FME - Veszélyben Budapest köntöse!
A magyar főváros olyan változatos építészeti megoldásokkal rendelkezik, amikhez foghatót talán nem is találunk máshol a világon. A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) a Budapest építészeti értékeit jelentősen veszélyeztető problémákra szeretné a figyelmet felhívni.
Aki sűrűn jár Budapesten, az a várost járva sok-sok érdekes, szép és egyedi építészeti megoldásokat láthat nap mint nap. A pesti bérházak olyan változatos tömeg- és gazdag homlokzatkialakítással rendelkeznek, hogy a laikus szemlélő is csak ámulva-bámulva kíséri figyelemmel azt a számtalan értékes XIX. és XX. századi építészeti elemet, amely meghatározza Budapest városképét (a fotók kis ízelítőt adnak erről). A város eklektikus és szecessziós stílusú köntöse adja a legfőbb kulturális értéket, amelynek megóvása a társadalom egészét érintő közérdek.
Az épületeknek ez a legjelentősebb és legértékesebb része a fogadóaula, lépcsőház és az esetleges belső képzőművészeti értékek mellett. Ez természetesen változó, hiszen nem mindegy, hogy egy nagykörúti vagy egy józsefvárosi épületről beszélünk (ez nem általánosított megállapítás). Az épületek homlokzati részére fordították a legnagyobb figyelmet, hiszen ügyeltek arra, hogy a kornak megfelelő építészeti elemekkel olyan igényes homlokzatplasztikát készítsenek, amely megadja a magyar főváros sajátos építészeti ízét. A főváros olyan változatos építészeti megoldásokkal rendelkezik, hogy talán hasonlót nem is találunk a világban. Ilyen szempontból nézve Magyarország szerencsés, hogy egy ilyen gyöngyszem az ország központja. Éppen ezért a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) elkészítette és leadta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) számára Budapest belvárosának Műemlék Jelentőségű Területté (MJT) nyilvánításról szóló védési javaslatát. Erről itt már korábban lehetett olvasni és tájékozódni, valamint a védési tervezetünk le is tölthető.
Homlokzatvédelem és felújítási, alakítási szabályozás hiánya
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) olyan problémákra szeretné a figyelmet felhívni, amelyek jelentősen veszélyeztetik Budapest építészeti értékeit. A legsúlyosabb probléma az erőskezű szabályozás hiányából adódik, hiszen az épületeknél az adott közös képviselő és a lakóközösség dönt olyan szakmai, örökségi ügyekben, amelyeknek kezelése a közös kulturális érték állapotát, fennmaradását érintik. Gondoljunk bele, hogy milyen állapotokat is látunk a belvárosban. Ha szakmai szemmel és kellő odafigyeléssel nézzük végig a várost, akkor bizony egy sor olyan káros beavatkozással találkozunk, amelyek pusztítják Budapest épített örökségét. Az új építőanyagok térhódítása (gyenge minőségű anyagok és színű termékek stb.), valamint a kellő szakmaiság hiánya olyan súlyos értékvesztéseket okoztak már és okoznak a mai napig, amit minél hamarabb meg kell akadályozni. Itt gondolhatunk a műanyag nyílászárókra, méltatlan és sok esetben többszínű homlokzatokra, a különböző színűre mázolt homlokzati ablakokra, illetve a mérhetetlen és legtöbb esetben ízléstelen kirakatportálokra vagy a nagy mennyiségű reklámtáblákra.
Bérház-felújítási és korszerűsítési szabályzat bevezetésének szükségessége
Az FME álláspontja szerint egy megfelelő szakmai elvek alapján készített homlokzatszabályozási rendszerre volna szükség. Az Egyesület egyik céljául tűzte ki, hogy készít egy ilyen dokumentumot, amit később a Fővárosi Önkormányzatnak át fog nyújtani. A szabályozásnak tartalmaznia kell az elpusztult homlokzati elemek pótlásának kötelezettségét (stukkók, sgrafittók, freskók, tagozatok stb.). Ki kell térni a homlokzatok megfelelő anyag- és egységes színhasználatára, valamint az ablakok egységes osztására, színére. Meg kell határozni, hogy milyen mennyiségű, méretű, valamint stílusú és színű reklámtáblák kaphatnak helyet egy XIX. és XX. század eleje között épült épületen. Szabályozás kell az emeletráépítéseknél is, ahol olyan megoldásra kell törekedni, amely az adott történelmi környezetet tiszteletben tartja és beolvad a környezetbe. Ez nagyon fontos, hiszen a ráépítések elveivel alapvetően nincs probléma, csak sok esetben látunk olyan megoldásokat, amelyek az alattuk lévő épületek látványát is teljesen tönkreteszik. Természetesen akadnak jó és megfelelő példák is. Fontos kérdés, hogy mi lesz a több száz kirakatportállal, melynek Budapesten nagy múltja van és meghatározza a vásárlói és utcai környezetet. Egy kirakat, portál egyben minősíti az adott üzletet, de azt se felejtsük el, hogy ez a várost és annak közösségi kultúráját is minősíti. Minél hamarabb ki kell dolgozni egy üzletportál-rehabilitációs programot, amely legalább a város főbb tengelyeit szabályozná, mint pl. a Nagykörút, Kossuth – Rákóczi - Thököly úti tengely, Kiskörút stb. Üzletportáloknál egy iránymutató szabályozás kell. Érdemes volna ebbe a folyamatba bevonni építészetet és formatervezést oktató intézményeket. Mindezek a problémák szintén az egységes városkezelés hiányára mutatnak rá. Olyan szabályozás kell, amely kellő módon szolgálja a várost és a közérdeket.
A szabályozásnak ki kell térnie a következőkre:
Homlokzat-helyreállítási kötelezettség
Homlokzatszín
Ablakosztás és nyílászárók színe
Reklámfelületek
Anyaghasználat
Emeletráépítés
Kirakatportálok
Minimum-követelmény: homlokzatmegtartás
Álláspontunk az értékmegőrző szemléletünkből adódóan az, hogy az épületnek a homlokzat megtartásával megvalósuló bontásával nem értünk egyet, de mindenesetre jobb megoldás, mint az adott építészeti emlék földig rombolása. Ezzel a megoldással legalább a közös kulturális értéket jelentő homlokzatok megmaradhatnak, valamint így az egységes városkép megőrizhető. Az FME álláspontja szerint a Hungária körútig bezárólag szükséges volna bevezetni a homlokzatmegtartási kötelezettséget. Ez Budapest jövőjének záloga, hiszen az egyik legfontosabb stratégia, amelyre a főváros alapozhat, a turizmus. Turizmus, hiszen ez Budapest jövője! Évtizedek óta nincs a városnak célja, hogy valójában milyen képet is mutasson, vagyis mire alapozza a fő stratégiáját, merre tartson a világ városai között. Ez a céltalanság teljes tönkreteszi a várost, amelyben nem egységes kezeléssel valósulnak meg beruházások. Az egységes városkezelés hiánya veszélyezteti Budapest jövőjét!
Foghíjak
Budapesten a foghíjak kialakulása és azok mennyisége több történelmi okra vezethető vissza. Az első például a beépítettség elmaradása (erre a legjobb példa a Józsefváros), valamint a II. világháború és 1956 okozta pusztítások. Sajnos ma új trend a spekulációs beépítés, amely nem idegen a város történelmében, de a különbség a minőségben keresendő. A legtöbb esetben a szabályozás hiányából adódóan anyagában, tömegében, illetve formálásában sem minőségi épületet építenek fel a történelmi városmagban. Ez rendkívül káros, amely a város esztétikai megjelenését súlyosan, szinte mondhatni, helyrehozhatatlanul károsítja. Az FME álláspontja szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a foghíjak beépítésének. Törekedni kell arra, hogy minden tekintetben minőségi épület épüljön fel (anyagában, formálásában stb.), méghozzá oly módon, hogy az teljes mértékben illeszkedjen a történelmi környezetéhez.
Utca- és térrekonstrukciók
Véleményem szerint Budapestnek vannak olyan terei út-, illetve utcaszakaszai, amelyeket, amint lehetőség adódik rá, rekonstruálni kell. Néhányat fel szeretnék sorolni ezek közül: Nyugati tér, Baross tér, Kálvin tér, Szabadság tér, Dísz tér, Andrássy út, Nagykörút, Kossuth – Rákóczi - Thököly út, Rakpart stb. A városnak, ezek olyan pontjai, amelyeknek az eredeti visszaállítása véleményem szerint nem lehet kétséges. Itt nem teljes épület-, hanem homlokzatrekonstrukcióra gondoljunk, ahogyan az más európai városokban megvalósult. Ez szintén a városkép egységességének megőrzése, visszaállítása szempontjából indokolt. Budapest építészetét és az azzal szervesen kialakított városi szövetét meg kell őriznie, hiszen csak így őrizhet egyediséget a világ városai között. A fenti területek a város jellegzetes urbanisztikai megoldásainak gócpontjai, amelyeket helyre kell állítani. Az ezeken a területeken ejtett sebeket be kell gyógyítani! Ez szintén egy egységes várospolitika és összehangolt rehabilitációk folytán lenne megvalósítható.
Nem tudok azokkal a véleményekkel egyetérteni, melyek azt mondják, hogy ami elveszett, az elveszett. Ez nem igaz! Hamis érvek! Igenis lehetséges és kell is az a szemlélet, amely idővel visszaadhatja Budapest egykori gyöngyszemeinek számító közterületeit. Hiszen, mint korábban írtam, Budapest építészeti értékeinek megóvása közös kulturális érdekünk, valamint ne felejtsük el, hogy a főváros jövője a turizmusra alapozható.
Kecskeméti Norbert
FME Elnöke
