Folytatódik a lágymányosi dohánygyár területének újragondolása
Vajon mit gondolnak építészhallgatók egy funkcióiban alulhasznált, volt ipari területről? Milyen eszközöket alkalmaznak a fiatalok, amikor valódi megbízói elképzelésekkel találják magukat szembe? A BME Urbanisztika Tanszék Fonyódi Mariann, Herczeg László és Vörös Tamás által vezetett kurzusának zárórendezvényén a hallgatók ezekre a kérdésekre is válaszoltak.
A Lechner Tudásközpont küldetésének tekinti, a helyenként szecessziós formajegyeket mutató, historizáló stílusban épült dohánygyári terület kulturális célú rehabilitációját: megfelelő környezet létrehozását az építészeti és a mérnöki feladatok ellátásához, a vizuális kultúra terjesztéséhez, a tudásmegosztás elősegítéséhez és a mérnöki innováció bemutatásához. A Tudásközpont ilyen módon egyfajta gyűjtőhelye – Kollechtor, ahogy Kovács Fruzsina építészhallgató a tervében nevezte – lehet ennek a sokféle tudásnak. Ebben a munkában talált igen értékes szakmai partnerre a BME Urbanisztika tanszék oktatóinak személyében. A tanszéken futó Komplex tervezés kétféléves tantárgy tervezési helyszíne ugyanis a lágymányosi dohánygyár területe. Május 31-én a Tudásközpontban tartották az első szemeszter lezárását.
A prezentációk előtt Benkő Melinda tanszékvezető egyetemi docens reményét fejezte ki, hogy a hallgatók produktumai jó kiindulási alapot nyújthatnak a terület rehabilitációjához. Kiemelte: az egyetemi oktatás és a hallgatói munka nem teljesen az ábrándozásról szól, hiszen a félév során a tanárokkal együtt arra törekednek, hogy használható, értékes terveket hozzanak létre. Szakolczai-Sándor Kristóf, a Lechner Tudásközpont operatív igazgatója is az együttműködés fontosságát hangsúlyozta megnyitó beszédében.
A fejlesztési elképzelések a legutóbbi vázlatterv óta tovább tisztultak, a kiválasztott beépítési szcenáriókhoz (megengedhető maximális beépítés minőségi sűrítéssel, a meglévő beépítési mutatók melletti minimális hozzáépítés, öko szemléletű laza beépítés) tartozó vizsgálatokat egy rövid összefoglaló előadásban Fonyódi Mariann egyetemi docens és Herczeg László építész mutatták be. A kurzusvezetők kiemelték a környező negyed felértékelődő szerepét és ebben a terület újrapozícionálásának lehetőségét, a kerületet is érintő társadalmi folyamatokat, a tömb elzártságát, kihasználatlan zöldfelületi adottságait.
A hallgatók engedélyezési terv szintű dokumentációkkal készültek a főbb vizsgálatok összegzése mellett. A központi elhelyezkedés, a jó közlekedés, az egyetemek és kollégiumok közelsége mind olyan adottságok, melyeket érdemes kihasználni a Dohánygyár rehabilitációja során. Pár jó elképzelés, program: Építészeti Centrum, Építészeti Múzeum, fecskeház, coworking iroda, lakóingatlan. Összességében elmondható, hogy az összes terv az elérhető legmagasabb építészeti és tájépítészeti minőség kialakítására törekedett, az egyes beavatkozásokat a diákok szép grafikájú alaprajzokkal, metszetekkel, látványtervekkel, magyarázó ábrákkal illusztrálták.
A területről való gondolkodás tehát tovább folytatódik, hiszen a megszületett tervek a következő félév során még részletesebbek lesznek: a kurzus végére kiviteli terv mélységben kerülnek feldolgozásra.
