Épületek/Irodaépület

Folytatják a százéves Országház felújítását

2002.04.24. 22:00

A turistáknak állandóan látogatható, az idén százéves neogótikus, a magyar főváros Duna- parti panorámáját meghatározó épület teljes rekonstrukcióját 2008-ban tervezik befejezni.

A budapesti Parlament felújított déli tornyát márciusban ünnepélyes keretek között avatták fel. A turistáknak állandóan látogatható, az idén százéves neogótikus, a magyar főváros Duna- parti panorámáját meghatározó épület teljes rekonstrukcióját 2008-ban tervezik befejezni. A magyar Országházat Európa egyik leglátványosabb gótikus stílusú parlamentjének tartják, amelynek méretei monumentálisak. Az épületet Steindl Imre (1839-1902) magyar építőművész tervezte. A munkálatokat 1885-ben kezdték el és az épületet 1902-ben adták át a képviselőknek. A díszítő és szerelő munkák teljes befejezésére 1904-ben kerül sor. Az építéshez 40 millió téglát és többek között 500 ezer faragott idomkövet használtak fel.

 



 

A Parlament a pesti oldalon (a Duna bal partján) a főváros közepén a folyóval párhuzamosan fekszik. A külső kép a neogótikus stílust tükrözi tornyokkal, a belső terek pedig a XX. század elejének szecessziós stílusát, polgári ízlését idézik fel. Középütt kupolája van, ebből ágazik ki a két oldalszárny északra és délre. Az épület téglalap alapzata 286x123 méteres, kupolamagassága 96 méter. Nyolc épületszintje közül öt a föld szintje alatt van. Az épület belsejében 50 ötemeletes, átlagos nagyságú modern lakóépületet lehetne elhelyezni. A főépület 96 méteres magassága és a főlépcsősor 96 foka az 1896. évi honfoglalási millenniumi évfordulóra utal. Az európai parlamentek közül itt volt először távfűtés, lift és gázvilágítás. A Parlament felépítésének költsége 37 millió koronába került, ami napjainkban a magyar költségvetés mintegy kétéves teljes kiadásának felelne meg.

Az épületnek 27 kapuja, 29 lépcsőháza és 13 liftje van. A külső falakat 90, az épületbelsőt 152 szobor díszíti, s ezeken 40 kilogramm 22 karátos aranyfüst (0,1 mm-es aranylemez) a borítás. Belül 17 ezer négyzetméteren 200 irodahelyiség azonkívül több nagyterem található. A központi kupolától északra helyezkedik el a félköríves képviselőházi ülésterem, amely a görög amfiteátrumi nézőtérhez hasonlít, délre pedig a volt felsőházi ülésterem, ma kongresszusi ülésterem. Igen nevezetes a vadászterem, amelynek falait értékes faliszőnyegeken ábrázolt vadászjelenetek díszítik. Itt rendezik a reprezentatív, többnyire nemzetközi fogadásokat.

A Parlamentben évente átlagosan 1800 rendezvényt - plenáris üléseket, nemzetközi tanácskozásokat, államfői fogadásokat, miniszteri találkozókat, állami kitüntetések és kinevezések átadását, eskütételeket - tartanak. Minden karácsonykor kb. 20 méter magas karácsonyfát állítanak az ünnepre meghívott hazai és külföldi gyerekeknek, illetve vendégeknek. Nemcsak képviselők által keresett az Országgyűlési Könyvtár, amely 1870-ben 50 ezer kötettel kezdte meg működését és 1902-ben, vagyis felavatásakor költözött a parlament épületébe. Mára a kötetek száma megközelíti a 800 ezret, s emellett kétezer időszaki kiadvány is megtalálható a könyvtárban. A fő gyűjtőkör a legújabb kori egyetemes történelem, az állami és jogtudomány, a hazai és külföldi politikai irodalom. Megtalálhatók benne az ENSZ és 30 ország parlamentjének dokumentumai.

 

 
 
 
 
A turistacsoportok egész évben látogatják a Parlament épületét, amelybe fémvizsgáló biztonsági ellenőrzés után a kormányőrség előtt elhaladva fél óra alatt idegenvezetővel bejárják a márványfőlépcsőn át a történelmi freskókkal, gobelinekkel és olajfestményekkel ékes palotaszerű épületet. 2000 január elsejétől a közvetlenül a bejárattal szemben helyezték el a magyar államalapítás jelképét, a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, a királyi palást kivételével. (Az ereklyéket az államalapító és a kereszténységet meghonosító I. (Szent) István (ur.: 1000-1038) királyhoz kapcsolják.) A Parlament állagának őrzésére már felépítésekor külön restauráló brigádot alkalmaztak, amely folyamatosan kijavította a keletkezett hibákat.


A második világháború kártevéseit rendbe hozták, de az épület nagy rekonstrukciójához csak 1990-ben kezdtek hozzá. 1994-ig elkészültek az északi torony rekonstrukciójával, most pedig - átmeneti megtorpanás után - átadták a helyreállított déli tornyot is. A déli torony rekonstrukciója során 50 kőszobrot, 2800 díszítőelemet újítottak fel, azaz cseréltek ki a korábbi sárgás homokkő helyett fehér mészkőre, s ezáltal az épület világosabb képet nyújt. A renoválás során 3 800 darab, összesen 2 500 tonna súlyú időálló faragott követ is beépítettek. A munkák mostani szakaszának érdekessége a rézvitéz" elhelyezése volt. A Parlament északi és déli kőtornyán eredetileg is állt egy-egy rézből készült, négy méter magas katonaszobor, középkori páncélba öltöztetve, kezében lándzsával. A tetszetős megoldás mellett a két rézvitéz" a Parlament villámhárítója. Az északi 1994-ben, a déli 2002-ben került végleges helyére, a kőtornyok csúcsaira. A renoválás során a felsőházi üléstermet is felújították, az elnöki pulpitust eredeti állapotában állították helyre.

A következő szakaszban a Dunára néző homlokzat renoválását 2008- ra szeretnék befejezni, a tervezett költség négymilliárd forint (kb. 16 millió euró). A magyar főváros arculatát meghatározó Parlament a Duna szemközti oldalán lévő Budai Várral együtt az esti kivilágításban igazán látványos. (MTI)