Formák tárgyak nélkül, tervezők szavak nélkül
Október 7-én átadták a 29. Magyar Formatervezési Díjat, amely a magyar dizájnszakma legrangosabb elismerésének számít. Idén nem osztottak ki termékdíjat, a nyertesek között egyetlen munka sincs, amely eljutott volna a gyártási fázisba.
Magyar Formatervezési Díj 2008
Október 7-én átadták a 29. Magyar Formatervezési Díjat, amely a magyar dizájnszakma legrangosabb elismerésének számít. Örömmel nyugtázhattuk, hogy a hat nyertes pályamunka és az öt különdíjas alkotás közös nevezője a környezettudatos és emberközpontú gondolkodás, ám a díjazott tervek láttán mégis erős hiányérzet támadt bennünk. Ezt a Magyar Formatervezési Tanács elnöke, Bendzsel Miklós beszédében meg is erősítette, idén ugyanis nem osztottak ki termékdíjat, a nyertesek között egyetlen munka sincs, amely eljutott volna a gyártási fázisba – ami feltehetően nem csak a magyar ipar válságának köszönhető, a jelenleginél aktívabb designkommunikációs tevékenység talán képes lenne meggyőzni a beruházókat a design felhajtó erejéről.
A díjazott munkák mindegyikét elrendezhetjük markáns világtrendek mentén, például Sümegi Éva fűszercsomagolása annak a szertartásnak a jelentőségét mutatja meg, ahogyan ételeinket elkészítjük. Jelenleg fontos iránynak tekinthető az élelmiszerek korszerű és szellemes formájára, praktikus és környezetbarát csomagolására összpontosító tervezői magatartás.
Nagy Richárd magzatvizsgálója úgyszintén a fogyasztó szempontjait helyezi előtérbe, nem csupán egy vonzó formával áll elő, hanem egy korszerű orvosi eszközt próbál barátságosabbá tenni. Terve illeszkedik a medical design azon törekvéseihez, amely a betegeknek szánt tárgyakat megszabadítja a rossz asszociációktól.
A díjazottak között egy másik orvosi eszköz is szerepelt – Bagó Ákos Károly, Pavella Zoltán térdprotézisei megmutatták, hogy a formatervezésnek igen is helye van az innovációban.
Az ökotudatosság problémájával foglalkozó tervek között felbukkant egy régi ismerős, a tavalyi Electrolux Design Lab magyar győztese, Szabó Levente mosódióval működő, ikonikus mosógépe különdíjasként szerepelt. Az energiatakarékkosság kérdésével foglalkozott Nyilas Kálmán is – mobil szélgenerátora lehetővé tenné, hogy bárhol elhelyezhessünk kisméretű szélerőműveket, amelyek amellett, hogy áramot spórolnak, presztízstárgyként is működnek, a nagy zöld kerekek felhívják a figyelmet gazdájuk ökotudatosságára. Hasonlóan energia-centrikus Lenkei Balázs terve is, a Napkorong kerti zuhany ugyanis napkollektorral melegíti a zuhanyzáshoz szükséges vizet.
Üdvözlendő minden ilyen munka, hiszen a design egyik legfontosabb célkitűzése a környezettudatos tervezés – hogy ez a címke ne pusztán jól csengő marketing-jelszó legyen, hanem valóban olyan tárgyak jöjjenek létre, amelyek segítik a fenntartható fejlődést, gondolnak arra, milyen hely lesz a Föld néhány évtizeden belül.
A díjazott munkák közt feltűnő járművek szinte mindegyike megfelelt ennek a követelménynek, a kivételt Biczó Levente Danuvia motorkerékpárja jelentette, amely elsősorban azért részesült a Magyar Szabadalmi Hivatal különdíjában, mert az egykor sikeres magyar márka feltámasztását szorgalmazza. A másik két jármű jóval szokatlanabb módon közelít a közlekedés folyamataihoz – Gőczey András találmánya, a Gauskerék már kapott némi médianyilvánosságot, de ennek ellenére sajnos a mai napig nem elérhető. Ez a lábbal hajtható sporteszköz átmenetet képez a roller és a bicikli közt, de a használata leginkább a síelés mozdulatait idézi – egyszóval valódi hibrid-termék, amely szintén egy rendkívül friss trendnek mutatkozik a globális dizájnfelfogásban.
A hibrid jelző Sass Tivadar Viktor természetbarát, kétéltű járművére is passzol, igaz, itt már kissé elszakadtunk a hétköznapi felhasználók igényeitől – érezzük, hogy a luxuriőz fantáziajárművek birodalmába tévedtünk. Bizonyos szempontból Szabó Dávid Brand Padját is a hibridek közé sorolhatjuk, hiszen terve egyszerre ülőalkalmatosság és médiafelület – egy képhordozó tárgy, egy variábilis tárgyként működő kép.
Nem mellesleg a tágan értelmezett dizájnfogalomhoz hűen a Magyar Formatervezési Díjhoz vizuális kommunikáció kategóriát is rendeltek. Idén Lonovics Zoltán munkája, a The Room magazin vizuális arculata futott be győztesként – bár az eredmény senkinek nem okozott különösebb meglepetést, hiszen a magyar folyóiratok közt a látványt illetően nem igen akad vetélytársa.
