Fleischer Tamás: A közlekedés útban van?
Fleischer Tamás elôadásának szerkesztett változata. Az elôadás 2002. április 11-én hangzott el az Andrássy út és vidéke címmel rendezett ankét-sorozat keretében.
Fleischer Tamás elôadásának szerkesztett változata. Az elôadás 2002. április 11-én hangzott el az Andrássy út és vidéke címmel rendezett ankét-sorozat keretében.
Az előadás címét Lányi András választotta, az előadássorozat szervezőjeként - nyilván nem függetlenül attól, hogy korábban elolvasta ”A közlekedést leginkább a forgalom akadályozza” címmel megjelent írásomat (Fleischer 2000). Ha itt a cikkben leírt teljes gondolatrendszert megpróbálnám ismertetni, bizonyosan túllépném a rendelkezésemre álló időt, és jó eséllyel el sem jutnék az Andrássy útig. Ezért azt a megoldást választottam, hogy röviden felvillantom a címben jelzett általános megközelítésmód lényegét, de ennek további, részletes kifejtése helyett inkább elindulok egy másik irányból, ahonnan könnyebben lehet az Andrássy út felé kanyarodni.
A kissé rejtélyesnek meghagyott tételcímek a következők:
- Mi van útban?
- A tengelyek üzenete
- Hová vezet?
- A megoldás körvonalai: keresztben, ne hosszában!
A nagy, tervezett egyenes sugárutak építése részben katonai települések, részben kertek kialakításától eredeztethető. A késő reneszánsz kertek centrális elrendezését a barokk szellem terjesztette túl a kert határain és illesztette tágabb környezetébe. Késôbb ez a rendszer vált példaképpé a városok 19. századi rendezéséhez.
Míg a példaként szolgáló párizsi és római sugárutak megőrizték a barokk kialakítás végtelenbe nyitott perspektíváját, a budapesti követők átvették a reprezentatív kialakításmódot, ugyanakkor az Andrássy út tengelye megtorpant a kiépített sugárút mindkét végén. Száz évvel később a forgalom felnövekedésével indokolták azt, hogy a reprezentatív út mindkét végén ki kellett alakítani a lehetôséget a közúti forgalom fizikai továbbvezetéséhez. Az ekkor létrejött konstrukcióknak semmi közük nincs az Andrássy út szellemiségéhez, ráadásul a forgalomtechnikai megoldások sem állták ki az azóta eltelt három évtized próbáját.
Az előadó mindazoknak a forgalmi megoldásoknak a felülvizsgálatát javasolja, amelyek az Andrássy út két végét megbontották, és ezáltal hosszában megnyitották a lehetőséget az átmenő forgalom számára. Ezzel szemben indokoltnak látszik, hogy a teljes hosszúságban keresztülhaladó forgalom helyett az Andrássy út keresztirányban váljék a kerület tehermentesítő útjává, lehetővé téve ezzel, hogy a mellékutcák összefüggő hálózatban csillapított forgalmú övezeti besorolást kapjanak. Ezt az átfogó alapelvet kell először megvitatni és elfogadni, majd utána ebből lehet levezetni a konkrét helyi beavatkozásokat, vonatkozzanak azok a tömegközlekedésre, a gyalogosokra, a parkolás rendszerére, vagy a kerékpáros közlekedésre.
