton egy, a színházi üzemi területek felől megközelíthető erkély lesz, míg a Vajdahunyad utca felől látható piros kocka a legfelső szinten egy kortárs művészeti galériának ad majd helyet, mely előzőleg a két szárny közötti zöldtetőn egy piros hengerben és a harmadik emelet tereiben kapott helyet. A galéria új pozícióját a belmagasság növelésének lehetősége kívánta meg, de fontos szempont volt az is, hogy a tetőszinten lévő vendéglátóterasz kiváló funkcionális kapcsolatot jelent egy esemény alatt.

Az épületen megjelenő piros szín a ház múltjára is utal: nem lehet elfelejteni, hogy ez az épület egykor a Munkáspárt székháza volt. A tervezők nem véletlenül használtak egy olyan formanyelvet, ami kapcsolódik Bernard Tschumi párizsi Parc de la Villette-jéhez. A piros kockatestek a parkban található ’folie’-kat idézik, ahol a dekonstruktivizmus gondolatisága is szándékos hivatkozást jelentett. Itt a dekonstruktivizmus egy olyan kapaszkodó ennek az épületnek, amivel átívelhet múltjából, és allegorikus jelentéstartalma mellett lehetővé tesz egy olyan átértelmezést, ami feloldja a negatív előjelet és egy kérdőjellel helyettesíti azt. A kor emlékeinek lebontása helyett az emlékezés és az értelmezés újszerű megközelítéseinek kifejeződése ez a tervező szerint.